Belföld

Béren kívül – ami jár, az jár

Az egészségmegőrzést célzó juttatások növelik a dolgozói elégedettséget. Az állami vállalatok inkább élnek a béren kívüli juttatás eszközével, mint a magántulajdonban lévők.







A kutatás 

498 cég humánpolitikai területért felelős vezetője vállalta a vizsgálatban való részvételt. A vállalatok döntő többsége nagyvállalat volt, a foglalkoztatottak számát tekintve 22 százalékuk 250 fő alatti, 38 százalékuk 250 és 499 fő közötti, és 40 százalékuk 500 főnél nagyobb. Így minden harmadik magyarországi nagyvállalat részt vett a felmérésben. A vizsgált cégek több mint felének kizárólag magyar, valamivel több mint negyedének kizárólag külföldi tulajdonosa van, a válaszadó vállalatok 12,8 százaléka pedig magyar-külföldi vegyes tulajdonban áll.  

Majdnem minden vállalat kínál béren kívüli juttatásokat a dolgozóinak. Ezek az alapfizetést kiegészítő jövedelemformák értékes játékteret jelentenek a vállalatok vezetőinek és humánerőforrás munkatársainak a dolgozói elégedettség és elkötelezettség növelésére, a tehetségek megtartására, valamint az ösztönzésre. Meglepő eredmény, hogy a részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő cégek nagyobb mértékben élnek ezekkel a lehetőségekkel.

A Dimenzió Csoport megbízásából a Fact Intézet 2003-ban a magyarországi vállalatok körében indított kutatást, amelynek célja a cégek béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos attitűdjeinek és alkalmazott gyakorlatának feltárása volt, különös tekintettel az állami szociális ellátórendszer hiányosságait áthidaló „jóléti” juttatásokra.

Étkezési csekk – szinte mindenkinek

A vizsgált cégek 94 százaléka nyújt béren kívüli juttatást a munkatársainak. A legelterjedtebb az étkezés támogatása: tízből kilenc cég él ezzel a lehetőséggel. A második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a minden második válaszadó vállalat ad meg dolgozóinak.

A következő legelterjedtebb béren kívüli juttatási forma az élet- vagy balesetbiztosítás, a társaságok 40 százaléka ad ilyen jellegű támogatást munkavállalóinak. Szintén elterjedt gyakorlat a munkatársak sportolásának támogatása, amiről a válaszadó cégek 39 százaléka számolt be.




































Béren kívüli juttatások

“Állami”cégek
(%)

Magáncégek (%)

étkezés támogatása


100

90,7

önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás

82,5

46,0

üdülés támogatása

50,9

29,9

sportolás támogatása

45,6

38,5

szűrővizsgálat, ami nem az előírások miatt kötelező

43,9

37,2

élet- vagy balesetbiztosítás

43

39,2

egészségpénztári hozzájárulás vagy egészségbiztosítás

19,3

12,7


A munkáltatói támogatások bővülésére elsősorban az egészségmegőrzést célzó juttatások terén lehet számítani. A cégek 31 százaléka jelezte, hogy ezeknek a jövőben növekvő szerepet szán.

Az állami cégek járnak az élen

A kutatás során megvizsgálták, hogy tulajdonosi háttere, alkalmazottainak száma, tevékenységi területe hogyan befolyásolja a cég juttatásokkal kapcsolatos gyakorlatát. A részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő, vagy az államhoz más módon kötődő vállalatokra nagyobb mértékben jellemző a béren kívüli juttatási formák alkalmazása, mint a magántulajdonban lévő cégekre. Különösen nagy eltérést tapasztaltunk a két cégcsoport között az üdülés, illetve az időskori előtakarékosság támogatása terén.

Az alkalmazotti létszám a tulajdonosi viszonyokhoz képest már kevésbé befolyásolja a cég juttatási politikáját. Általánosságban azonban elmondható, hogy a több alkalmazottal működő cégek több juttatást nyújtanak.
















































Béren kívüli juttatások

Adott juttatást nyújtó cégek aránya


250 főnél kevesebb

250 és 499 fő között

500 fő és több

étkezési hozzájárulás


84,5

93,2

94,4

önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás

41,8

45,8

59,2

élet- vagy balesetbiztosítás

40,0

36,8

42,3

sportolás támogatása

32,7

33,7

49,0

szűrővizsgálat, ami nem az előírások miatt kötelező

30,0

34,2

46,4

üdülés támogatása

21,8

32,6

37,2

egészségpénztári hozzájárulás vagy egészségbiztosítás

9,1

11,6

17,9


A tevékenységi területeket nézve a juttatásokban jelentős eltérések nem jelentkeznek. Ez alól némileg kivétel a textilipar és a kiskereskedelmi szektor, ezekre az átlagosnál kevesebbféle juttatás jellemző. Pozitív irányban, azaz az átlagot meghaladó mértékű juttatásokkal a közmű szektor emelkedik ki.








Mitől nő az elkötelezettség? 

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az egyes juttatási formák nem azonos mértékben növelik a munkatársak elégedettségét. A munkavállalók béren kívüli juttatásokkal való elégedettségénél a legjelentősebb eltérést az adott juttatást nyújtó, illetve nem nyújtó cégek között az egészségmegőrzést célzó juttatások (egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás, sport támogatása) esetében tapasztalható, míg az elégedettség értékét az étkezési támogatás növelte legkevésbé. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy e juttatást – széleskörű alkalmazása miatt – „természetesnek” tekintik a dolgozók. A kutatási eredmények alapján az látszik, hogy az alkalmazottak cégük iránti elkötelezettségét különösen az újdonságnak, különlegesnek számító juttatások révén növelheti a menedzsment (egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás vagy sporttámogatás). 

A Cafeteria mindenre jó… vagy mégsem?

A vizsgálatban részt vevő cégek alkalmazottai átlagosan négy-öt különböző juttatásban részesülnek, közel nyolcvan százalékuknál három vagy annál több juttatási forma létezik. A béren kívüli juttatási rendszer kialakításánál a három legfontosabb szempont, hogy a rendszer lehetővé tegye az egyenlő értékű juttatásokat, támogassa a cég hosszú távú érdekeit, és a rendszert alkotó elemekhez adókedvezmények társuljanak.

A cégek humánpolitikai vezetői szerint az egyik legkevésbé fontos szempont a választási lehetőség biztosítása a munkatársak számára – amely például a cafeteria-rendszerek alkalmazása során valósulhatna meg. Ez az értékelés összhangban áll azzal a nézettel, miszerint a hosszú távú érdekek jobban érvényesülnek, ha a munkavállalók nem kapnak teljesen szabad kezet az igénybe vett juttatások kiválasztása során.

A cégek a juttatási „csomag” összeállításakor arra törekednek, hogy befektetés jellegű – azaz értéküket hosszú távon megőrző – és készpénz jellegű elemek egyaránt szerepeljenek benne. A béren kívüli juttatásokat nem nyújtó cégek többsége az e célra fordítható keretet is bér formájában használja fel. Így e társaságok nem vehetik igénybe az adókedvezményeket, ez pedig alacsonyabb értékű jövedelmeket eredményez, viszont a munkatársak szabadon dönthetnek arról, hogy mire költik a pénzt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.