A helyzet megoldására a földművelésügyi miniszter Termelői Értékesítő Szövetkezetek (TÉSZ) alakítását ajánlja a termelőknek. Nagyatád és környéke az ország egyik legnagyobb málnatermelő vidéke, ugyanakkor itt az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség, ezért a hátrányos helyzetű térségek közé tartozik.
Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal megbízott vezetője az MTI-nek elmondta: Somogyban mintegy 2-3 ezer termelő foglalkozik málnával. Az idei termésmennyiség várhatóan meghaladja az ezer tonnát, ami hozzávetőleg 200 tonnával több, mint az előző évben volt. A felvásárlási ár azonban jó, ha fele a tavalyinak: a tálkás málnáért 250-300 forintot, a gurulóért 110-130 forintot, míg az ipari, azaz lémálnáért 70-80 forintot fizetnek a felvásárlók.
Varga megítélése szerint “az egyetlen járható út” a szövetkezés, hiszen az unió is támogatja ezeket a szervezeteket. “A felkészítés során felhívtuk erre a gazdák figyelmét, úgy tűnik, hogy most fogadókészség is mutatkozik a szövetkezésre. Ez a somogyi málnatermelők körében különösen indokolt, hiszen az átlagos termőterület 0,3-0,6 hektár közötti, vagyis jellemzően kis területeken folyik málnatermelés, amit a piaci versenyben csak az integráció ellensúlyozhat” – mondta Varga Gábor.
Az hogy az idén először részesülnek földalapú támogatásban a regisztrált málnatermelők, ami összességében hektáronként 25 000 forintot jelent. Ez ugyan nem pótolja az alacsony ár miatti jövedelem-kiesést, de valamelyest enyhíti a gondokat. Az idén már nem lehet számítani valóban megnyugtató megoldásra, ám ha összefognak a termelők, akkor jövőre a remények szerint kiegyenlítettebb lesz a termelők és felvásárlók közötti együttműködés- jegyezte meg a szakember.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
