Belföld

Mafilm-privatizáció – végtelen tekercs

admin
admin

2004. 02. 22. 17:00

Hatmilliárd forintnyi fejlesztésre vár a Mafilm, de nem tudni, az állam rászánja-e ezt az összeget a privatizáció előtt. Jelenlegi állapotában nem kecsegtet nagy bevétellel a cég.

Ősrobbanásként emlegetik a filmszakmában a kilencvenes évek elején történteket a legendás Lumumba (ma Róna) utcai filmgyár területén. Nem csupán a filmgyár bomlott váratlan hirtelenséggel számos apró vállalkozásra,

hanem az egykor háromezer fős gárda is szétszóródott. Filmgyártó telepeinek jó részét pedig a Mafilm elveszítette az elmúlt évek gyors átalakulásai és vezetőváltásai nyomán.


Ez a tendencia tavaly aggasztó bevételcsökkenést hozott, mert míg 2002-ben együttvéve mintegy 9 milliárd, addig tavaly már csak 2–3 milliárd forintnyi külföldi bérmunkára kaptak megrendelést a magyarországi filmkészítők. Eközben – szakmai becslések szerint – 10–12 milliárdnyi produkciós megrendelés választott Magyarország helyett más célországot a régión belül. A Mafilm Rt. 2003-ban 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 80 millió forintos nyereséget ért el. A holding társasághoz három leánycég is tartozik (lásd külön), ám konszolidált mérleg nem készült, mert az árbevétel nem érte el a törvényben ehhez határként megszabott 4 milliárd forintot.


 Sikeres stúdiók a szomszédban

Tolmár Tamás, a Mafilm Rt. vezérigazgatója nem kíván a privatizációs lehetőségekről állást foglalni. „Ez a tulajdonos feladata” – mondja. Véleménye szerint akár magánosítás révén, akár e nélkül, de sürgősen korszerűsíteni kell a Mafilm Róna utcai és fóti telepeit. Égető szükség van egy vagy két korszerű, 3 ezer négyzetméteres film műterem felépítésére, mert a külföldi, főként amerikai bérmunkát így továbbra is sikerrel halászhatják el a régiós konkurensek. A sikeres cseh Barrandow stúdió mellett ma már a román, a bolgár és a horvát gyártóhelyek is sokkal vonzóbbak a szuperprodukciók számára. Ezt a negatív tendenciát ellensúlyozandó, a filmtörvény (hivatalos nevén a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény) több kedvezményt biztosít a külföldi produkciós irodák magyarországi megrendelésének ösztönzésére.  

A fékre léptek


Az évekig saját belső viszályaival és saját ügyeivel elfoglalt, de mára ismét éledező filmszakma kedélyeit az egykor hatalmas filmgyártó bázisból még megmaradt Mafilm Rt. és a hozzá kapcsolódó cégek tavaly elhatározott magánosítása borzolja. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kommunikációja a szokásos: a szűkszavú közleményből csupán annyi tudható meg, hogy az ügyben még nem született döntés, „a koncepció kialakítása folyamatban van az illetékes szakmai szervezetek bevonásával”. Ez lapunk értesülése szerint a gyakorlatban annyit tesz, hogy a filmszakma sikerrel lobbizott a rohamtempójú magánosítás ellen. Úgy tűnik, meggyőzték az ÁPV Rt. illetékeseit: a filmgyártáshoz eszközöket és szakértelmet szolgáltató Mafilm Rt. eladása a jelenlegi „csata utáni” állapotában nem kecsegtetne nagy bevétellel, viszont veszélybe kerülhet a legnagyobb filmszakmai társaság filmgyártó tevékenységének jövője. A tervezett 2003-as dátum helyett így legkorábban csak idén, de lehet, hogy még később kerülhet sor a holdingként működő Mafilm Rt. és leánycégei értékesítésére – ha egyáltalán sor kerül erre. Mindenesetre a vagyonkezelő igazgatósága olyan 2004-es üzleti tervet hagyott jóvá a Mafilm Rt.-nél, amelynek két fő prioritása a privatizációra való felkészülés és az ingatlanok korszerűsítése a filmszakmai hasznosítás céljából.


 Tőkecsalogató filmtörvény

Háromféle kedvezménnyel próbálja vonzóvá tenni a magyar filmgyártó cégek szolgáltatásait a külföldi szuperprodukciók számára a közelmúltban elfogadott filmtörvény.
ÁFA-VISSZAIGÉNYLÉS. A külföldi bérmunka-produkciókban kiszámlázott összegek áfája visszaigényelhető. Ez az intézkedés – a szakma reményei szerint – visszaterelheti az alacsonyabb bér- és árszínvonal, valamint az erős szürkegazdaság miatt jóval olcsóbb Romániába, Bulgáriába, vagy Horvátországba vitt filmforgatási megrendelések jó részét, így a tavalyi 2–3 milliárd helyett 2004-ben legalább 5–6 milliárdnyi megrendelést vár a hazai filmipar.
BERUHÁZÁSI KEDVEZMÉNY. A filmelőállítást szolgáló berendezések, tárgyi eszközök beszerzése után 50 százalékos (ingatlanok esetén 15 százalékos) amortizációs kulcs érvényesíthető. E mellett 100 millió forint feletti beruházás esetén a társasági adó 30–50 százalékkal csökkenthető.
ADÓKEDVEZMÉNY. A hazai producerek befektetéseit ösztönzi, hogy a film jogtulajdonosa a közvetlen filmgyártási ráfordítások 20 százalékának megfelelő adókedvezményt kap, illetve adóját a ráfordítások teljes összegével csökkentheti.  

Szakmai centrum


A már az 1920-as évek végén állami tulajdonba került filmgyártó vállalat sorsa szorosan összefügg a magyar filmgyártás jövőjével. Még akkor is így van ez, ha az elmúlt évtizedben a Mafilm elveszítette értékes ingatlanjainak nagyobb részét és több ezer szakemberét. A filmgyár ma is egyfajta centrumként működik szakmai berkekben. Bár számos más cég foglalkozik filmelőállítással, a filmkészítés bonyolult folyamatának teljes támogatását (helyszínek, kellékek, világosító, rögzítő berendezések és hasonlók) csak a Mafilm képes megoldani. „E berendezések megújítása és a telephelyek korszerűsítése már a nyolcvanas évek közepe óta fontos téma a vállalatnál, de az első jelentősebb beruházás csak tavaly ősszel fejeződött be” – mondja Tolmár Tamás. Ennek során a cég saját erőből a Róna utcában egy régi raktárépületet alakított át korszerű, 500 négyzetméteres műteremmé. Mint a Mafilm most elfogadott fejlesztési koncepciójából kiderül, a cég jelentőségének megtartásához, a megállított romlás növekedésbe fordításához a következő három évben 6,2 milliárd forint értékű ingatlan-felújításra és fejlesztésre lenne szükség. A Róna utcai telep megmaradt épületeinek felújításához (a telep 60 százalékát 1999-ben a TV2 tulajdonosa, az MTM–SBS Rt. megvásárolta a Mafilmtől), és egy új műterem felépítéséhez a következő években 1,2 milliárd forint kellene. A műtermeket, műhelyeket, raktárakat, szabadtéri díszleteket, köztük egy középkori várost is tartalmazó fóti telephely két ütemben tervezett felújítása és korszerűsítése pedig további 5 milliárdot igényelne.


 A Mafilm Rt. leánycégei

MAFILM AUDIO KFT. A filmek, videók, DVD-k utóhangosítási munkák, szinkronok, feliratok készítése a feladata, s régiós központi szerepet is betölt.
MAFILM RENT KFT. Filmtechnikai és világítási eszközök, kamerák kölcsönzésével foglalkozik, piaci súlya csökkenőben van.
MAFILM SZCENIKA KFT. Díszletek, jelmez, berendezés, kellék, piro- és fegyvertechnika biztosítása a feladata.  

Privatizálni, de hogyan?


E tekintetben azonban valóban komoly dilemma előtt áll az állami tulajdonos. Egyfelől szóba jöhetne a Dunaferr esetéhez hasonló gyors privatizáció, amelynek során jelképes összegért, de a fejlesztési kötelezettséggel terhelve értékesítik a Mafilm-csoportot. A másik, jelenleg nyertesnek tűnő változat szerint a következő években állami tulajdonban maradna a cég. Esetleg a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül valósulna meg a korszerűsítés, valamint a felkészítés a régiós versenyre. Ez utóbbi verziót ellenzik a szabad verseny, az állam visszavonulásának hívei. Azonban a tartalomra igényes, szárnyait most bontogató magyar művészfilm-gyártás, amely jövedelmezővé aligha tehető, így nyilvánvalóan nagyobb eséllyel nézne a következő évek elé. Már csak azért is, mert a filmesek tapasztalatai szerint pusztán pénzügyi szempontból nézve 10–15 filmből jó, ha egy visszahozza elkészítésének költségeit. A hozadék e területen másban, például az országkép javításában érhető tetten – érvelnek a filmszakma tapasztalt szereplői. Igaz, ez az út talán kevesebb esélyt adna annak, hogy a Mafilm körül kialakulhasson valamiféle anyagilag prosperáló közép-európai Hollywood.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.