Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) vezetője szerint az EU-tagállamok viszonylag egyszerűen kívánják megoldani hulladékgazdálkodási
Általános EU- rendelkezések
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó átfogó közösségi stratégiát egy 1989-ben elfogadott kommüniké fogalmazza meg. Ez az alapelveket és prioritásokat jelöli ki, de nincs kötelező ereje. A stratégia öt fő célkitűzése:
• a szennyezés megelőzése tisztább technológia alkalmazásával és olyan termékek gyártásával, melyek kevesebb hulladékot eredményeznek
• újrahasználat, újrafeldolgozás, másodnyersanyagok hasznosítása, energiakinyerés
• a végleges ártalmatlanítás optimalizálása, a lerakás és az égetés szigorú szabályokhoz kötése
• a szállítás szabályozása
• helyreállítási cselekmények
problémájukat: fogják és minél keletebbre viszik a szemetet. Bár az EU csak viszonylag általános direktívákat határoz meg, főként a német ajkú államokban igen szigorú előírásokat léptettek életbe a szemétkezelés terén. A trend az, hogy kezeletlen szemetet egyáltalán nem lehet lerakni, az előkezelés viszont komoly költségeket ró a szemétből élő vállalkozásokra.
Az EU Bázeli Egyezménye háromféle hulladékot különböztet meg:
• veszélyes;
• veszélyes, de újrahasznosítható;
• újrahasznosítható.
Piros, sárga és zöld kategóriák alapján rendelkezik az egyezmény a hulladék kereskedelmének szabadságáról. A környezetvédők szerint az előírások azonban nem elég szigorúak, így elképzelhető, hogy Magyarországot május után elönti a beáramló szemét.
102/1996. kormányrendelet
A veszélyes hulladékoknak az ország területére való behozatala, kivitele és tranzit-szállítása:
21. § A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzit-szállítása során a külön rendelettel kihirdetett “a veszélyes hulladékok országhatárokon át történő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról” szóló Bázeli Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján, e rendelet szerint kell eljárni.
22. § A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzit-szállítása tekintetében az e rendeletben és az Egyezmény 1. Cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott, ellenőrizendő hulladékokon túl a szállítással érintett más államok jogszabályai szerint veszélyesnek minősülő más hulladékokra is alkalmazni kell az Egyezmény előírásait. Az Egyezmény Titkársága által megküldött nemzeti veszélyes hulladék meghatározásokat a miniszter a kézhezvételtől számított három hónapon belül a minisztérium hivatalos lapjában közzé teszi.
EU-technológia kell
A Humusz szerint azonban az ide vonatkozó magyar rendeletek is hiányosak és ezeket kijátszva már most is előszeretettel dobják át Magyarországra a kommunális szemetet nyugati szomszédaink. Nagy Tamás ezt azzal támasztja alá, hogy ismeretei szerint Sopron környékén és a határ mentén a legtöbb szemétlerakó német vagy osztrák kézen van.
Markó Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese korántsem látja ilyen aggasztónak a helyzetet. Úgy véli, a Bázeli Egyezmény és a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint meghatározott zöld kategóriás, azaz újrahasznosítható hulladékot szabad csak behozni Magyarországra.
Azt azonban ő is elismeri, hogy a határon nem működik tökéletesen az ellenőrzés, így elképzelhető, hogy átcsúszik néhány rakomány egyéb szemét is. “Ügyeskedők persze mindig akadnak” – mondja. A vészharang kongatása szerinte azért is felesleges, mert a magyarországi szemétlerakók hamarosan EU-szabványok szerint működnek.
Nem éri meg behozni
Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) elnöke abban bízik, hogy az gazdasági érdekek tökéletesen megvédik Magyarországot a külföldi szeméttől. Mint mondta, a hulladék árát a világpiac határozza meg. Az árak ismeretében nem tartja valószínűnek, hogy egy német cégnek megéri ide szállítani a hulladékot.
Balatoni szerint jobban megéri az itthon begyűjtött hulladékot újrahasznosítani, de hozzátette, a külföldi alapanyag sokszor valóban jobb minőségű. Szavaiból kiderült, hogy az újrahasznosítás gazdasági szempontból bizonyos esetekben nem a legjobb megoldás. Lehet, hogy a színes üveget a válogatás és beolvasztás helyett legolcsóbb lenne egyszerűen elásni?
Haladék vagy sürgős szigor
A környezetvédők azt javasolják, Magyarország kérjen legalább öt év haladékot. Ennyi idő alatt szerintük valamelyest felzárkózhatnánk a nyugati technológiákhoz, és biztosabb alapokon állna a saját határainkon belüli hulladékgazdálkodás.
De érdeke-e az EU-nak megadni a derogációt? Országaiban egyre szigorúbbak a szemétkezelési előírások, és jól jönnének a keleti lerakók. Ezzel a kormány is számol, legalábbis erre utal, hogy a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium az év végére szigorúbb jogi szabályozás és a megfelelő ellenőrzés kidolgozását ígéri.
