Belföld

A magyarok harmadának van személyre szóló biztosítása

admin
admin

2004. 02. 05. 15:27

A magyar felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett személyre szóló biztosítással az előző év harmadik negyedévében - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a legelterjedtebb biztosítási fajta a vegyes életbiztosítás, ezt követi a nyugdíj- és az elérésre szóló életbiztosítás. A GfK szerint az életbiztosítások tulajdonosainak egyharmadát családjuk anyagi körülményeinek fenntartása motiválja. Második fő ok egy váratlan baleset anyagi nehézségeinek áthidalása, illetve a takarékoskodás.

Az elmúlt két évben jelentősen átrendeződött a személyre szóló biztosítások megoszlása – állapítja meg a piackutató intézet. A vegyes életbiztosítások aránya 2003 harmadik negyedévében 33 százalék, míg 2001 azonos időszakában 22 százalék volt. A kockázati életbiztosításoké két év alatt 11 százalékról 19 százalékra nőtt. Csökkent viszont az elérésre szóló biztosítások aránya: 2003 harmadik negyedévében 24 százalékot tett ki, míg 2001 azonos időszakában 35 százalék volt. Kisebb mértékben, 4-4 százalékponttal gyengült a nyugdíj-, illetve magán balesetbiztosítás pozíciója is, tavaly a harmadik negyedévben ezek aránya 24 illetve 14 százalék volt.

A GfK felméréséből kiderül, hogy elérésre szóló életbiztosítást több nő köt, mint férfi. Kockázati életbiztosítással pedig sokkal több férfi rendelkezik, mint nő. A GfK szerint az önkéntes alapú nyugdíjbiztosítás leginkább a havi nettó 200 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőkre jellemző.

A közlemény bár a férfiak és nők általában egyforma arányban rendelkeznek életbiztosítással, a férfiak inkább a családjukról történő gondoskodás, a nők többsége a takarékoskodás érdekében köt életbiztosítást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.