A kijelölt pénzügyminiszter az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének ülését követően mondta el, hogy hivatalba lépését követően ismertetni fogja milyen menetrend szerint egyeztet az euró magyarországi bevezetéséről a szakmai körökkel, a jegybankkal, a gazdaság szereplőivel és az ellenzéki pártok képviselőivel.
Az egyeztetésben a jegybank kiemelt szereplő, folyamatos párbeszéd zajlik majd az MNB és a Pénzügyminisztérium között a kérdésben, és később a kormány elé terjesztett álláspont a jegybankkal közösen kidolgozott lesz – mondta Draskovics Tibor.
Draskovics Tibor elöljáróban elmondta: a gazdaság alapvető folyamatai kifejezetten jó irányba haladnak, nő az ipari termelés, dinamikusan emelkedik az export, bővül a foglalkoztatás.
Ne a sajtóban folyjon a párbeszéd
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy jelenleg az államháztartási hiány mérséklése kiemelten fontos, de úgy, hogy az ne korlátozza a gazdasági bővülést. Draskovics egyetért a Nemzetközi Valutaalap azon megállapításával, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásai kifejezetten jók. A gazdaságpolitikának most az a feladata, hogy erősítse a kedvező folyamatokat.
A teljesítményelvnek, a hatékonyságra törekvésnek a közszolgáltatások terén, így az egészségügy, az oktatás, az állami közigazgatás területén is meg kell valósulnia. Elmondta ugyanakkor, hogy a modern európai Magyarország nem működhet a szolidaritás elve nélkül, a szűkös erőforrások miatt a társadalom azokon segíthet, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, akik valóban rászorulnak a szociális támogatásokra.
Draskovics Tibor ígérete szerint a szakszervezetekkel folyamatos egyeztetésre törekszik majd, beleértve a közszolgálat terén működő szakszervezeteket, amelyekkel várhatóan február közepétől már tárgyalni fog. Az MNB-vel való együttműködésről aláhúzta: folyamatos párbeszédet szeretne elérni a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke között. A párbeszédnek hangsúlyozottan nem a sajtóban kéne folynia, hanem olyan formában, hogy arról később, a kiérlelt véleményeket tükrözve értesül a közvélemény.
Valószínűtlen a kamatcsökkentés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett a 2005-ös decemberi 4 százalékos inflációs cél mellett és azt mindenképpen megvédi – mondták az MTI által megkérdezett elemzők csütörtökön összegezve tapasztalataikat. A jegybank Monetáris Tanácsa szerdán fogadta az elemzőket ésgazdaságkutatókat. Az elemzők szerint az MNB ismét deklarálta, hogy megszűnt az árfolyam cél. Az elhangzottak alapján úgy vélik, hogy a jövőben a jegybank az árfolyamot, mint az inflációra ható egyik paramétert kezeli, az alapkamatot pedig annak alapján módosítják, hogy mennyire tartható a kitűzött inflációs cél. Az elemzők úgy vélték, a jegybank a rövidtávú, néhány hetes árfolyammozgásra a jövőben nem reagál, de nem lehet tudni, hol húzza meg a tűréshatárt. Erre az évre nem tűz ki inflációs célt a jegybank, a jövő év decemberére meghatározott 4 százalékból viszont nem kíván engedni – hangoztatták a jegybanki konzultáción részt vett elemzők. Hozzátették, véleményük szerint az MNB ugyan csak 2004-re kalkulálta az áfa-emelésből adódó áremelési lökést, így ha annak hatása jövőre is érvényesül, akkor a kamatok alakításával kívánja a 2005. decemberi inflációs célt biztosítani. A jelenlegi 12,5 százalékos kamat csökkentése az elemzők szerint csak akkor jöhet szóba, ha felgyorsul a tőkebeáramlás. Ebben az esetben a jegybank követő magatartást fog tanúsítani, azaz kamatcsökkentésre szánhatja el magát.
Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének elnöke a tájékoztatón elmondta: az MSZP támogatja a kormány tervezett takarékossági intézkedéseit az elért szociális eredmények megtartásával párhuzamosan. Szekeres Imre fontosnak tartja azt is, hogy a jegybank mielőbb kamatcsökkentést hajtson végre, ez a lépés kezdetben lehet szimbolikus, jelzésértékű is.
Szekeres Imre a tájékoztatón elmondta: az MSZP gazdaságpolitikai kabinetje javasolja, hogy a kormány minél előbb fogjon hozzá egy adóreform kidolgozásához. A kabinet javasolja az áfa felső, 25 százalékos kulcsának csökkentését, ami az infláció mérséklése szempontjából is fontos. Draskovics Tibor ezzel kapcsolatban megjegyezte: a 25 százalékos felső kulcs mérséklése az infláció csökkentése területén valóban kiemelt szerepet játszik, de a versenyképesség kérdése szempontjából is igen fontos. “Felelőtlenség lenne azonban most adómérséklésről nyilatkozni a következő évekre vonatkozóan” – hangoztatta.
A kormány által tervezett megtakarítási lépésekről elmondta: egyelőre egyeztetések folynak, ám nem a fűnyíró-elv fog érvényesülni, számos esetben például a központi beruházások 10 százalékos mérséklésénél is többféle lehetőség nyílik a megtakarításra.
Folyamatos számvevőszéki kontroll
Eredményes egyeztetési tárgyalásokat folytatott tegnap Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke és Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter – adta hírül a Pénzügyminisztérium. A megbeszélésen részt vettek az ÁSZ és a PM költségvetési tervezéssel foglalkozó vezetői.
A felek megállapodtak abban, hogy ezentúl rendszeresen találkoznak, és tapasztalatcserét folytatnak az államháztartási intézményi rendszerének átalakításáról, az állami feladatok ellátásának hatékonyságáról, valamint az ÁSZ ellenőrzéseinek eredményeiről. A tárgyaláson Draskovics Tibor ígértet tett arra, hogy a Pénzügyminisztérium a jövőben a költségvetés tervezésekor határozottabban támaszkodik az ÁSZ megállapításaira, különös tekintettel az intézményrendszer működésének hatékonyságával kapcsolatos észrevételekre.
Kovács Árpád és Draskovics Tibor megállapodott abban is, hogy az államháztartás bevételeinek és kiadásainak megalapozottabb tervezése érdekében a két intézmény szakértői egyes kiemelten fontos módszertani kérdésekben megosztják egymással tapasztalataikat. A kijelölt pénzügyminiszter a megbeszélésen segítséget ígért Kovács Árpádnak a minisztériumok belső ellenőrzésének megerősítéséhez, és a pénzügyi auditok elvégzéséhez. Kovács Árpád tájékoztatta Draskovics Tibort azokról az elgondolásokról, amelyekkel a számvevőszéknél elérhető a kormány által elrendelt megtakarítás.
