Belföld

Skóciába várják a kelet-európai munkaerőt

Visszautasította hétfőn megjelent nyilatkozatában a brit belügyminiszter azokat a felhívásokat, hogy a kormány - több más jelenlegi EU-tagállamhoz hasonlóan - zárja el a brit munkaerőpiacot a csatlakozó országok munkavállalói elől. Holland szakértők szerint jó esélye csak a szaképzett munkaerőnek van.

David Blunkett a baloldali The Guardiannek azt mondta: a kormány örömmel várja azokat, akik az új tagországokból törvényes keretek között dolgozni jönnek Nagy-Britanniába. Blunkett felfedte: a kormány már dolgozik azokon a terveken, hogy a kelet-európai csatlakozó országokból érkezőket mely térségekbe irányítsa. A belügyminiszter szerint az új tagállamok munkavállalóit arra fogják ösztönözni, hogy elsősorban Skóciában, illetve Londonban és Anglia délkeleti részén próbáljanak szerencsét.


Jack McConnell, a skóciai tartományi kormányzat első minisztere (miniszterelnöke) már korábban jelezte, hogy Skóciának demográfiai és gazdasági okokból egyaránt szüksége lesz az új munkaerőre. David Blunkett belügyminiszter szerint visszaüthet Németország és több más jelenlegi EU-tagállam döntése a munkavállalás korlátozásáról, mert ez csak a feketemunkát fogja ösztönözni. Blunkett szerint ezeknek az országoknak alig lesz lehetőségük ennek megakadályozására, hiszen az új tagállamokból érkezők a határt úgyis szabadon átléphetik, és bármikor mondhatják, hogy csak látogatóba érkeztek. A belügyminiszter hangsúlyozta: Tony Blair miniszterelnök feltűnést keltő múlt heti parlamenti nyilatkozata az új tagországok polgárainak juttatandó “kedvezmények” korlátozásáról nem a munkavállalási jog, hanem a brit szociális ellátórendszer csalárd kihasználásának korlátozását jelentette.


Megerősítette, hogy a kormány elszántan igyekszik megakadályozni az állami juttatások jogtalan igénybe vételét. Blair meglehetősen lazán megfogalmazott múlt heti alsóházi kijelentése a kedvezmények korlátozásáról olyan találgatásokhoz vezetett, amelyek szerint a kormány a több százezres bevándorlással riogató politikai és sajtókampány hatására visszakozni készül az új tagországoknak megígért szabad munkavállalási jog megadásának ügyében. Az MTI kérdésére az ügyben elsősorban illetékes londoni munka- és nyugdíjügyi tárca szóvivője már a múlt heti kormányfői nyilatkozat után cáfolta ezt, leszögezve: a brit kormány továbbra is várja azokat, akik dolgozni akarnak, és ezzel hozzájárulnak a brit gazdaság fejlődéséhez, de “meg kell állítani azokat, akik csak a (brit) szociális ellátórendszert akarják kihasználni”. Nagy-Britannia az egyetlen nagy EU-tagállam, amely a május 1-jei bővítés első pillanatától korlátozás nélkül megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok előtt.


Szakképzettekre van igény


Az Európai Uniónak a szakképzett nyugati munkaerő Kelet-Európába áramlásától, nem pedig az olcsó kelet-európai munkavállalók özönétől kell tartania – vélekedik egy holland munkaügyi szakértő. Noha az EU 15 tagállamának többsége a bővítés kapujában megváltoztatja korábbi álláspontját, és átmeneti korlátozásokat vezet be munkaerőpiacának a csatlakozó 10 új állam munkavállalói előtti felszabadítására, Nannette Ripmeester, az “Expertise in Labour Mobility” nevű rotterdami tanácsadó cég vezetője szerint az intézkedések hátterében meghúzódó félelmek nem megalapozottak – írja a Bruxinfo. Ő úgy véli, hogy az “olcsó munkaerő beözönléséről” szóló teória nem valószínű: “Nem hinném, hogy félnünk kellene attól, hogy hirtelen lengyel munkások áradata fogja elözönleni a holland munkaerőpiacot. Úgy gondolom, hogy egyenletesen fognak oda költözni a munkavállalók, ahol munkalehetőségek lesznek. Emlékeznünk kell, az új tagállamokban is rengeteg új lehetőség lesz, így sok ember éppen az ottani lehetőségekre fog lecsapni és oda megy dolgozni” – mondja az EurActiv-nak adott interjúban Ripmeester. Szerinte nem állja meg a helyét a bérek különbözőségére való hivatkozás sem, mivel például egy német munkavállaló Prágában dolgozva ugyan kevesebbet kereshet, de kiadásai is alacsonyabbak lesznek, így összességében akár nagyobb megtakarításra is szert tehet.


“Mindenki a Kelet-Nyugat irányú ‘brain drain’-től tart. Lehet, hogy kezdetben ez történik majd, de nagyon nagy esély van arra, hogy emellett az ellenkező folyamat is beindul, mivel Kelet-Európában sok multinacionális cég nagy lehetőséget lát a piaci előnyök kiaknázásában – és lehet, hogy a helyi munkaerő helyett magukkal hoznak saját képzett munkavállalókat” – teszi  hozzá Ripmeester, aki jelenleg útmutatót állít össze a 10 új tagjelölt országban való munkavállalásról.


A szakértő azzal számol, hogy a csatlakozó országokból inkább az alacsonyan képzettek kezdenek majd nyugatra áramlani, de ez sem lesz jelentős mértékű, bár vélhetően nagyobb arányú, mint amit Spanyolország és Portugália csatlakozásakor tapasztalt az EU. Ripmeester azonban úgy gondolja, hogy a szabad munkaerőpiac majd szabályozza önmagát, az uniós lakosoknak pedig nem kellene túldimenzionálniuk ezt a kérdést. Példának hozza fel azon lengyel munkások ügyét, akik évek óta illegálisan dolgoznak holland spárgaföldeken: “Az egyetlen különbség az lesz, hogy nem buszokban kell illegálisan meghúzódniuk, hanem törvényesen, munkásszállókon.”


Ripmeester ugyanakkor elfogadja, hogy az komoly problémát okozhat, ha a Kelet-Európából érkező munkavállalók 6 hónap munka után – a saját viszonyaikhoz képest busás – munkanélküli segélyeken kezdenek el élni. Ez visszaélés lenne, és ekként például Hollandia egyelőre korlátozott munkavállalást enged piacán, a végső szabályozást pedig csak később határozza meg.


Balázs Péter, az Európai Bizottság magyar biztosjelöltje az EurActiv-nak elmondta: a munkaerő szabad áramlásának a csatlakozó országokat sújtó tagállami korlátozása miatt Magyarország is megfontolás alá veheti, hogy az átmeneti időszakban ő is korlátokat állít fel a területén munkát vállalni kívánó külföldi munkások előtt. Balázs úgy vélekedett, hogy a korlátozott nyugat-európai munkavállalási lehetőségek miatt félő, hogy a lengyel és a szlovák dolgozók a magyar piacot célozzák meg. A magyar biztosjelölt hangsúlyozta, hogy más tagjelölt országokkal ellentétben Magyarországon a munkanélküliség csupán 5 százalék körül mozog.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik