A bank igazgató tanácsának hét tagja, Welteke távollétében, hét órán át tanácskozott főnökének jövőjéről. “Az igazgató tanács nem lát elegendő okot a Bundesbank elnökének visszahívására” – tudatta a Frankfurtban kiadott közlemény, ám felkérte Weltekét, hogy átmenetileg adja át az elnöki jogkör gyakorlását Jürgen Stark alelnöknek.
Welteke eleget tett a kérésnek, ami annyit jelent, hogy az Európai Központi Bankban (EKB) is Jürgen Stark képviseli Németországot az elkövetkezendő, Welteke számára bizonytalan távlatú időben. Az elnöki jogkör átmeneti átruházását másra az is indokolja, hogy időközben a frankfurti ügyészség vizsgálatot kezdeményezett, mert felmerült a gyanú: Welteke több mint két évvel ezelőtt közhivatalnokként olyan szívességet fogadott el a Dresdner Banktól, amelyet esetleg nem lett volna szabad elfogadnia.
Ernst Welteke és családja 2001 és 2002 fordulóján több napot töltött a berlini Adlon luxusszálló két lakosztályában. Az idő egy részében a Bundesbank elnöke az euró bevezetésének alkalmából rendezett ünnepségeken vett részt, az idő más részét magánemberként múlatta családjával a német fővárosban.
A szállodaszámlát, közel 8 ezer eurót, a meghívó fél, a Dresdner Bank fizette ki. Mivel a Bundesbank a német bankfelügyelet rendszerének része, felügyeletet gyakorol a Dresdner Bank fölött is, felmerült: a szívesség elfogadásával Welteke a megvesztegethetőség látszatát kelthette.
Az ügyet a Der Spiegel hamburgi hírmagazin melegítette fel új számában. A Bundesbank és Welteke már hétfőn úgy döntött, hogy ha több mint két év késéssel is, visszautasítják a Dresdner Bank szívességét: a szállodaszámlának a hivatalos részre szóló hányadát a Bundesbank megtéríti a Dresdner Banknak, a többit Welteke egyenlíti ki saját zsebből.
Welteke évi 350 ezer eurós fizetésével a legjobban fizetett német közhivatalnokok közé tartozik. A szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció az elmúlt napokban elég nyíltan jelezte, hogy a szintén szociáldemokrata Welteke távozását szeretné. Welteke többször is bírálta a kormányt pénzügyi lazaságaiért.
Hírmagyarázók szerint a kormány nem szerette volna, ha az idén esedékes európai és helyi választásokon, a nadrágszíjmeghúzás évében bárki is a szociáldemokraták ellen használja fel az ügyet. A Schröder vezette kormány több mint egy évvel ezelőtt hirdette meg, hogy a bőkezű német jóléti államot a német versenyképesség megőrzése érdekében, a demográfiai helyzet alakulása miatt vissza kell fogni, s áldozatokra szólította fel a lakosságot.
A szakértők szerint amennyiben Welteke véglegesen távozásra kényszerül, az nem gyakorol majd lényeges hatást sem az euróra, sem az Európai Központi Bank kamatpolitikájára. Egy kormányközeli személyiség kinevezésétől ugyan rugalmasabb pénzpolitika folytatása várható (Welteke többször is bírálta a kormányt a pénzügyi lazaságokért), ám egy jövőbeli elnök is kénytelen lesz támaszkodni a központi bank igazgatótanácsa szigorú pénzpolitikát folytató tagjainak támogatására.
A Welteke-szállodaügyét más nézőpontból elemzi a londoni Financial Times. A lap szerint a pénzpolitikai befolyását korábban már elvesztett Bundesbank ezúttal morális hítelét is elvesztette. A Bundesbank eddigi jóhírének sem kedvez a mostani botrány. A német központi bank ugyanis híres a kormányzattól és a bankoktól való függetlenségéért. Bár a Bundesbank nem része a kormányzati gépezetnek, dolgozóira a német közalkalmazotti törvény érvényes, amelyik nem engedi meg, hogy a hatálya alá tartozók ajándékokat fogadjanak el.
A Bundesbank öt évvel ezelőtt ruházta át az árfolyampolitika irányításának feladatát az Európai Központi Bankra, jelentősége ezzel csökkent. “A jelentéktelenné válás útján a szállodaügy újabb mérföldkövet jelent”- olvasható. A kilencvenes évek végéig a Frankfurt elővárosában, Ginnheimben székelő bank az európai valutapolitika ütőerének számított, az euró 1999-ben történt bevezetése óta azonban ez már nincs így. Most a bank “erkölcsi hitelessége is odaveszett” írja a lap. Olyan országban, ahol teljesen természetes, hogy újságírók élvezik azoknak a cégeknek a vendégszeretetét, amelyekről tudósítanak, nem is Welteke hotelügye keltett felháborodást, hanem a bankelnöknek a leleplezésre adott első reakciója. – Nekem kellett volna fizetnem a szállodáért? – idézi a londoni lap a bankelnököt.
