Belföld

Európai bankvilág – mi fő a fedő alatt?

A legnagyobb svájci és német bank fúziókra és felvásárlásokra készül, Nagy-Britannia legjelentősebb pénzintézetei pedig rekordprofitról számoltak be. Nagy üzletek a láthatáron.

A világ egyik legnagyobb pénzintézete, a svájci óriásbank, a UBS AG újabb felvásárlásokra készül, és célja az, hogy lehagyja globális vetélytársát, az amerikai Citigroupot – ez derül ki a Bloomberg hírügynökség hétfői jelentéséből. A UBS már az elmúlt három évben is jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy a befektetési banki üzletágban lehagyja tengerentúli riválisát.

Bevált recept

  

A UBS maga is megafúzió terméke. 30 milliárd dollár értékű vállalategyesítés nyomán jött létre 1995-ben két korábbi svájci bankból, amelyek közül az egyik nevét viseli ma is (Union Bank of Switzerland). Azóta a világranglista hetedik helyéről a negyedikre küzdötte fel magát a befektetési banki szektorban.

John Costas, a zürichi pénzintézetnél az investment banking terület felelős vezetője harminc amerikai szakembert szerződtetett az alpesi céghez, hogy felfuttassa ezt az üzletágat. Ugyanakkor bejelentette, hogy a mérlegfőösszege alapján Európa legnagyobb bankjának számító UBS olyan felvásárlásokra készül, amelyek nyomán világelső lehet a befektetési banki szektorban, legalábbis a díjbevételt tekintve. (A befektetési bankok elsősorban tőzsdei ügyletekkel, vállalati felvásárlásokkal és fúziókkal foglalkoznak.)

A korábban a Credit Suisse First Bostonnál dolgozó Costas bejelentése szerint a UBS három-öt évet ad magának arra, hogy az élre törjön ebben a piaci szegmensben, s ezt a célt nem kevesebb, mint tízmilliárd dollár elköltésével kívánja elérni. A 47 éves bankár a svájci ügyviteltől gyökeresen eltérő hangnemű nyilatkozatát New Yorkban tette.


Európai bankvilág – mi fő a fedő alatt? 1

Fúzióról tárgyal a Deutsche Bank?

Nemcsak a svájciak gondolnak terjeszkedésre, hanem a németek is. Igaz, ők a hírek szerint beérnék a másodhegedűs szerepével is, vagyis akár felvásárlás „áldozatává” is válhat Európa egyik legnagyobb pénzintézete, a Deutsche Bank. Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot a nemzetközi sajtóban arról, hogy valóban ajánlatot tett-e bárkinek is az egyesülésre.

A német Der Spiegel szerint a Deutsche Bank vezére, Josef Ackermann a világ legnagyobbját, a Citigroupot kereste meg ötletével, és ott sem akárkivel, hanem Sanford Weill elnökkel beszélt. A Spiegel szerint már olyan konkrét stádiumba érkeztek a tárgyalások, hogy Ackermann még Schröder német kancellárt is értesítette az ügyről. A néhány hónappal ezelőtti megbeszélésekről beszámoló lap azonban nem nevezte meg a hír forrását. A Deutsche Bank szóvivője, Patrik Fischer nem kívánta a Bloomberg hírügynökségnek kommentálni ezt az értesülést.

A tárgyalások egyébként a Spiegel szerint „jégre kerültek”, miután Schröder túl sok feltételt támasztott. A német kancellárnak ugyanis egy másik nagybankra lett volna szüksége ebben az esetben a Deutsche Bank helyett. Így például egyesíteni kellett volna a HVB csoportot a Commerzbank AG-vel, továbbá Schröder azt kívánta volna, hogy a Citigroup európai központját helyezzék Frankfurtba. (A Deutsche Bank piaci kapitalizációja 40,1 milliárd euró, vagyis 50,1 milliárd dollár. Ugyanakkor a Citigroup hasonló mutatója 259,3 milliárdot tesz ki.)

Titokban keresnek

A brit Sunday Express című lap viszont arról számolt be vasárnap, hogy a Deutsche Bank vezetői a legnagyobb piaci kapitalizációjú európai pénzintézetet, az HSBC-t is megkeresték egy esetleges fúzió ügyében. (A londoni székhelyű HSBC a világ második legnagyobb bankja, tőzsdei értéke 95,9 milliárd fontot, azaz 179 milliárd dollárt tesz ki.) A Sunday Express szintén nem nevezte meg hírforrását.

A Deutsche Bank szóvivője ezt az értesülést sem kommentálta, akárcsak Richard Beck, az HSBC szóvivője. A Deutsche Bank vezérigazgatója, Josef Ackermann annyit mondott az elmúlt hónapban, hogy a német pénzintézet, követve az amerikai piacon történő fúziókat, elemzi a partnerkeresés lehetőségeit.

Egy másik csúcs 

A HSBC rekordnyereségéről szóló hír előtt egy héttel a Royal Bank of Scotland is bejelentette: adózás előtt 6,2 milliárd fontos profitot ért el. A BBC szerint ez elsősorban a növekvő személyi hitelezésnek, a fogyasztói hitelek felfutásának és a bankkártya-üzletágak prosperálásának köszönhető. 

Rekordnyereség az HSBC-nél

Ami az HSBC-t illeti, a brit bank maga is gondoskodott arról, hogy hétfőn az üzleti internetes oldalak címlapjaira kerüljön: rekordprofitról számolt be. A HSBC a világ második legnagyobb pénzintézete tőzsdei érték alapján, a világ minden nagyobb pénzügyi piacán jelen van, Nagy-Britanniában, Európában, Ázsiában és Amerikában is megvetette a lábát, és ennek eredményeként tavaly 7,7 milliárd fontos, azaz 14,4 milliárd dolláros eredményt könyvelhetett el adózás előtt. Ez 37 százalékos növekedésnek felel meg 2002-höz képest. Angol bank még sohasem regisztrálhatott ilyen magas nyereséget.

A 79 országban 9500 irodát fenntartó HSBC profitja azután ugrott meg, hogy forgalma 54 százalékkal bővült 2003-ban, és elérte a 22 milliárd fontot. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a brit bank felvásárolta az amerikai hitelcéget, a Household Internationalt. A bank elnöke, Sir John Bond szerint „2003 általában véve jó év volt az HSBC számára”. 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.