Belföld

Egészségügyi dolgozók – irány Anglia

A magyar orvosok tizede komolyan fontolgatja, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyja az országot, és külföldön vállal munkát. Most már az egészségügyi dolgozókra specializálódott állásközvetítők is segítik őket.

Leginkább a 29-35 év közötti, egyedülálló férfi munkavállalók szeretnének az uniós csatlakozás után Európa valamelyik országában dolgozni. Az egészségügyi dolgozók körében is hasonló a helyzet, bár ott az sem ritka, hogy az ötvenes éveikben járó szakorvosok is szívesen jelentkeznének egy külföldi állásra, mivel a magyarországi körülményeknél sokkal jobbak várják őket Nyugat-Európában.

Nagy-Britanniában például a magyar orvosok akár az itthoni bér tízszeresét, húszszorosát is megkereshetik. A szociális munkások és gyógyszerészek szintén a hazai átlagfizetésük sokszorosára számíthatnak.






Kóklerek a piacon

Az EU csatlakozás után egészségügyi dolgozókat külföldre közvetítő irodák jelentek meg a magyar piacon. A könnyű profit reményében sokan belefognak az alacsony költséggel járó vállalkozásba, de nem mindegyikük megbízható. Van, amelyik közvetítői díjat kér az orvosoktól és ápolóktól, pedig az tilos, kizárólag a leendő munkaadók megbízói díjára tarthatnak igényt. Ahhoz, hogy egy munkaközvetítő cég megjelenjen a piacon, és hatékonyan működjön, alapos szakmaismeretre és kiterjedt külföldi kapcsolatokra van szükség. Az egészségügyi szakmák esetében a kötelező regisztrációs folyamatot is pontosan, naprakészen kell ismernie a munkaközvetítőnek.

Közvetítő segítségével

Az Egyesült Királyságba egészségügyi dolgozókat közvetítő Metaforum Karrierfejlesztő és Mobilitás Központnál máris 150 jelentkező regisztráltatta magát. „Az érdeklődés jelentős, alig két hónapja indítottuk el reklámkampányunkat, mégis szinte percenként csörög a telefon” – mondta el a FigyelőNetnek Aszalós Zoltán ügyvezető igazgató. Több angol munkaközvetítővel dolgoznak együtt, több mint ezer kórház munkaerőigényét tudják nyomon követni. Így konkrét állásajánlatokat gyűjtenek a magyar gyógyszerészeknek, orvosoknak, ápolóknak, nővéreknek, szociális munkásoknak és gyógytornászoknak.

Angliában az egészségügyben a munkahelyek 30 százaléka betöltetlen, a magyar szakemberek mégsem tudnak közvetlenül jelentkezni az állásokra. „Az egyénileg elküldött önéletrajzok általában megválaszolatlanok maradnak, mivel a kinti munkaadók garanciákat várnak el, és a brit kórházak szeretnék megosztani a szelekció felelősségét, többek között ezért van szükség a munkaközvetítőkre – világosított fel Aszalós Zoltán. – Mi arra is odafigyelünk, hogy ügyfeleinknek megfelelő feltételekkel közvetítsünk állásokat, valamint felkészítjük őket a sikeres álláskeresésre.”

A kezdő orvosok hazai fizetésük négyszeresével számolhatnak, ha Nagy-Britanniába mennek dolgozni. A szakmai gyakorlat megszerzésével ez a bér tovább nő, a hazai átlag hússzorosát is elérheti: a bruttó évi átlagfizetés 30-45 ezer font, míg a konzultáns orvosoké 50-70 ezer fontot. Ráadásul az adókulcsok is alacsonyabbak, évi 30 ezer font alatt 22 százalék, 30 ezer font felett pedig 40 százalék. A szociális munkások évente 20-26 ezer fontot, a gyógyszerészek 30-40 ezer fontot vihetnek haza. A nővérek alapfizetése 12 ezer font, ezt speciális szaktudás birtokában 30-35 ezer fontra is feltornászhatják.






Menni vagy maradni?

A Metaforum által 2001-ben készített felmérés szerint a magyar orvosok közel háromnegyede az itthoni alacsony fizetés miatt vállalna szívesen külföldön munkát, minden másodikat pedig a jobb életkörülmények vonzzák a nyugati országokba. Közel ugyanilyen arányban gondolják azt, hogy a jobb munkafeltételek miatt éri meg elhagyni Magyarországot. Ugyanakkor a családjuktól való elszakadás 40 százalékukat marasztaná itthon, 26 százalékukat az idegen nyelv, 20 százalékukat az adminisztráció terhe riasztja el a külföldi munkavállalástól. Várhatóan az érdeklődők fele fog valóban nyugaton munkát vállalni, de nagyon kevés orvos szeretné végleg elhagyni az országot. Ez a veszély csak a Magyarországon diplomát szerzett külföldi orvosok esetében áll fenn.

Komplex szolgáltatás

A magyar szakemberek többsége az adminisztrációs terhek miatt riad vissza a külföldi munkavállalástól. Nagy-Britanniában például a külföldi orvosoknak regisztráltatniuk kell magukat az országos érdekvédelmi szervezetnél, hogy elismerjék az otthon megszerzett diplomájukat. „Ennek a 3-4 hónapig tartó regisztrációs folyamatnak a teljes adminisztrációját magunkra vállaljuk” – mondja Aszalós Zoltán. Elméletileg Magyarország uniós tagságával a hazai diplomákat automatikusan el kellene ismernie a többi tagállamnak. Korábban például a Nagy-Britanniában dolgozni vágyó orvosoknak különbözeti vizsgát kellett tenniük. „Ma már nincs ilyen vizsga, de csak május végén, június elején fog kiderülni, hogy a magyar diplomákat milyen regisztrációs eljárás során fogják elismerni” – mondja az ügyvezető igazgató.

A Metaforum segít az önéletrajz megírásában, valamint az interjúra való felkészítésben. „A magyar orvosok általában nincsenek felkészülve az álláskeresési procedúrára, arra, hogy el tudják adni magukat. Mi próbainterjúkkal készítjük fel őket az angol munkaközvetítő, valamint a kórház munkatársával folytatott telefoninterjúra” – mondja Aszalós Zoltán. Ezenkívül az angol nyelvtudás javításában is segít a Metaforum. Az általuk működtetett Medical Language School a szakmai nyelv elsajátítására ad lehetőséget. „Az eddigi érdeklődők körülbelül 60 százalékának megfelelő szintű volt az angol tudása, 20 százalékuknak volt szüksége a szakmai nyelv fejlesztésére, és csupán 20 százaléknak volt ajánlott olyan nyelviskola felkeresése, ahol az angol nyelv alapjait is oktatják.”






Szakképzés: egyénileg

Leginkább a fiatal orvosok hajlanak kinti munkavállalásra, számukra azonban kényes kérdés a szakképzés, hiszen a legtöbben később vissza szeretnének térni Magyarországra. „Az angol rendszerben megszerzett szakképesítések egy része megfeleltethető a magyaroknak, míg másik részük nem, ezekről egyéni egyeztetést kell folytatni a hazai egyetemekkel – magyarázza Aszalós Zoltán. – Általában azt szoktuk ajánlani a fiatal orvosoknak, hogy a 26 hónapos rezidens képzést itthon végezzék el, és csak a szakképzés fennmaradó idejének a magyar képzésbe illeszthető részét külföldön.”

Megalapozott döntés

A Metaforum munkatársai mégis azt tartják a legfontosabb szolgáltatásuknak, hogy a jelentkezők az ő segítségükkel valóban felmérhetik, mit is jelent a külföldi munkavállalás, s ennek alapján reális döntést hozhatnak. Ennek érdekében előadásokat tartanak az angliai munkavállalás jogi feltételeiről, az adózási és társadalombiztosítási kérdésekről is.

A várható fizetések mellett a megélhetés költségeiről és a Nagy-Britanniában dolgozók spórolási lehetőségeiről is szó esik. A Metaforum vezető trénere, dr. Jakab Gábor főorvos saját élményei alapján arról számol be arról, milyen Angliában dolgozni, milyen a munkahelyi légkör, milyen íratlan szabályokat kell betartaniuk a munkavállalóknak, hogyan lehet könnyebb egy magyar számára a beilleszkedés. „Az előadás és az első elbeszélgetés, melynek folyamán tisztázzák a jelentkező céljait, segít megismerni az angliai munkavállalás minden előnyét és hátrányát – állítja Aszalós Zoltán. – Ezek alapján a jelentkező eldöntheti, hogy valóban belevág, vagy inkább itthon marad.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik