Belföld

Tovább csökken a magyar fogyasztó bizalma

Csökken a magyar fogyasztói bizalom, vagyis a fogyasztók saját, illetve az ország gazdasági helyzetének romlását valószínűsítik. Mindez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy előrejelzéseink szerint a közeljövőben kevesebbet fogunk vásárolni.

A Közgáz – Fogyasztói Bizalom Index decemberben 145,7 százalékra, a szeptemberi felméréshez képest 9,2 százalékponttal esett vissza – közölte legutóbbi felmérése alapján az egyetem marketing tanszéke kedden. A főindex így 2002 szeptembere óta folyamatosan csökken.

Tavaly decemberben az index esését a háztartások anyagi helyzetének, valamint az ország gazdasági helyzetének kedvezőtlen megítélése okozta. A lakosság már tavaly is folyamatosan anyagi helyzetének visszaesését érzékelte, azonban a jövő évre még nagyobb mértékű romlást vár.

A válaszadók jelentős része úgy véli, hogy 2004-ben rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint 2003-ban. A pesszimista vélemények növekedését a kormány gazdasági szigorítása és az áremelkedések is elősegítették.

Az ország várható gazdasági helyzetével kapcsolatban is borúlátóbban nyilatkoztak a válaszadók decemberben. Az ország középtávú (5 éves) gazdasági helyzetét illetően szintén növekedett a pesszimista vélemények aránya.

Tavaly decemberben – a negatív tendenciák ellenére – a tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeit kedvezőnek tartották a megkérdezettek.

A jövőbeni várakozásokat számszerűsítő Fogyasztói Várakozások Indexe 2003. decemberben 155 százalékon állt, ami 15,6 százalékpont csökkenés az előző negyedévhez viszonyítva.

A megkérdezettek 42 százaléka szűkösebb esztendőre számít 2004-ben és csupán 12 százalék várja anyagi helyzetének javulását. A várakozások tekintetében nem mutatható ki markáns különbség a végzettség, a jövedelem és a régiók, illetve településtípusok függvényében, egyedül a válaszadók életkora befolyásolja a véleményeket. A 18-29 éves korosztály optimistább jövő évi anyagi lehetőségeit illetően, 18 százalékuk véli úgy, hogy jövőre életszínvonala pozitívan változhat.

Az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének romlását várja a válaszadók 53 százaléka, és csupán a megkérdezettek 17 százaléka bízik a kedvező változásban. Ők pozitív hírként értékelték a nyugdíjak emelését, valamint a közelgő EU-csatlakozást.

A megkérdezettek mindössze 40 százaléka bízik abban, hogy 5 év múlva jobb lesz a gazdasági helyzet a jelenleginél. A pesszimisták aránya 23 százalék. Az 5 éves gazdasági helyzet megítélését meghatározzák az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások. A lakosság jelentősebb része, 46 százaléka a csatlakozás pozitív hatásaiban bízik, míg 13 százalékuk pesszimista az EU gazdasági helyzetre gyakorolt hatását illetően. A válaszadók 10 százaléka attól tart, hogy életszínvonala 2008-ra csökkeni fog.

Elsősorban az érettségivel rendelkező lakosság látja pesszimistán az 5 év múlva várható pénzügyi helyzetet. A diplomások vélik a legnagyobb arányban, 24 százalékban úgy, hogy 2008-ban már kedvezőbb lesz az ország gazdasági helyzete.

A megkérdezettek életkorát tekintve a legfiatalabb korosztály (18-29 év) a legbizakodóbb, hasonlóan a havi 100 ezer forintnál magasabb jövedelemből gazdálkodó háztartásokhoz.

Az 50-64 éves korosztály azonban meglehetősen pesszimistán vélekedik a középtávú gazdasági helyzetről, ugyanez mondható el a Kelet-Magyarországon élő válaszadókról is.

A Vásárlási Hajlandóság Indexe 2003 decemberében 135,4 százalék volt, az előző negyedévhez viszonyítva 2,1 százalékponttal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeit viszont kedvezőbbnek értékelték a megkérdezettek 2003. szeptemberéhez viszonyítva.

Decemberben a válaszadók 45 százaléka úgy vélte, hogy most rosszabbul él, mint az elmúlt évben és csak 6 százalék tapasztalt javulást az anyagi körülményeiben. Elsősorban a 30-49 és az 50-64 éves korosztály elégedetlen a jelenlegi anyagi helyzetével. A 18-29 éves megkérdezettek 14 százaléka viszont javulásról számolt be.

A pesszimista gazdasági hangulattal összhangban a tényleges vásárlási szándékkal rendelkezők aránya csökkent. A közeljövőben a megkérdezettek 25 százaléka tervezi valamilyen nagyobb háztartási eszköz beszerzését, ez 6 százalékkal alacsonyabb a szeptemberi értéknél.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik