Stanko Nickkel, Horvátország Magyarországra akkreditált nagykövetével folytatott tárgyalás után a miniszter közölte: amennyiben Horvátország mégis engedélyezi a beruházást, akkor Magyarország a konzultációk sikertelensége esetén a határvizek védelméről szóló Helsinki Egyezmény szerinti nemzetközi döntőbizottsághoz fordulhat.
Stanko Nick kifejtette: a rövidesen elkészülő nemzetközi hatástanulmány megállapításainak függvényében Horvátország megvizsgálja, hogy az új vízierőmű ötlete megvalósítható-e, ám várhatóan a Novo Virje-i erőmű építése 7-10 évig még biztosan nem kezdődik el.
Nick kifejtette a sajtótájékoztatón, hogy a hatástanulmány elkészülte után legalább egy évig tart majd a döntéshozatal Horvátországban. A horvát nagykövet hangsúlyozta, hogy országa nem kezdett el semmiféle beruházást, és egyoldalúan nem is tervez ilyen lépést.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a FigyelőNet kérdésére a sajtótájékoztató után elmondta, hogy Horvátország és Magyarország 1994-ben aláírt egy vízügyi megállapodást, amelyben leszögezték, hogy a két állam közösen határoz a mindkét országot érintő kérdésekben.
A sajtótájékoztatón egyébként megoszlottak a vélemények arról, hogy milyen hatással lenne egy új vízierőmű a környezetre. A horvát nagykövet azt hangsúlyozta, hogy egy újabb ilyen létesítmény csökkentené azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket a Dráva és a Mura felsőbb szakaszain létesített osztrák és szlovén vízerőművek gyakorolnak a folyamra. (Több mint húsz vízierőmű épült eddig a felsőbb szakaszokon, a két folyam osztrák és szlovén szakaszán.)Persányi Miklós magyar miniszter szerint viszont egy új vízierőmű egy még újabb hasonló beruházást tenne indokolttá, és a már meglévő környezeti károk is azt bizonyítják, hogy nem indokolt egy ilyen erőmű építése.
