Hogy ezt milyen okok magyarázzák? Szerinte felelősek a globalizációs folyamatok, amelyek kiiktatják a döntések meghozatalából a parlamenti demokráciákat. (Mint mondta, nem kell ahhoz Molotov-koktélokat dobáló radikálisnak lenni, hogy az ember lássa: a gazdasági és a médiabeli koncentráció milyen új folyamatokat indít be.) Aztán számos jelenség, mint például terrorizmus elleni küzdelem, a törvényhozásból a végrehajtó hatalomhoz, s nemzeti szintről nemzetközi szintre, méghozzá ezen belül is egyes nagyhatalmakhoz helyezte át a kezdeményezést.
De Schieder szerint a parlamentek hasznosságának és legitimitásának megkérdőjeleződéséért leginkább maguk az érintett testületek, s a törvényhozók a felelősek: egyes európai országokban dúl a korrupció, s számos helyen egyre nő a populizmus. Az állampolgárok véleményét jelzi, hogy sok európai országban csökken a részvételi arány a választásokon, illetve romlik az embereknek a politikai intézményekbe vetett bizalma.
Schieder szerint a politikusoknak mindenképp meg kell találniuk, miként vehetnék rá az állampolgárokat a választásokban, illetve a politikai életben való részvételre: ugyanis egyedül a diktatúráknak nincs szükségük a választókra, a demokráciák nem létezhetnek nélkülük. Schieder a megoldás egyik lehetséges módszereként a nemzeti parlamentek és a különböző nemzetközi szintű törvényhozások (például az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, vagy az Európai Parlament) közötti együttműködés szorosabbá és intenzívebbé tételét javasolta.
Ugyanebben a kérdéskörben, azaz a nemzeti és a nemzetközi parlamentek viszonyát elemezve szólalt fel a vitában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szili hangsúlyozta: az Európa Tanács parlamenti közgyűlése segít abban, hogy megértsék egymás problémáit, hogy egész Európában tudjanak gondolkozni, s kifejlődjön az együttgondolkodás, az “Európa-tudat.” Az Európa Tanács ezen túlmenően abban is nagy szerepet játszik, hogy a kontinensen ne alakulhassanak ki mesterséges törésvonalak: mint Szili Katalin hangsúlyozta, nem szabad megengedni ilyen új választóvonalak kiépülését.
Ami a nemzetközi fórumokon született eredmények megismertetését illeti, a magyar parlamenti elnök elismerte, hogy ez sokszor háttérbe szorul. A változtatás érdekében olyan összehangolt munkaprogramot, közös kommunikációs stratégiát sürgetett, amely összeurópai szinten képes az információáramlást biztosítani. Egyben hangsúlyozta a média szerepét. “Meg kell nyernünk a média támogatását is, és itt kiemelten a nemzeti médiákra gondolok: az ő együttműködésük nélkül nem lehetünk sikeresek” – szögezte le az Országgyűlés elnöke.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
