Osztrák olajipari hídfő az Isztrián

Az osztrák OMV megszerezte az OMV ISTRABENZ Holding Plc. részvényeinek fennmaradó 50 százalékát, így a cég, amely korábban az OMV és a szlovén ISTRABENZ vegyes vállalata volt, mostantól az OMV teljes tulajdonú leányvállalatává vált. Az OMV ugyanakkor értékesítette az ISTRABENZ d.d. vállalatban meglévő 25%-os tulajdonrészét.

A kombinált tranzakció értéke 55 millió euró, amely a 95 millió eurós vételárból és az ISTRABENZ d.d. részvényeinek 40 millió eurót kitevő eladási árából ált. A szlovén versenyhatóság várhatóan az év harmadik negyedévében hagyja majd jóvá a tranzakciót, amely révén az OMV tovább erősíti piaci pozícióját az Adria térségében – Szlovéniában, Észak-Olaszországban, Horvátországban, valamint Bosznia-Hercegovinában. Ebben a térségben az OMV jelenleg 9%-os piaci részesedéssel rendelkezik az olaj- és gázipari termékek kiskereskedelmi értékesítésében.

Az OMV ISTRABENZ csoport évi 900 ezer tonna olajipari terméket értékesít. A vállalat 2004 májusáig összesen 228 üzemanyagtöltő-állomással rendelkezett – ebből 83 Olaszországban, 105 Szlovéniában, 30 Horvátországban, 10 pedig Bosznia-Hercegovinában üzemel. A Csoport konszolidált árbevétele eléri az évi 380 millió eurót.

Megvetették a lábukat Szlovéniában

Az OMV és az ISTRABENZ 1992 óta tartott fenn kereskedelmi és termelési együttműködést az OMV ISTRABENZ vegyes vállalat keretein belül. A mostani akvizícióról Gerhard Roiss, az OMV finomítási, értékesítési és petrolkémiai üzletágaiért felelős vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott: ezáltal a növekedés új, minőségi alapjait teremtették meg a térségben. A korábbi vegyes vállalat feletti teljes ellenőrzés megszerzése ugyanis meggyorsítja a szlovén cég integrációját az OMV csoporton belül, ami a termékkör összehangolását, s a piaci adottságok rugalmas kihasználását egyaránt megkönnyíti.

Az osztrák vállalat nem titkolt célja, hogy az adriai térségben 20 százalékosra növelje piaci részesedését. Azt is közölték persze, hogy az ISTRABENZ d.d.-vel továbbra is együttműködnek, mégpedig a folyékony földgáz szállítása, az olajipari termékek raktározása, valamint az információs technológia terén. Az együttműködés annál is fontosabb, hiszen a tervek szerint az OMV ISTRABENZ központja továbbra is a szlovéniai Koperben marad.

Osztrák-magyar versenyfutás

A Petrom forgalma a román nemzeti össztermék 10 százalékát teszi ki, 2003-ban majdnem 100 millió dollárnyi profitot termelt, 700 töltőállomással rendelkezik. Igaz, több mint 600 millió dollár kinnlevősége van, és termelékenysége is csak egyharmada az OMV-ének, de még így is nyereséges. Szakértők szerint a román állam 600-800 millió dollárra számít a Petrom részvényeinek 33,34 százalékáért, később egy tőkeemelés által pedig még ugyanennyire. Az utóbbi ügylet lehetővé tenné, hogy az OMV főrészvényes legyen a Petromban, s így Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb olajipari játékossá váljék.

Az OMV szlovéniai pozícióinak erősítése annak fényében érdekes, hogy nemrégiben az osztrák cég került célegyenesbe a román Petrom privatizálási versenyében, miután Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter bejelentette: kizárólagosan az osztrák olajcéggel tárgyalnak az utóbbi másfél évtized legnagyobb romániai magánosításáról.

Akkor térségi olajipari szakemberek úgy vélekedtek, hogy az OMV meghatározó jelenléte két piacra korlátozódik. Az egyik az érett osztrák-német piac, a másik pedig a kialakulóban lévő román piac. Ezt a vélekedést erősítette, hogy a horvát INA kisebbségi részesedéséért folytatott versenyfutásban az OMV korábban lemaradt a magyar Mol mögött. Így a szlovák piacon meghatározóvá vált Mol a poszt-jugoszláv térségben is lépéselőnyhöz jutott. Nos, úgy látszik, az OMV nem adta fel, annál is kevésbé, mert az INA és az ISTRABENZ érdekkörének jelentékeny közös elemei találhatóak a délszláv országcsoportban – jelesül Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában.

A szerbiai Beopetrol tenderen ugyan az orosz Lukoil került célegyenesbe, de még mindig privatizáció előtt áll a szerb piac legerősebb szereplője, a Naftna Industrija Srbije (NIS), amely a hozzá tartozó Jugopetrol és – a Vajdaságban aktív – NAP márkák révén déli szomszédunknál országosan 39 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.

Ki vásárol Szerbiában?

A szlovén akvizíció kapcsán megerősítette az OMV, hogy növekedési stratégiájának megvalósításához további felvásárlásokat is tervez. Ezt megelőzően azonban a cégcsoport integrációjára fordítanak komoly energiákat. Hasonlóan, mint a térségi versenytárs Mol, mely szintén a cég megerősítését tartja elsődleges feladatának, bár további terjeszkedés is napirenden van, például Szerbiában az INA-val karöltve. A hagyományosnak mondható osztrák-magyar versenyfutás közepette sem szabad azonban megfeledkezni az Adria-Baltikum-tengelyben jelentékeny pozíciókkal rendelkező lengyel PKN Orlenről, mely Dél-Csehországban terjeszkedne. S persze, térségi mumusként az oroszok is időről időre beköszönnek, elegendő csak a bolgár bázisról indító Lukoil romániai és szerbiai pozícióit említeni. Nem véletlenül emlegetik az elemzők, hogy előbb utóbb létre kell hozni egy közép-európai olajcéget.