Vesztésre állnak Európa kormányai

Az EOS Gallup legutóbb publikált kutatásai adatai szerint az európai parlamenti választás komoly figyelmeztetés lehet több baloldali, szociáldemokrata, illetve szociálliberális beállítottságú kormány számára. Elsősorban Lengyelországban és Németországban áll kimondottan vesztésre a baloldali színezetű kormány, de vereségre számíthat a kormányoldal Nagy-Britanniában, Csehországban, Litvániában és Magyarországon is. De az Európai Parlamentben jelenleg többségben lévő konzervatív erők kormánypártjainak sem túl rózsás a helyzetük. Közülük a Gallup szerint Chirac konzervatív pártja, a holland, a portugál, az észt és a szlovák konzervatívok is sárga lapot kaphatnak szavazóiktól.

Választás Európában -általános közöny Meglehetősen gyér érdeklődés jellemzi az EU tagállamaiban folyó európai parlamenti választások kampányát; elemzők szerint a szavazáson részvevők száma is igen visszafogott lesz. A legutóbbi közvélemény-kutatás aggasztóan alacsony, mindössze 45 százalékos átlagos részvételt jelzett az európai parlamenti választásokra. A különböző pártok nem tudnak, vagy nem akarnak olyan EU-s témákkal előállni, amelyek aktivizálni tudnák a választókat, így – Magyarországhoz hasonlóan – sok helyen belpolitikai témák uralják a kampányt. Négy éve a német választók alig 30 százaléka vett részt a voksoláson, de senki nem lenne meglepve, ha idén még ennél is kevesebben mennének el szavazni. Németországban amúgy 2004 a választások éve (számos tartományi voksolás mellett nemrég tartották az államfőválasztást), az EU-szavazással egy napon tartják a türingiai tartományi választást, és várhatóan nagyobb érdeklődést kelt majd. A kampánytémák egyik legfontosabb eleme Törökország jövőbeli EU-tagsága. Politológusok szerint a voksolás tétje igazából az: folytatódik-e az SPD mélyrepülése. A britek június 10-én, csütörtökön mennek a szavazófülkékbe, ám ők sem csupán EP képviselőkre voksolnak majd. A legutóbb 24 százalékos részvételi arányt úgy próbálják meg növelni, hogy aznap tartják vidéken a részleges helyhatósági választásokat, Londonban pedig új főpolgármestert választanak. Politológusok a „szupercsütörtököt” a várhatóan 2005-ben kitűzendő parlamenti választás főpróbájának tekintik – így Tony Blair kormányfő jövője szempontjából is fontos, milyen eredmény születik. A langyos kampánytémák közül az EU alkotmánya, az iraki helyzet és az USA-hoz való elkötelezettség uralja a közéletet. A kora tavaszi regionális választás kampánytémái tűnnek fel Franciaországban az EP-választások előtt – európai ügyek ritkán kerülnek előtérbe. A baloldali pártok arra próbálják rávenni a szavazókat, hogy az EP-voksolás során is „büntessék meg” a Raffarin-kormányt. A kampány előterébe így olyan bel- és gazdaságpolitikai témákat igyekeznek állítani, amelyek érzékeny, a kabinet számára kellemetlen szociális kérdéseket feszegetnek (például az egészségügyi reformcsomag). A török EU-csatlakozás itt is nagy kérdés: a kisebb jobboldali pártok szeretik ezzel rémisztgetni a választókat. Az általános érdektelenséget tekintve nem tekinthető meglepetésnek, hogy csütörtökön, egy héttel az EP-voksolás előtt a 25 EU-tagország külügyi vezetői közös felhívást tettek közzé több újságban, szavazásra biztatva az európaiakat…

Elégedettek és titkolózók

Az „időközi” protest-szavazatoktól csupán a közelmúltban, a madridi terrortámadás után az iraki katonák hazahívását levezénylő spanyol szocialista párt, a dán liberálisok és Finnország jobbközép kormánya menekülhet meg, sőt ők akár nyerhetnek is az EP-választással, míg a Máltai Nemzeti Párt, az ír konzervatív Fianna Fáil és a szlovén liberális párt megtartja legutóbbi választáson szerzett pozícióját – írja az euro.hu.

A felmérésből talán azt a következtetést is levonhatnánk, hogy általános az elégedetlenség Európa-szerte a regnáló kormányokkal, kormánykoalíciókkal szemben, a képet azonban árnyalja, hogy – mint írtuk- néhány országban kimondottan elégedettek az aktuális kabinet munkájával, és hogy Luxemburg, Görögország és Olaszország adatait helyi jogszabályi korlátok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni; Belgiumban pedig nem sikerült kellő számú kikérdezést elvégezni.

Magyarországon a baloldal kudarca várható

Hazai vizekre evezve megállapíthatjuk, hogy az egyébként európai viszonylatban aktív EP-választók, legalábbis a kutatócégek jóslatai szerint büntetni fogják a jelenlegi kormányt, leginkább szocialista többségét. Ezek a jóslatok persze gyakran teljes csődöt mondanak, ennek ellenétre érdemes belepillantani az adatokba.

Legutóbb a Capital Research jutott arra az eredményre, hogy Magyarországon egyértelmű baloldali kudarc várható a 13-ai választásokon. A cég szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 44, az MSZP 36, az SZDSZ 10, míg az MDF a szavazatok 8 százalékára számíthat. A választók 57 százaléka ígéri biztosra részvételét, némi bizonytalanságot az okoz, hogy a szavazók 41 százaléka csak az utolsó két napon dönt arról, hogy kire szavaz. Erős kampányhajára számíthatunk tehát.

Egy korábbi, éppen a fentebb is említett Gallup által végzett kutatás még azt mutatta, hogy csupán a választók 43 százaléka ígéri biztosra részvételét. Az erősödő kampány, és a vezető politikusok egyre gyakoribb szerepeltetése lassan meghozza gyümölcsét.

Két párt marad?

Egyébként a Gallup is a Fidesz tetemes előnyét hozta ki a kutatási adatokból: a választókorú népesség közel egyharmada, 31 százaléka azt mondta, hogy a Fidesz listájára szavazna, 23 százalék azt felelte, hogy a szocialisták listájára adná a voksát. A Fidesz támogatottsága a májusi Gallup-adatok szerint második hónapja csökkent, s a három hónappal ezelőtti érték alá, 31 százalékra esett vissza. Ez a támogatottság azonban még mindig 8 százalékponttal magasabb, mint az MSZP-é, mely szintén alacsonyabb, mint februárban volt, de már második hónapja emelkedik.

Az MDF listájára a választókorú népesség szűk 3 százaléka szavazna a cég legutóbbi adatai szerint, az SZDSZ listájára közel 5 százalék, ha “most vasárnap” lenne az európai parlamenti választás. A többi párt pedig szinte labdába sem rúg, az adatok szerint tehát akár arra is lehetőség van, hogy kétpártrendszerrel menjünk az Európai Parlementbe.