Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója elmondta: rövid távú előrejelzéseiknek megfelelően alakult a tavalyi éves külkereskedelmi hiány. “Az év vége felé már látszott, hogy a folyamatok miként alakulnak” – tette hozzá. Az Ecostat 4,3 milliárd eurós külkereskedelmi deficitet várt, és Belyó Pál szerint jó eredmény lenne, ha az idén is hasonló nagyságú lenne a hiány. Belyó Pál megjegyezte, hogy tavaly a forint árfolyama is jelentős hatással volt a külkereskedelmi termékforgalom alakulására.
Az energiaimport elszámolása ugyanis főként dollárban történik, így a forinttal szemben gyengülő amerikai valuta segítette a kisebb mértékben növekvő behozatalt. Ugyanakkor az ipari fejlődés alapot adott az export gyorsabb ütemű bővülésére. Az idei évre az Ecostat igazgatója szerint még a 2003. évinél is több bizonytalanságot tartalmaznak az előrejelzések. “Az uniós csatlakozás miatt jelentős változások lesznek a külkereskedelmi forgalomban, s az új folyamatoknak még ki kell alakulniuk ” – mondta, hozzátéve, hogy vannak szerkezeti gondok is, például fontos kérdés, hogyan alakul a feldolgozott termékek exportja. “Emellett a fejlett országokban a keresletnövekedés nem lesz elegendő ahhoz, hogy jelentős termelésbővülést okozzon a magyar piacon, így érdemes lenne még jobban a keleti piacok felé fordulni” – tette hozzá Belyó Pál.
Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője elmondta: különösen az év utolsó negyedévében mozdultak kedvező irányba a folyamatok. Decemberben is folytatódott az októberi-novemberi trend, azaz gyorsult az export növekedése, sőt az év utolsó hónapjaiban az export növekedése éves szinten meg is haladta az importét. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az éves adatokban nagyon nagy az előző évi bázis hatása, emiatt fölvetődik a kérdés, hogy 2004-ben milyen mértékben lesz tartható ez a növekedési dinamika. Az elemző arra számít, hogy a tavaly év végén tapasztalt magas növekedési ütem az idén visszaesik, és az év egészére nézve folyamatos lassulást feltételez. Úgy véli, az első két negyedévben még 10 százalék felett, az év második felében már 10 százalék alatt lehet mind az export, mind az import növekedési rátája. Így az év egészét tekintve 5-10 százalék között dinamika várható mindkét oldalon. Az import visszaesése véleménye szerint gyorsabb lehet, attól függően, hogy mikor következik be a fogyasztásban az a korrekció, amire a reálbérek emelkedésének lassulása miatt számítani lehet.
