Belföld

BÉT-közgyűlés – fordulathalasztás

Az Európai Bizottság jóváhagyására várnak az új, osztrák tulajdonosok, akik emiatt szinte mindent elnapoltak a BÉT keddi közgyűlésén. A tőzsde új elnöke végül a HVB delegáltja, Szalay-Berzeviczy Attila lett.

Csalódást jelentett a Budapesti Értéktőzsde keddi közgyűlése, a várakozásokkal ellentétben semmilyen fontos kérdésben nem jutottak dűlőre a tulajdonosok. A HVB-csoport vezette osztrák befektetői konzorcium nagy része meg sem jelent, a HVB pedig, bár képviseltette magát, egyetlen kérdésben sem szavazott.

Holott a napirenden igen fontos személyi és a tőzsde jövőjét, függetlenségét, az árutőzsdével való integrációját is érintő kérdések szerepeltek. Ezek megválaszolása egy későbbi közgyűlésre maradt,


BÉT-közgyűlés – fordulathalasztás 1


 amelyen az új tulajdonosok az Európai Bizottság tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye birtokában már képesek lesznek szavazni. (Erre a tulajdonszerző bankok mérete és Magyarország EU-csatlakozása miatt van szükség.) Egyetlen kérdésben sikerült megállapodni: Jaksity György utódja Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank ügyvezető igazgatója lett.





Új elnök, régi stratégia

Köszönetét fejezte ki a korábbi igazgatóság valamennyi lemondott tagjának és elnökének az új tőzsdeelnök, Szalay-Berzeviczy Attila és Cselovszki Róbert alelnök. Mint Szalay-Berzeviczy elmondta: a folytonosság a helyükön maradt igazgatósági tagok révén mindenképpen fennmarad, és követni fogják az eddigi stratégiát is. Ennek megfelelően továbbra is kulcsfontosságú a tőzsde kapitalizációjának és likviditásának növelése, a befektetési kedv és kultúra javítása. Fontos továbbá, hogy a budapesti tőzsde Budapesten maradjon életképes – fogalmazott az új elnök –, de ugyanakkor a régióban is egyre nagyobb szerephez jusson.

Elnapolt döntések



Az eredeti tervek szerint a BÉT Rt. vezető testületei teljesen átalakultak volna az osztrák befektetői konzorcium szája íze szerint. A HVB június 25-én írásban felkérte Jaksity Görgyöt, hogy mondjon le tőzsdeelnöki posztjáról, aki ennek megfelelően hétfőn be is jelentette lemondását. A közgyűlésen ugyanerről tájékoztatta a részvényeseket Sasinszky Ágnes (Arago Rt.), Jeszenszky Zoltán (ügyvéd) és Schuster Péter (Generali Biztosító) is, így az igazgatóság háromtagúvá apadt: Szalay-Berzeviczy Attila (HVB), Cselovszki Róbert (Erste) és Áldott Zoltán (Mol) a tagja.

Új tagokat nem választottak meg, de az igazgatóság így is működőképes, a közgyűlést követően nyomban össze is ült, hogy elnököt válasszon. Ugyanez nem mondható el a felügyelőbizottságról, amely az ötből négy tag (Korányi Tamás, Gránitz János, Streitman Norbert és Vida Mariann) távozása után elvileg működésképtelen lenne (az ING Bank által delegált Katona Zsolt mint FB-elnök egyedül áll a vártán). Hogy azonban ez mégse így legyen, a két utolsóként lemondott tag 60 napig még köteles a helyén maradni, így Streitmann Norbert és Vida Mariann továbbra is a testület tagja. Két hónapon belül tehát mindenképpen új közgyűlést kell összehívni, holott kérdéses, hogy a brüsszeli jóváhagyás addigra megérkezik-e.

Az új tulajdonosokat természetesen mindez nem érhette váratlanul, ők eleve tudták, hogy ezúttal gyakorlatilag semmiben nem születhet döntés. A HVB képviselői a plénum elején jelezték, hogy mivel az osztrák-magyar tulajdonosi kör tulajdonszerzéséhez az Európai Bizottság engedélye kell, a kérdések zöme a következő közgyűlésre marad. Ennek tudatában sem a Wiener Börse, sem a Kontrollbank nem jelent meg, csak a bécsi Erste és természetesen a HVB képviseltette magát – utóbbi azonban minden kérdésben tartózkodott.

Az új tőzsdeelnök egyébként nem felelt arra a kérdésre, hogy miért nem tájékoztatták a közvéleményt előre a „váratlan” fordulatról, de azt elmondta, hogy az Európai Bizottság alapvetően nem az osztrák tulajdonszerzés tényét kifogásolja, hanem pusztán arról dönt, hogy a 68,8 százalékos pakettet szerző konzorcium milyen formában gyakorolhatja részesedési jogait. Az erre vonatkozó döntés várhatóan a nyár vége felé megérkezik, így a legközelebbi közgyűlést előreláthatólag szeptemberre lehet összehívni – válaszolta Szalay-Berzeviczy Attila a FigyelőNet kérdésére. 






Csúszik a tőzsdeintegráció

Fontos napirendi pont lett volna a Budapesti Árutőzsde és a BÉT integrációjának megvitatása, de érdemi döntés e kérdésben sem született. Hosszas vita után a részvényesek végül közel 70 százalékos többséggel elfogadták a HVB indítványát, és felfüggesztették a múltkori közgyűlés által hozott BÁT-BÉT egyesülési határozatot. Az új tulajdonosok ugyanis azt szeretnék, ha az árutőzsde tevékenységének átvétele helyett a BÁT Rt. részvényeit vásárolná meg a BÉT, ám ezt sem most, legfeljebb az Európai Bizottsági engedélyt követően összehívott újabb közgyűlésen. Integráció lesz, csak annak pontos formája és időpontja kérdéses még – fogalmaztak a tőzsde új vezetői a közgyűlést követő sajtótájékoztatón.

Szakmai befektetők


A lényegében sikertelennek minősíthető mai közgyűlés alapján azért nem indokolt messzemenő, borús következtetéseket levonni. A részvénytársasággá alakulása óta igen sok tulajdonosi változáson átesett BÉT Rt. most végre legalább szakmai befektetők kezében van, akiktől remélhető (az első nyilatkozatok alapján legalábbis), hogy valóban hosszú távú terveik vannak a magyar börzével.

Ez a korábbi pénzügyi befektetői dominanciához képest mindenképpen pozitív fordulat, hiszen a Leisztinger-Albrecht-Korányi befektetői trió (amely különböző érdekeltségein keresztül egymástól függetlenül, de kísértetiesen azonos irányba orientálódva) a rövid távú megtérülés reményében vásárolta fel a BÉT (és ezzel párhuzamosan a BÁT) részvényeit, majd a Keler-pakett értékesítésének meghiúsulása láttán azonnal túl is adott részesedésén – nyilván nem kis nyereséggel. A szakmai közvélemény egy ideje aggodalommal figyelte a tulajdonosi átrendeződéseket, s ezek az aggályok az osztrák hatalomátvétel után csillapodni látszanak.

A helyzet a mai közgyűléssel viszont mégsem rendeződött teljesen megnyugtató módon, hiszen a tulajdonosok elvetették azt az indítványt, amelynek értelmében a tőzsde tevékenységének vagy akár csak nevének megváltoztatásához a jelenlegi 75 helyett 85 százalékos szavazati többségre legyen szükség. A BÉT működését érintő legsúlyosabb kérdésekre vonatkozó szavazati korlátot így mégsem emelték kellően magasra ahhoz, hogy a magyar börze életét a továbbiakban se Bécsből, hanem Budapestről irányítsák.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik