|
Majdnem minden vállalat kínál béren kívüli juttatásokat a dolgozóinak. Ezek az alapfizetést kiegészítő jövedelemformák értékes játékteret jelentenek a vállalatok vezetőinek és humánerőforrás munkatársainak a dolgozói elégedettség és elkötelezettség növelésére, a tehetségek megtartására, valamint az ösztönzésre. Meglepő eredmény, hogy a részben vagy teljesen
A Dimenzió Csoport megbízásából a Fact Intézet 2003-ban a magyarországi vállalatok körében indított kutatást, amelynek célja a cégek béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos attitűdjeinek és alkalmazott gyakorlatának feltárása volt, különös tekintettel az állami szociális ellátórendszer hiányosságait áthidaló „jóléti” juttatásokra.
Étkezési csekk – szinte mindenkinek
A vizsgált cégek 94 százaléka nyújt béren kívüli juttatást a munkatársainak. A legelterjedtebb az étkezés támogatása: tízből kilenc cég él ezzel a lehetőséggel. A második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a minden második válaszadó vállalat ad meg dolgozóinak.
A következő legelterjedtebb béren kívüli juttatási forma az élet- vagy balesetbiztosítás, a társaságok 40 százaléka ad ilyen jellegű támogatást munkavállalóinak. Szintén elterjedt gyakorlat a munkatársak sportolásának támogatása, amiről a válaszadó cégek 39 százaléka számolt be.
Béren kívüli juttatások | “Állami”cégek (%) | Magáncégek (%) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
étkezés támogatása | 100 | 90,7 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás | 82,5 | 46,0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
üdülés támogatása | 50,9 | 29,9 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
sportolás támogatása | 45,6 | 38,5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
szűrővizsgálat, ami nem az előírások miatt kötelező | 43,9 | 37,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
élet- vagy balesetbiztosítás | 43 | 39,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
egészségpénztári hozzájárulás vagy egészségbiztosítás | 19,3 | 12,7 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
A munkáltatói támogatások bővülésére elsősorban az egészségmegőrzést célzó juttatások terén lehet számítani. A cégek 31 százaléka jelezte, hogy ezeknek a jövőben növekvő szerepet szán.
Az állami cégek járnak az élen
A kutatás során megvizsgálták, hogy tulajdonosi háttere, alkalmazottainak száma, tevékenységi területe hogyan befolyásolja a cég juttatásokkal kapcsolatos gyakorlatát. A részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő, vagy az államhoz más módon kötődő vállalatokra nagyobb mértékben jellemző a béren kívüli juttatási formák alkalmazása, mint a magántulajdonban lévő cégekre. Különösen nagy eltérést tapasztaltunk a két cégcsoport között az üdülés, illetve az időskori előtakarékosság támogatása terén.
Az alkalmazotti létszám a tulajdonosi viszonyokhoz képest már kevésbé befolyásolja a cég juttatási politikáját. Általánosságban azonban elmondható, hogy a több alkalmazottal működő cégek több juttatást nyújtanak.
Béren kívüli juttatások | Adott juttatást nyújtó cégek aránya | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
250 főnél kevesebb | 250 és 499 fő között | 500 fő és több | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
étkezési hozzájárulás | 84,5 | 93,2 | 94,4 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás | 41,8 | 45,8 | 59,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
élet- vagy balesetbiztosítás | 40,0 | 36,8 | 42,3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
sportolás támogatása | 32,7 | 33,7 | 49,0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
szűrővizsgálat, ami nem az előírások miatt kötelező | 30,0 | 34,2 | 46,4 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
üdülés támogatása | 21,8 | 32,6 | 37,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
egészségpénztári hozzájárulás vagy egészségbiztosítás | 9,1 | 11,6 | 17,9 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tevékenységi területeket nézve a juttatásokban jelentős eltérések nem jelentkeznek. Ez alól némileg kivétel a textilipar és a kiskereskedelmi szektor, ezekre az átlagosnál kevesebbféle juttatás jellemző. Pozitív irányban, azaz az átlagot meghaladó mértékű juttatásokkal a közmű szektor emelkedik ki.
|
A vizsgálatban részt vevő cégek alkalmazottai átlagosan négy-öt különböző juttatásban részesülnek, közel nyolcvan százalékuknál három vagy annál több juttatási forma létezik. A béren kívüli juttatási rendszer kialakításánál a három legfontosabb szempont, hogy a rendszer lehetővé tegye az egyenlő értékű juttatásokat, támogassa a cég hosszú távú érdekeit, és a rendszert alkotó elemekhez adókedvezmények társuljanak.
A cégek humánpolitikai vezetői szerint az egyik legkevésbé fontos szempont a választási lehetőség biztosítása a munkatársak számára – amely például a cafeteria-rendszerek alkalmazása során valósulhatna meg. Ez az értékelés összhangban áll azzal a nézettel, miszerint a hosszú távú érdekek jobban érvényesülnek, ha a munkavállalók nem kapnak teljesen szabad kezet az igénybe vett juttatások kiválasztása során.
A cégek a juttatási „csomag” összeállításakor arra törekednek, hogy befektetés jellegű – azaz értéküket hosszú távon megőrző – és készpénz jellegű elemek egyaránt szerepeljenek benne. A béren kívüli juttatásokat nem nyújtó cégek többsége az e célra fordítható keretet is bér formájában használja fel. Így e társaságok nem vehetik igénybe az adókedvezményeket, ez pedig alacsonyabb értékű jövedelmeket eredményez, viszont a munkatársak szabadon dönthetnek arról, hogy mire költik a pénzt.
