Alig egy hónappal a kiszabott végső határidő előtt az EU-tagállamok külügyminiszterei kormányközi konferencia keretében vitatták meg hétfőn és kedden az európai alkotmány tervezetének eddig lezáratlan pontjait. A konferenciát elsősorban arra szánták, hogy a június 17-és és 18-án tartandó, már államfői szintű utolsó alkotmányozó konferenciát előkészítsék, és a kevésbé fontos, ámde nézeteltéréseket okozó kérdésekben már most megegyezzenek a tagállamok.
Ebben a szellemben a külügyminiszterek kormányközi konferenciájának egyetlen konkrét eredménye volt, hogy sikerült megegyezniük a tanácsi Elnökség reformjáról. Értékes előrelépésnek mondható az is, ha a júniusban előtörő nemzeti érdekeket sikerül valamelyest kipuhatolnia az ír elnökségnek a nemzeti vétójog korlátozásának tekintetében. Most óvatossága miatt többen is elmarasztalták az Elnökséget, amiért kizárólag az érzelmeket kevésbé megmozgató intézményes kérdéseket tett az asztalra. 
Csoportos Tanács
A Tanács átalakítási folyamatában természetszerűleg még nem tisztázták a részleteket, a konferencián csak arról állapodtak meg, hogy a tagállamok elfogadják a három tagállamból álló csoportos elnökség rendszerét. Az új struktúra lényege, hogy egyszerre három tagállam lesz összesen 18 hónapon keresztül a Tanács elnöke. A konkrét megvalósításra eddig csak javaslatok születtek, amelyek közül támogatottságban az egyik kiemelkedni látszik.
A nagy többség – Magyarország is – azt a megoldást tartaná elfogadhatónak, hogy a csoportos elnökség minden egyes tagja hat hónapon keresztül elnököl, miközben a másik kettő „támogatja” munkájában. A kialakuló javaslat nagyban hasonlít a jelenlegi rendszerhez, amelyben egy tagállam hat hónapon keresztül elnököl, a valódi változást a „támogatás” pontos meghatározása jelentheti.
|
A kormányközi konferencia második napja azzal telt, hogy a tagállamok külügyminiszterei részletesen átbeszélték a nemzeti vétó korlátozásának kérdését. Az ír elnökség javaslatát kisebb-nagyobb fenntartásokkal most már minden tagállam elfogadja. Az ülés végén tartott értékelés szerint a minősített többségi szavazás bevezetését nagy arányban ellenzik a tagállamok az adózásban, a külpolitikában, a szociálpolitikai és társadalombiztosítási kérdésekben, az uniós költségvetés saját forrásainak megállapításában és a bűnügyi együttműködésben.
A nemzeti vétó feladása ellen a tagállamok jelentős csoportja küzd, ők csak úgy fogadnák el a minősített többséget, ha a nemzeti kifogások érvényesítésére valamilyen áthidaló megoldást találnának. Ebbe a csoportba tartoznak a franciák, a németek, a belgák, a spanyolok és a görögök. A kisebb tagországok inkább próbálják az EU föderális vonásait erősíteni, ami a vétő eltörlését jelentené, ám az új tagállamok között a csehek, a szlovákok és a szlovének számos területen nagyon kemény vétópártiak. Magyarország viszonylag rugalmas álláspontot követ a szavazási rendszer reformját illetően.
Vészfék és halasztás
Egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az alkotmányozó konferencián egy sajátos kompromisszum a vétó ügyében, amit az olaszok vetettek fel. Speciális vészféket vezetnének be a minősített többség elfogadása mellett. Ennek lényege, hogy ha egy ország a Tanács döntését saját nemzeti érdekeibe ütközőnek érzi, akkor a Tanácsból fellebbezhet a tagállamok vezetőinek negyedéves fórumához, az Európai Tanácshoz.
Ezt a megoldást sokan a vétóellenesek közül is elfogadhatónak tartanák azzal a feltétellel, hogy a vészfék nem válhat tényleges vétóvá, ami végelegesen megakadályozná a teljes Tanács döntését. Technikailag ezt úgy oldanák meg, hogy valamilyen időkorlátot szabnának, és a fellebbező tagállamnak be kell bizonyítania, hogy problémája tényleg igényli Európa vezetőinek figyelmét.
Bár sokan támogatták az ír elnökség javaslatát az Európai Bizottság összetételéről az elkövetkező időszakra, ez sok szempontból csak későbbre halasztja a változást hozó döntést. A javaslat alapján 2014-ig minden ország jelölhet saját biztost az unió legfőbb végrehajtó szervébe – még a később esetleg csatlakozó Románia, Bulgária és Törökország is. A franciák, a németek, a britek és a spanyolok igen fanyalognak ettől a megoldástól, a felduzzasztott Bizottság szerintük nem lesz képes hatékonyan végezni a munkáját. Az uniós diplomaták szerint azonban már ezek a nagy tagállamok is beletörődtek az ideiglenesen nagyra nőtt Bizottságba.
Egyelőre kérdés maradt, hogy ha 2014 után csökkentik a Bizottság létszámát, az hogyan történjék. Az egyenlőséget szavatoló rotáció már nem kérdéses, ugyanakkor a Bizottság méretéről még nagy viták fognak zajlani. Három lehetőség kapott eddig támogatást: a tagállamok kétharmada, 15 vagy pedig 18 fő. Magyarországnak itt is rugalmas az álláspontja, ugyanis a bizottsági kérdéseket csak a többi intézményi változással együtt ítéli meg.
