Mint a The Moscow Times szerdai számában megjegyezte, az Izraelben élő Jukosz-társtulajdonost, Leonyid Nyevzlint az orosz főügyészség, a nemzetközi köröztetés alátámasztására, azzal is megvádolta, hogy törvényellenesen szerezte meg a Tomskneft kitermelő cég és az Acsinszkij finomító 39 millió dollár értékű részvényét az állami Vosztocsnaja Nyeftyanaja Kompanyijától (VNK-Eastern Oil Co.). A VNK privatizációja 1995-ben indult, és a Jukosz kezdetben 48 százalékos részesedést vásárolt benne, amelyet 2002. májusban sikerült 54 százalékra növelnie.
A Vedomosztyi belügyi forrásból úgy értesült, hogy 1998-ban, a VNK állami tulajdonban maradt részének privatizálása előtt annak mérlegébe visszakönyvelték a két leányvállalat részvényeit, és az orosz befektetési alap 2002-ben közölte a belügyminisztériummal: nincs követelése a Jukosz-szal szemben ez ügyben. A Tomskneft a Jukosz fő kitermelő egysége Kelet-Szibériában, az olajóriás teljes kitermelésének nyolcadát produkálva. Az Acsinszkij finomító a hatodát állítja elő a Jukosz finomított termékeinek. “A Nyevzlin elleni új vád egy lépéssel közelebb hozza annak veszélyét, hogy Oroszország felülvizsgálja 1990-es évekbeli privatizáció eredményeit” – mondta egy piaci elemző az angol nyelvű orosz lapnak. Maga Nyevzlin agyrémnek nevezte a vádat. A Nyezaviszimaja Gazetával közölte, hogy sohasem foglalkozott ilyen ügyekkel, és feltételezte: a vádat azután tákolták sebtében össze, hogy támogatni kezdte Irina Hakamada liberális politikusnő indulását a március közepi elnökválasztáson és részvételét a davosi világgazdasági fórumon.
Hakamadát egyébként, aki “szamurájharcot” hirdetett a népszerű Vlagyimir Putyin elnök újraválasztása ellen, a Fehér Házban magánbeszélgetésen fogadta Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadónő – emlékeztettek orosz lapok. Nyevzlinen kívül a főügyészség köröztet az Interpollal két másik Jukosz-nagyrészvényest, Vlagyimir Dubovot és Mihail Brudnót, valamint hét állítólagos “strómant” is. Dubov állítólag a volgográdi terület büdzséjéből katonalakások építésére kiutalt összegeket sikkasztotta el. Brudnónak az Apatit cég ásványkoncentrátumának eladásából származó 2,8 millió dolláros bevétel ellopását vetik a szemére. A többi nemzetközileg köröztetett személy olyan Jukosz-leányvállalatokat vezetett korábban, amelyek állítólag adómegtakarítás céljából mímelték az olajeladást.
A Jukosz-t azzal is gyanúsítják, hogy kedvezményes adózónákban alapított leányvállalatai révén 98 milliárd rubel (3,4 milliárd dollár) adó befizetése alól bújt ki. Közben az orosz Szibnyeft olajvállalat, ciprusi off-shore cégek közbejöttével, beperelte a Jukosz-t a moszkvai döntőbíróságon azzal a váddal, hogy a Jukosz törvényellenesen bocsátott ki tavaly új részvényeket, amelyeket felhasznált a Szibnyeft megszerzésére. A Jukosz tavaly saját részvényeinek 26,01 százalékát és 3 millió dollárt adott a Szibnyeft 92 százalékáért, a partnercég feletti operatív ellenőrzést azonban már nem kapta meg, noha a pénzügyi zárás október elején megtörtént. A Szibnyeft volt tulajdonosai ugyanis novemberben, a nagystílű csalással vádolt Mihail Hodorkovszkij volt Jukosz-vezér őrizetbe vétele után leállították az egyesülést, később pedig közölték: elhatározták cégük visszavételét és a fúziót visszafordításában állapodtak meg a Jukosz-szal.
A válás feltételeiről azonban a két partner mindeddig nem tudott megegyezni. A jakutföldi igazságügy-minisztérium a múlt hét végén zárolta a Jukosz orosz olajóriás ellenőrzése alatt álló Lenanyeftyegaz részvényeinek felét, mert a cég állítólag nem fizette ki egy csővezeték megépítését a vállalkozónak. A Jukosz elleni jogi-politikai támadás júliusban indult Platon Lebegyev főrészvényes letartóztatásával, és októberben Hodorkovszkij őrizetbe vételével és vád alá helyezésével tetőzött. Mindkettőjük vizsgálati fogságát meghosszabbították március végéig. Az ügyészség tavaly már zárolta a Jukosz részvényeinek 44 százalékát, és a cégnél összesen ötmilliárd dollárnak megfelelő adóhiányt is megállapítottak.
Az állami követelések elegendő méretűek ahhoz, hogy a kormány esetleg részleges ellenőrzése alá vonja a Jukosz-t. Szerda délután a Jukosz 10,00 dollár volt a moszkvai RTS tőzsdén, 3,19 százalékkal olcsóbb a keddi, 10,33 dolláros zárónál. December 17-én 9,76 dollár volt a Jukosz, 2,30 százalékkal olcsóbb az előző napinál. Előző nap jött a hír, hogy Londonban előzetes megállapodást írtak alá a Jukosz-Szibnyeft egyesülés felbontásáról: akkor 9,99 dolláron zárt a részvény, 10,12 dolláros kezdés után. December 2-án, az adóhiány első megállapítása után 10,83 dollárt ért a Jukosz-részvény, november 28-án, miután ismertté vált a Szibnyeft visszalépése az egyesüléstől, 11,30 dollár volt. Október 27-én, Mihail Hodorkovszkij, az azóta lemondott elnök-vezérigazgató letartóztatásának bejelentése után 12,20 dolláron zárt 15,4 százalékos napi olcsóbbodás után. Október 3-án, a Jukosz-Szibnyeft egyesülés pénzügyi zárásakor 15,47 dollár volt. Július 3-án, Platon Lebegyev főrészvényes őrizetbe vételének bejelentésekor – ezzel kezdődött a Jukosz vesszőfutása – 13,65 dollárt ért a Jukosz-részvény.
