A héten a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX 1,5 százalékos emelkedés után 11 400 ponton ismét rekordot döntött. Az emelkedés gőzmozdonya az OTP maradt, a 4000 forintos álomhatárt könnyedén áttörő papírt egyedül a Mol tudta részben követni. A többi blue chip immár főként negatív tartományban mozgott. A kisebb, elsősorban a hazai spekulánsok kedvenceinek számító papírok közül, az FHB, az Antenna Hungária és a NABI-részvények voltak a középpontban.
Nézzen utána!
Április második fele a vállalatok éves rendes közgyűlésének ideje. Ezek az események többnyire nem okoznak annyi izgalmat, hogy háromnál több sor erejéig kötnék le az olvasók figyelmét. A héten az FHB tartott közgyűlést, amely azonban hozott említésre méltó eseményt. Egyes elemzőkkel ellentétben, a vállalat menedzsmentje bízik az FHB-részvények további remek teljesítményében, ezért a menedzsment javaslatára a közgyűlés egy vezetői opciós programot szavazott meg, annak érdekében, hogy további értékteremtésre sarkallja az eddig is igen maradandót alkotó igazgatókat.
Abban az esetben, ha az FHB részvények teljesítménye a közgyűlések közötti időszakban jobb, mint a BUX komponensek egyharmada, akkor a három felső vezetőt 1600, ingyenesen juttatott részvény illeti meg. A második-vonalbeli vezetőknek 900 részvény ütheti a markát, amely praktikusan azt jelentheti, hogy rendes bérük és prémiumuk felett, további 15 millió forinttal egészíthetik ki a családi büdzsét. Ez talán soknak tűnhet, bár minden relatív, hiszen az OTP-vezetők opciós programjának értékének tükrében az összes egyéb hazai opciós program eltörpül. Általában a részvényesek mindaddig örömmel fogadják a menedzsment vagyonosodását, amíg az árfolyamemelkedés által ők maguk is jól járnak.
Privatizációs pletykák
Ha már a vállaltok nem tudták lekötni hírekkel a befektetők figyelmét, akkor az állam úgy gondolta, hogy besegít megtölteni az újságok hasábjait. A bizalmas kormánykörök zárt láncolata valahol léket kapott és információmorzsák hullottak a napilapok asztalára, természetesen véletlenül. Ezúttal, az idei privatizációs tervek kerültek terítékre. A Magyar Nemzet és a Népszabadság írásai szerint, az idei évben kalapács alá kerül a Bábolna Rt, az Antenna Hungária, a cég függetlenségének megőrzése mellett a Richter Gedeon is, ám, ha lehet hinni a napilapoknak, akkor a Mol állami csomagja a Szilvesztert is az APV Rt. széfjében ünnepelheti.
Az állam a februári tranzakció után 180 napos önkorlátozást jelentett be, ez augusztusban jár le és a kormányzati gyakorlatból ítélve könnyen elképzelhető, hogy az árfolyam további remek alakulása esetén, a kormány privatizációs terve ellenére, mégis megpróbálja készpénzzé tenni a nemzeti olajtársaságban lévő, maradék 10 százalékos csomagját. Az Antenna privatizációjáról ugyan megint nem született konkrét döntés, de a héten a papírt újabb 10 százalékkal tornázták fel a magas felvásárlási árban bízó befektetők.
Mennyi az annyi?
A másik érdekesség a pénteki külkereskedelmi mérleg alakulása volt. Szívesen mondanánk, hogy jó lett, de azt kell mondanunk, hogy attól függ. Megkavarta ugyanis a befektetőket, már akiket a monitorok előtt lehetett találni ezen az ünnepi pénteken, hogy két szám is keringett a levegőben. Az egyik szerint a külkereskedelmi passzívum 338 millió euró volt, ami elég jó, míg a másik szerint 432 millió euró, ami inkább kellemetlen meglepetés. Itt most nem sajtóhibáról van szó, hanem történt, hogy a KSH kiadta a kiadványát, benne sok-sok számmal. A számos elemző és újságíró pedig eltérő számokban vélte felfedezni a kiszámolt hiányt.
Az enyhén komikus jelenségnek az volt az oka, hogy a KSH begyűjti az adatokat, kap egy nominális hiányszámot és közli. Ez a 432. Ezt követően azt mondja, hogy még nem teljes körű az informáltság és ezért ők a múltbeli eltérések alapján módosítják a nominális adatot egy becsléssel. Ez a 338. Ebből fakad, hogy a nagyon egyszerű kérdésre, miszerint mennyi a februári külkereskedelmi adat a nem készülő diák mentőmondatával kell válaszoljunk: „Az attól függ!” Pedig nekünk még puskázni is lehet a jelentésből.
