Egyre késik a Mahart privatizációja. Annak ellenére is, hogy több cég élénken érdeklődik a magyar hajózási társaság vagyona iránt. Eddig a Masped Rt., a Plimsoll Kft., amely a Dunaferr Portolan menedzsmentjének cége, a német Meyer-csoport és Waberer’s csoport, továbbá a TriGránit Rt. jelezte, hogy kész versenybe szállni a Mahart portfólióért.
Kikötő a szárazföldön
Tengeri kikötőket általában tengerpartokon szoktak létesíteni. Nem túl gyakori, hogy egy ilyen építmény helyét messze bent a szárazföldön, a nagy vizektől több száz kilométerre jelölik ki. A trianoni békeszerződés azonban elvágta Magyarországot a fiumei kikötőtől. Ez az oka annak, hogy az 1928. október 20-án felavatott Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő kezdettől alkalmas volt olyan speciális hajók fogadására is, melyek a folyamon és a Fekete-, illetve a Földközi-tenger vizén egyaránt biztonsággal közlekedhettek.
A késedelem azért is furcsa, mert a kormány korábban tavaly decemberig adott határidőt az ÁPV Rt.-nek arra, hogy megindítsa a Mahart privatizációját. Ráadásul különösebb megkötések nélkül, hiszen a kormányzati felhatalmazás egyaránt szól az egészben és a részekben történő eladásra.
Valószínűleg ez utóbbiról lesz szó, legalábbis erre utal, hogy tavaly feldarabolták a társaságot. Ugyanakkor a darabok tényleges értékesítéséről, illetve annak feltételeiről máig nem döntött az ÁPV Rt. igazgatósága. Annyit azonban a kiszivárgott hírek szerint sejteni lehet, hogy talán a Mahart vagyon két legértékesebb darabja, a Csepeli Szabadkikötő és a folyamhajózással foglalkozó Mahart Dunacargo Kft. privatizációjára kerülhet sor elsőként.
Még üzemképesek a bárkák
A Mahart Dunacargo Kft. vagyona 19 elavult géphajó, öt korszerűtlen önjáró, valamint 62 üzemképes bárka. Ez a flotta 120 ezer tonna áru szállítására alkalmas. A hírek szerint az ÁPV Rt. félmilliárd forintot remél az eladásból. Az új tulajdonosnak azonban vélhetően vállalnia kell a tavalyi 300 millió forintos veszteségét, s elkerülhetetlennek látszik a valamivel több mint 1 milliárdos tőkeemelés.
A legnagyobb érdeklődés a legértékesebb darab, a 110 hektáros csepeli kikötő iránt mutatkozik. A befektetők azonban nem ugyanazt tervezik a többféleképpen hasznosítható területtel.
A korábban a Volán Tefut, majd a Hungarocamiont is megszerző Waberer’s csoport a ma korszerűnek mondható kombinált fuvarozás termináljává fejlesztené, s így hasznosítaná a kikötőt. A szabadkikötő megvásárlását szintén tervező TriGránit ellenben elsősorban az ingatlanbefektetésben
lenne érdekelt. Más a helyzet a Dunacargo esetében. Itt egyértelműen csak a szakmai hasznosítás jöhet szóba. A Trigránit nem is jelzett érdeklődést a cég iránt, a másik négy ajánlattevő azonban ugrásra készen várja, hogy az ÁPV Rt. elszánja magát.
Nyereség a tengereken
Sajátos terület a tengerhajózás. Néhány évvel ezelőtt a Mahart sorra megvált régi tengeri hajóitól, és így megszabadult e tevékenységi terület veszteségeitől. Az orosz államadósság részeként azonban két új hajóhoz jutott a társaság. Tavalyelőtt októberben a Pannon Star, tavaly februárban pedig a Pannon Sun néven bejegyzett tengerjáró állt szolgálatba.
A korábbi hajók 20-25 fős legénysége helyett tíztagú személyzettel üzemelő, 4600 tonnás hajók az első üzleti évben jól teljesítettek. A várakozásoknak megfelelően több tízmillió forint nyereséget hoztak a Mahartnak. Hosszabb távon azonban aligha maradhatnak, hiszen érvényes kormányhatározat írja elő értékesítésüket.