Belföld

Integrációs tárgyalások – még az idén egyesülhet a két tőzsde

A Budapesti Árutőzsdével folytatott integrációs tárgyalások szerepelnek a Budapesti Értéktőzsde Rt. február 19-re összehívott rendkívüli közgyűlésének napirendjén. Jaksity György, a BÉT elnöke úgy vélte, amennyiben a BÉT februárra összehívott közgyűlésén a tulajdonosok széles köre pártolja az integrációs folyamatot, úgy az még az idén lezárulhat.

A BÉT honlapján szerdán közzétett meghívó szerint az értéktőzsde tulajdonosai a tárgyalásokról készült igazgatósági tájékoztató meghallgatása után felhatalmazást adnak az igazgatóság számára az árutőzsdei tevékenység átvételéről, valamint a BÁT tulajdonában lévő Keler Rt. tulajdonrész megvásárlásáról szóló szerződés előkészítéséről, illetve meghatározzák e szerződés alapelveit. A napirenden felügyelőbizottsági tagok választása is szerepel.

Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde Rt. elnöke az MTI-nek elmondta: a BÉT az átalakulás évében megfogalmazott stratégiája és a nemzetközi példák alapján vizsgálta, hogy milyen integrációs lehetőségek vannak az egyes tőzsdék, illetve a tőzsdék és az elszámolóházak között.

– Mind a BÁT, mind a Keler tulajdonosaival folytattunk tárgyalásokat e témában az elmúlt másfél évben. Az utóbbi időben a BÁT részéről növekvő fogadókészség mutatkozott a két piacot integráló lépések végrehajtására, aminek keretében sor kerülhet a BÁT tulajdonában lévő Keler-részvények megvételére – mondta az elnök.

Jaksity György szavai szerint a BÁT birtokában lévő 25 százaléknyi Keler részvénycsomag reális értékének a fedezetével jelenleg is rendelkezik a BÉT, illetve az idén az első félévben keletkező cash-flowja fedezi azt. Hozzátette, hogy továbbra is napirenden tartják a tárgyalásokat a nemzeti bankkal, az MNB Keler-részvényeinek a jövőjéről, a jegybank több milliárd forintot érő részvénycsomagjának a megvételére azonban nincs meglévő finanszírozása a BÉT-nek.

Az elnök kifejtette: fontos kérdés, hogy hogyan alakul a Keler osztalékpolitikája. Ma ugyanis szükségtelenül sok készpénz található a Keler mérlegében, ezért az éves nyereségből egy nagyobb osztalék kifizetése lenne gazdaságilag megindokolható. Emellett érdemes azon is gondolkodni, hogy a korábbi évek nyereségéből visszatartott készpénz egy része is kifizetésre kerüljön osztalékként.

Jaksity György véleménye szerint, ha gazdaságilag racionális szintre csökkenne a Keler készpénzállománya, akkor az ezáltal
csökkenő eszközérték a 25 százalékra vetítve olyan árat eredményezne, amit a BÉT már könnyedén ki tudna fizetni saját zsebből.

Az árutőzsde és az értéktőzsde piacának integrációja ugyanakkor a BÉT részéről nem igényel jelentős kiadást. Az elnök elmondta: a lépés nem jelentené a társaságok egyesítését, ez ugyanis önmagában nem értékteremtő. Ami komoly értéket hordoz, az a piacok egyesítése, ez által ugyanis egy sokkal likvidebb, jobban jövedelmező és nagyobb piac jöhetne létre, és az így kialakult piacot a nagyobb lehetőségeket kihasználva lehetne összekötni a nemzetközi tőzsdék szövetségeivel. Kifejtette: a gabonapiac esetében a BÁT jelzései alapján célszerű fenntartani a jelenlegi nyílt kikiáltásos rendszert. Az ehhez szükséges fizikai helyszín és infrastruktúra lehetősége adott a Budapesti Értéktőzsde által bérelt épületben, a devizaszekció pedig ma is működik a BÉT-en, ennek a kereskedési rendszerét használhatnák az árutőzsde szekció tagjai is.

Jaksity György úgy vélte, amennyiben a BÉT februárra összehívott közgyűlésén a tulajdonosok széles köre pártolja az integrációs folyamatot, úgy az még az idén lezárulhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.