A tönkement és cserére szoruló hátrahajtható üléseket nem dönthetőkre cserélik, az új gépeken lemondanak az ülések fejtámláiról, és a háttámlákon levő tartókról. A légitársasaág szakértői szerint azonban leginkább azon lehetne spórolni, ha az utasok csak kevés poggyásszal érkeznének, amelyeket a gép fedélzetére magukkal vihetnének.
A légitársaság 2001-ben kezdte meg központja kiépítését a belgiumi Charleroi repülőtéren, és ehhez jelentős támogatást kapott a vallon kormánytól: kevesebb illetéket kellett fizetnie a le- és felszállásért, a csomagkezelésért, a marketingért. Az Európai Bizottság ezt a támogatást jogellenesnek minősítette, és több millió euró – még pontosan nem meghatározott összeg – visszafizetésére fogja kötelezni a Ryanairt, ami drágíthatja majd a jegyeket. Az Európai Unió előírásai szerint állami tulajdonban lévő repülőterek esetében tilos a támogatás.
A Ryanair január végén visszaeső profitot jósolt magának teljes pénzügyi évére az átlagos jegyár csökkenése miatt, habár a tiszta nyeresége a harmadik negyedévben 47,5 millió euró volt, 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál, miközben a jegyárai 11 százalékkal olcsóbbodtak.
Pénzügyi éve negyedik negyedére a Ryanair az egy évvel korábbinál 25-30 százalékkal kevesebb utasonkénti bevételt valószínűsített. Ennek ellenére megerősítették, hogy a társaság profitrése – több mint 20 százalék – változatlan marad az előző évhez képest, és így a Ryanair továbbra is a világ legjövedelmezőbb légitársasága, saját számítása szerint. Egész évre az előző évi 239 millió eurónál 10 százalékkal kevesebb, 215 millió euró körüli tiszta nyereséget jósoltak a vállalatnál, egyszeri tételek nélkül. A Ryanair érdeklődik a magyar piac iránt is, de a hírek szerint nem Budapestet, hanem Debrecent kívánja bevonni hálózatába.