Belföld

EU: táborok gazdasági menekülteknek

Külön táborokat hozna létre az EU új belügyi biztosa, Rocco Buttiglione a gazdasági menekültek számára. Az ötletet korábban Nagy-Britannia is felvetette, a táborok helyszínéül kiszemelt balkáni országok viszont tiltakoztak.

“A gazdasági okok miatt Európába bevándorlók időzített bombát jelentenek” – nyilatkozta az új igazságügyi és belügyi biztos, Rocco Buttiglione. Szerinte az EU tagállamainak közösen kell megoldást találni a menekültáradat megfékezésére.

Egyfajta szűrő

A hivatalát hamarosan elfoglaló biztos szerint az EU-val határos tranzit országokban külön táborokat kellene létrehozni a gazdasági menekültek számára. Ezeken a helyeken a menekültek segélyeket kaphatnának, s információval is ellátnák őket az uniós munkalehetőségekkel kapcsolatban. A táborok egyfajta szűrőként is működnének, itt nézhetnek utána a hatóságok a bevándorlók eredetének, személyre szólóan megismerve és amennyire lehet, ellenőrizve egy-egy menekült élettörténetét, s természetesen innen is küldenék vissza azokat, akiknek a bevándorlását a jogszabályok nem teszik lehetővé.

Táborok hálózata

A “külső táborok” gondolata már korábban is felvetődött, Nagy Britannia több mint egy évvel ezelőtti javaslata szerint az EU-bevándorlási kérelem elbírálásának ideje alatt a kérelmezőket az unión kívüli területeken lévő központokban helyeznék el. A brit terv táborok egész hálózatát hozná létre az EU kelet-európai “előszobájában”. A lehetséges helyszínek között Horvátország, Románia, Bulgária, Ukrajna, Fehéroroszország, Albánia, sőt, Oroszország is szerepelt. A “projekt” fogadtatása enyhén szólva ellentmondásos volt, a horvát és a bolgár államfő azonnal tiltakozott és arra buzdította a nyugat-európai vezetőket, hogy inkább a balkáni krízis megoldásán törjék a fejüket.

Magyarországot is érinti

Az ötletet nemrég a német belügyminiszter, Otto Schily élesztette fel, és az öt nagy európai hatalom – Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország – várhatóan októberben, Firenzében tárgyal részletesen a kérdésről.

A probléma jelentős mértékben érinti Magyarországot, hiszen május 1-je óta – az EU határországaként – a dublini egyezmény alapján nálunk zajlik mindazok menedékjogi eljárása, akik Magyarországon lépték át az EU határát. Még az erre történő felkészülés során, tavaly 750 millió forintot költött az ország a megfelelő feltételek megteremtésére, a “menekültügy” idei költségvetése pedig egymilliárd forint, igaz, ennek nagyobb részét az unió finanszírozza.


Ajánlott videó

Olvasói sztorik