Ősrobbanásként emlegetik a filmszakmában a kilencvenes évek elején történteket a legendás Lumumba (ma Róna) utcai filmgyár területén. Nem csupán a filmgyár bomlott váratlan hirtelenséggel számos apró vállalkozásra,
hanem az egykor háromezer fős gárda is szétszóródott. Filmgyártó telepeinek jó részét pedig a Mafilm elveszítette az elmúlt évek gyors átalakulásai és vezetőváltásai nyomán.
Ez a tendencia tavaly aggasztó bevételcsökkenést hozott, mert míg 2002-ben együttvéve mintegy 9 milliárd, addig tavaly már csak 2–3 milliárd forintnyi külföldi bérmunkára kaptak megrendelést a magyarországi filmkészítők. Eközben – szakmai becslések szerint – 10–12 milliárdnyi produkciós megrendelés választott Magyarország helyett más célországot a régión belül. A Mafilm Rt. 2003-ban 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 80 millió forintos nyereséget ért el. A holding társasághoz három leánycég is tartozik (lásd külön), ám konszolidált mérleg nem készült, mert az árbevétel nem érte el a törvényben ehhez határként megszabott 4 milliárd forintot.
Sikeres stúdiók a szomszédban
Tolmár Tamás, a Mafilm Rt. vezérigazgatója nem kíván a privatizációs lehetőségekről állást foglalni. „Ez a tulajdonos feladata” – mondja. Véleménye szerint akár magánosítás révén, akár e nélkül, de sürgősen korszerűsíteni kell a Mafilm Róna utcai és fóti telepeit. Égető szükség van egy vagy két korszerű, 3 ezer négyzetméteres film műterem felépítésére, mert a külföldi, főként amerikai bérmunkát így továbbra is sikerrel halászhatják el a régiós konkurensek. A sikeres cseh Barrandow stúdió mellett ma már a román, a bolgár és a horvát gyártóhelyek is sokkal vonzóbbak a szuperprodukciók számára. Ezt a negatív tendenciát ellensúlyozandó, a filmtörvény (hivatalos nevén a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény) több kedvezményt biztosít a külföldi produkciós irodák magyarországi megrendelésének ösztönzésére.
Az évekig saját belső viszályaival és saját ügyeivel elfoglalt, de mára ismét éledező filmszakma kedélyeit az egykor hatalmas filmgyártó bázisból még megmaradt Mafilm Rt. és a hozzá kapcsolódó cégek tavaly elhatározott magánosítása borzolja. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kommunikációja a szokásos: a szűkszavú közleményből csupán annyi tudható meg, hogy az ügyben még nem született döntés, „a koncepció kialakítása folyamatban van az illetékes szakmai szervezetek bevonásával”. Ez lapunk értesülése szerint a gyakorlatban annyit tesz, hogy a filmszakma sikerrel lobbizott a rohamtempójú magánosítás ellen. Úgy tűnik, meggyőzték az ÁPV Rt. illetékeseit: a filmgyártáshoz eszközöket és szakértelmet szolgáltató Mafilm Rt. eladása a jelenlegi „csata utáni” állapotában nem kecsegtetne nagy bevétellel, viszont veszélybe kerülhet a legnagyobb filmszakmai társaság filmgyártó tevékenységének jövője. A tervezett 2003-as dátum helyett így legkorábban csak idén, de lehet, hogy még később kerülhet sor a holdingként működő Mafilm Rt. és leánycégei értékesítésére – ha egyáltalán sor kerül erre. Mindenesetre a vagyonkezelő igazgatósága olyan 2004-es üzleti tervet hagyott jóvá a Mafilm Rt.-nél, amelynek két fő prioritása a privatizációra való felkészülés és az ingatlanok korszerűsítése a filmszakmai hasznosítás céljából.
Tőkecsalogató filmtörvény
Háromféle kedvezménnyel próbálja vonzóvá tenni a magyar filmgyártó cégek szolgáltatásait a külföldi szuperprodukciók számára a közelmúltban elfogadott filmtörvény.
ÁFA-VISSZAIGÉNYLÉS. A külföldi bérmunka-produkciókban kiszámlázott összegek áfája visszaigényelhető. Ez az intézkedés – a szakma reményei szerint – visszaterelheti az alacsonyabb bér- és árszínvonal, valamint az erős szürkegazdaság miatt jóval olcsóbb Romániába, Bulgáriába, vagy Horvátországba vitt filmforgatási megrendelések jó részét, így a tavalyi 2–3 milliárd helyett 2004-ben legalább 5–6 milliárdnyi megrendelést vár a hazai filmipar.
BERUHÁZÁSI KEDVEZMÉNY. A filmelőállítást szolgáló berendezések, tárgyi eszközök beszerzése után 50 százalékos (ingatlanok esetén 15 százalékos) amortizációs kulcs érvényesíthető. E mellett 100 millió forint feletti beruházás esetén a társasági adó 30–50 százalékkal csökkenthető.
ADÓKEDVEZMÉNY. A hazai producerek befektetéseit ösztönzi, hogy a film jogtulajdonosa a közvetlen filmgyártási ráfordítások 20 százalékának megfelelő adókedvezményt kap, illetve adóját a ráfordítások teljes összegével csökkentheti.
A már az 1920-as évek végén állami tulajdonba került filmgyártó vállalat sorsa szorosan összefügg a magyar filmgyártás jövőjével. Még akkor is így van ez, ha az elmúlt évtizedben a Mafilm elveszítette értékes ingatlanjainak nagyobb részét és több ezer szakemberét. A filmgyár ma is egyfajta centrumként működik szakmai berkekben. Bár számos más cég foglalkozik filmelőállítással, a filmkészítés bonyolult folyamatának teljes támogatását (helyszínek, kellékek, világosító, rögzítő berendezések és hasonlók) csak a Mafilm képes megoldani. „E berendezések megújítása és a telephelyek korszerűsítése már a nyolcvanas évek közepe óta fontos téma a vállalatnál, de az első jelentősebb beruházás csak tavaly ősszel fejeződött be” – mondja Tolmár Tamás. Ennek során a cég saját erőből a Róna utcában egy régi raktárépületet alakított át korszerű, 500 négyzetméteres műteremmé. Mint a Mafilm most elfogadott fejlesztési koncepciójából kiderül, a cég jelentőségének megtartásához, a megállított romlás növekedésbe fordításához a következő három évben 6,2 milliárd forint értékű ingatlan-felújításra és fejlesztésre lenne szükség. A Róna utcai telep megmaradt épületeinek felújításához (a telep 60 százalékát 1999-ben a TV2 tulajdonosa, az MTM–SBS Rt. megvásárolta a Mafilmtől), és egy új műterem felépítéséhez a következő években 1,2 milliárd forint kellene. A műtermeket, műhelyeket, raktárakat, szabadtéri díszleteket, köztük egy középkori várost is tartalmazó fóti telephely két ütemben tervezett felújítása és korszerűsítése pedig további 5 milliárdot igényelne.
A Mafilm Rt. leánycégei
MAFILM AUDIO KFT. A filmek, videók, DVD-k utóhangosítási munkák, szinkronok, feliratok készítése a feladata, s régiós központi szerepet is betölt.
MAFILM RENT KFT. Filmtechnikai és világítási eszközök, kamerák kölcsönzésével foglalkozik, piaci súlya csökkenőben van.
MAFILM SZCENIKA KFT. Díszletek, jelmez, berendezés, kellék, piro- és fegyvertechnika biztosítása a feladata.
E tekintetben azonban valóban komoly dilemma előtt áll az állami tulajdonos. Egyfelől szóba jöhetne a Dunaferr esetéhez hasonló gyors privatizáció, amelynek során jelképes összegért, de a fejlesztési kötelezettséggel terhelve értékesítik a Mafilm-csoportot. A másik, jelenleg nyertesnek tűnő változat szerint a következő években állami tulajdonban maradna a cég. Esetleg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül valósulna meg a korszerűsítés, valamint a felkészítés a régiós versenyre. Ez utóbbi verziót ellenzik a szabad verseny, az állam visszavonulásának hívei. Azonban a tartalomra igényes, szárnyait most bontogató magyar művészfilm-gyártás, amely jövedelmezővé aligha tehető, így nyilvánvalóan nagyobb eséllyel nézne a következő évek elé. Már csak azért is, mert a filmesek tapasztalatai szerint pusztán pénzügyi szempontból nézve 10–15 filmből jó, ha egy visszahozza elkészítésének költségeit. A hozadék e területen másban, például az országkép javításában érhető tetten – érvelnek a filmszakma tapasztalt szereplői. Igaz, ez az út talán kevesebb esélyt adna annak, hogy a Mafilm körül kialakulhasson valamiféle anyagilag prosperáló közép-európai Hollywood.
