Csalódást jelentett a Budapesti Értéktőzsde keddi közgyűlése, a várakozásokkal ellentétben semmilyen fontos kérdésben nem jutottak dűlőre a tulajdonosok. A HVB-csoport vezette osztrák befektetői konzorcium nagy része meg sem jelent, a HVB pedig, bár képviseltette magát, egyetlen kérdésben sem szavazott.
Holott a napirenden igen fontos személyi és a tőzsde jövőjét, függetlenségét, az árutőzsdével való integrációját is érintő kérdések szerepeltek. Ezek megválaszolása egy későbbi közgyűlésre maradt,
amelyen az új tulajdonosok az Európai Bizottság tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye birtokában már képesek lesznek szavazni. (Erre a tulajdonszerző bankok mérete és Magyarország EU-csatlakozása miatt van szükség.) Egyetlen kérdésben sikerült megállapodni: Jaksity György utódja Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank ügyvezető igazgatója lett.
|
Az eredeti tervek szerint a BÉT Rt. vezető testületei teljesen átalakultak volna az osztrák befektetői konzorcium szája íze szerint. A HVB június 25-én írásban felkérte Jaksity Görgyöt, hogy mondjon le tőzsdeelnöki posztjáról, aki ennek megfelelően hétfőn be is jelentette lemondását. A közgyűlésen ugyanerről tájékoztatta a részvényeseket Sasinszky Ágnes (Arago Rt.), Jeszenszky Zoltán (ügyvéd) és Schuster Péter (Generali Biztosító) is, így az igazgatóság háromtagúvá apadt: Szalay-Berzeviczy Attila (HVB), Cselovszki Róbert (Erste) és Áldott Zoltán (Mol) a tagja.
Új tagokat nem választottak meg, de az igazgatóság így is működőképes, a közgyűlést követően nyomban össze is ült, hogy elnököt válasszon. Ugyanez nem mondható el a felügyelőbizottságról, amely az ötből négy tag (Korányi Tamás, Gránitz János, Streitman Norbert és Vida Mariann) távozása után elvileg működésképtelen lenne (az ING Bank által delegált Katona Zsolt mint FB-elnök egyedül áll a vártán). Hogy azonban ez mégse így legyen, a két utolsóként lemondott tag 60 napig még köteles a helyén maradni, így Streitmann Norbert és Vida Mariann továbbra is a testület tagja. Két hónapon belül tehát mindenképpen új közgyűlést kell összehívni, holott kérdéses, hogy a brüsszeli jóváhagyás addigra megérkezik-e.
Az új tulajdonosokat természetesen mindez nem érhette váratlanul, ők eleve tudták, hogy ezúttal gyakorlatilag semmiben nem születhet döntés. A HVB képviselői a plénum elején jelezték, hogy mivel az osztrák-magyar tulajdonosi kör tulajdonszerzéséhez az Európai Bizottság engedélye kell, a kérdések zöme a következő közgyűlésre marad. Ennek tudatában sem a Wiener Börse, sem a Kontrollbank nem jelent meg, csak a bécsi Erste és természetesen a HVB képviseltette magát – utóbbi azonban minden kérdésben tartózkodott.
Az új tőzsdeelnök egyébként nem felelt arra a kérdésre, hogy miért nem tájékoztatták a közvéleményt előre a „váratlan” fordulatról, de azt elmondta, hogy az Európai Bizottság alapvetően nem az osztrák tulajdonszerzés tényét kifogásolja, hanem pusztán arról dönt, hogy a 68,8 százalékos pakettet szerző konzorcium milyen formában gyakorolhatja részesedési jogait. Az erre vonatkozó döntés várhatóan a nyár vége felé megérkezik, így a legközelebbi közgyűlést előreláthatólag szeptemberre lehet összehívni – válaszolta Szalay-Berzeviczy Attila a FigyelőNet kérdésére.
|
A lényegében sikertelennek minősíthető mai közgyűlés alapján azért nem indokolt messzemenő, borús következtetéseket levonni. A részvénytársasággá alakulása óta igen sok tulajdonosi változáson átesett BÉT Rt. most végre legalább szakmai befektetők kezében van, akiktől remélhető (az első nyilatkozatok alapján legalábbis), hogy valóban hosszú távú terveik vannak a magyar börzével.
Ez a korábbi pénzügyi befektetői dominanciához képest mindenképpen pozitív fordulat, hiszen a Leisztinger-Albrecht-Korányi befektetői trió (amely különböző érdekeltségein keresztül egymástól függetlenül, de kísértetiesen azonos irányba orientálódva) a rövid távú megtérülés reményében vásárolta fel a BÉT (és ezzel párhuzamosan a BÁT) részvényeit, majd a Keler-pakett értékesítésének meghiúsulása láttán azonnal túl is adott részesedésén – nyilván nem kis nyereséggel. A szakmai közvélemény egy ideje aggodalommal figyelte a tulajdonosi átrendeződéseket, s ezek az aggályok az osztrák hatalomátvétel után csillapodni látszanak.
A helyzet a mai közgyűléssel viszont mégsem rendeződött teljesen megnyugtató módon, hiszen a tulajdonosok elvetették azt az indítványt, amelynek értelmében a tőzsde tevékenységének vagy akár csak nevének megváltoztatásához a jelenlegi 75 helyett 85 százalékos szavazati többségre legyen szükség. A BÉT működését érintő legsúlyosabb kérdésekre vonatkozó szavazati korlátot így mégsem emelték kellően magasra ahhoz, hogy a magyar börze életét a továbbiakban se Bécsből, hanem Budapestről irányítsák.