Több vállalat gyakorlata igazolja, hogy a távmunka előnye igen komoly pénzösszegekben is megjelenik: az AT&T például egy év alatt 150 millió dollárt tudott megtakarítani távmunkásai révén. Ráadásul ennek nem csak pénzben kifejezhető előnyei vannak: a társadalom és a munkavállalók is több szempontból jól járhatnak. Jobb helyzetbe kerülhetnek azok a munkanélküliek, akik megváltozott munkaképességük vagy éppen lakhelyük kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt nem találnak állást. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a távmunkások hatékonyabban dolgoznak, mint irodai társaik: a JDEdwardsnál 25, az American Expressnél 43 százalékkal eredményesebbek azok, akik távmunka keretében dolgoznak.
Itthon azonban még a megfelelő jogi háttér is hiányzik mindehhez. Erre talán a születőben lévő, új távmunkatörvény megoldást jelenthet, ám ma még az sem világos, mi számít távmunkának; ki dönti el, hogy az otthon dolgozó távmunkás sérülése munkahelyi balesetnek számít-e; vagy hogy mit írjon a munkáltató a munkaszerződés „munkavégzés helye” rovatába. Érthető hát, ha sok vezető inkább kivárja az új szabályt.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös pályázata új távmunkahelyek létrehozását célozta meg, ahol előnyt élveztek azok a jelentkezők, akik fogyatékkal élők, romák, 45 éven felüliek, gyermeküket egyedül nevelő szülők vagy éppen hátrányos helyzetű térségben lakók foglalkoztatását vállalták. A pályázat keretében a 324 nyertes cég több mint 1300 ilyen munkahely létesítését vállalta, amihez hivatalosan több mint 677 millió forint támogatást kaptak. Azért hivatalosan, mert még mindig vannak olyanok, akik várják az elnyert pénzeket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
