Belföld

Dunaferr – regionális beolvasztás

Egyre több magyar nagyvállalat kényszerül arra, hogy regionális méretekben gondolkodjon, s ahol ezt nem tették meg időben, ott a privatizáció után az új tulajdonosnak kell cselekednie.

A Mol és az OTP példája bizonyítja, hogy a magyar menedzsment által irányított nagyvállalataink egyre inkább regionális szerepre törnek.
Dunaferr – regionális beolvasztás 1

Mindketten tapasztalhatták a kelet-európai terjeszkedés nehézségeit, mégsem adták fel a külföldi piacok meghódításának tervét. Azok a vállalatok azonban, amelyek meg sem próbálják a külföldi privatizációkban való részvételt, jelentősen lemaradnak a versenyben, és kénytelenek arra várni, hogy külföldi tulajdonosok szabják meg regionális szerepüket. Így lehet ez a Dunaferr esetében is, amely a világszerte válságban lévő kohászat legnagyobb magyarországi cége.


 A Dunaferr-ről, röviden

A Dunaferr társaságcsoport a magyar acélipar meghatározó vállalkozása, az ország egyik legnagyobb termelő vállalategyüttese. Konszolidált árbevétele meghaladja a 152 milliárd forintot. Termelése évi 1,335 kilotonna nyersvas, 1,652 kilotonna LD-acél, és 1,395 kilotonna melegen hengerelt készáru. A társaságcsoport tevékeny részese az európai acélkereskedelemnek, export forgalmának több, mint 70 százaléka az Európai Unió tagállamaiba irányul.


Kezdődnek a tárgyalások


A dunaújvárosi vállalat, a Dunai Vasmű nehézségeit a sorozatos politikai manőverezések is nehezítették az elmúlt években. A magánosítás zavaros körülmények között, félig-meddig tisztázatlan eszközökkel folyt, aztán hol leállították, hol pedig felülvizsgálták. Végül a kormányzat tavaly decemberben, karácsony előtt egy nappal eredményt hirdetett a cég privatizációjával kapcsolatban.


Az ÁPV Rt. december 23-ai döntésével az ukrán Donbass Ipari Szövetség (DISZ) vezetésével létrejött konzorcium nyerte el a lehetőséget arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Dunaferr magánosításáról. A Donbass vezette konzorcium tagja az ukrán Alcsevszkij Vasmű Részvénytársaság, a svájci Duferco International Trading Holding és a liechtensteini Kundax AG.


A FigyelőNet információi szerint akár már ezen a héten megkezdődhetnek a konkrét egyeztetések az ÁPV Rt. és az ukránok között. A Dunaferrnek hitelező bankok közvetve vagy közvetlenül szintén részt vesznek az egyeztetésekben. A privatizációs szerződés megkötéséhez még a szakszervezetekkel és a dunaújvárosi önkormányzattal is tárgyalnia kell a DISZ-nek, illetve az általa vezetett konzorciumnak.


A vevőjelöltnek a tárgyalások kezdetétől számítva három hét áll rendelkezésére, hogy megkössék a privatizációs szerződést. Tehát nagyjából január végére várható a szerződés aláírása. Ha ez elmaradna, s nem sikerülne a DISZ-szel megállapodni, a privatizációs pályázat második helyezettjével, a brit-indiai érdekeltségű LNM holdinggal kezdene tárgyalásokat az ÁPV Rt. 

 Adatok a Donbass-ról

A Donbass Ipari Szövetség 1995-ben alakult meg a Donyecki Régió iparvállalatai tevékenységének összehangolása céljából, a következő intézmények és vállalatok közreműködésével: Ukrán Technikai Tudományok Akadémiájának donyeck régióbeli tagozata (11 százalék), Ukrán Közgazdasági Tudományok Akadémiája (11 százalék), Azovinteksz Tervező-kivitelező Rt., Mariupol (39 százalék), Vizavi Rt. (Donyeck) (39 százalék). A Dunaferr-re pályázó konzorciumban a DISZ egyik legfontosabb törzsvállalata, az Alcsevszkij Vaskohászati Kombinát is részt vesz. A Donbass Ipari Szövetség Ukrajna és a FÁK államok egyik vezető vaskohászati vállalatcsoportja, 1995-ben alakult négy vállalat közreműködésével. Mára több mint 40 iparvállalatot magába foglaló holdinggá fejlődött, összesített forgalma 2002-ben elérte a 2,8 milliárd dollárt. A Donbass Ipari Szövetség fő tevékenységi köre az acél, hengerelt termékek, acélcsövek és koksz termelése, valamint vaskohászati és kokszoló berendezések gyártása.

A szerződés feltételei

Az ÁPV Rt. a Dunaferr Rt. részvényeinek 79,48 százalékát kínálta fel eladásra a pályázaton. A privatizációs pályázatban minimálisan 13 milliárd forintos tőkeemelést és öt éven belül megvalósuló, összesen 250 millió euró értékű technológiai fejlesztést szabott feltételül. Az ajánlattevőknek szerződésben kellett kötelezettséget vállalniuk a foglalkoztatás fenntartására, és arra, hogy a Dunaferr igazgatóságába és felügyelő bizottságába öt évig az ÁPV Rt. egy-egy főt delegálhat. A pályázati kiírás szerint a nyertes pályázónak pénzügyileg konszolidálnia kell a Dunaferr csoportot. Erről a Dunaferrt finanszírozó bankcsoporttal kell megállapodnia.

A Dunaferr privatizációjára készülő Donbassról érdemes tudni, hogy nem csupán Ukrajna egyik legnagyobb vállalata, s hogy az ukrán nehézipar egyik „zászlóshajója”. Keleti szomszédunkban a Donbass a legnagyobb kohászati csoport, és ezen belül az Alcsevszkij Vaskohászati Kombinát a legfontosabb leányvállalat, amely önálló tényezőként vett részt egyébként a Dunaferr privatizációjára alakult konzorciumban is.


 A Duferco története

A Duferco 1979-ben alakult New Yorkban. Dél-Amerikában elért kezdeti sikerek után a Távol-Keleten, Észak-Amerikában és Európában is terjeszkedni kezdett. A vállalat mára a világ egyik legnagyobb acélkereskedelemmel és –gyártással foglalkozó holdingja lett, melynek tavalyi forgalma elérte a 3,5 milliárd dollárt. A svájci vaskohászati holding tavaly 5 millió tonna acélt gyártott és több mint 15 millió tonna vaskohászati terméket és alapanyagot értékesített a kohászati iparág számára. A Donbass Ipari Szövetség több éve együttműködik a Dufercóval. A Donbass Ipari Szövetség és a Duferco 2003-ban egyesítették kereskedelmi hálózatukat (a Duferconak 36 kereskedelmi képviselete működik szerte a világban), valamint beindították az Alcsevszkij Vaskohászati Kombinát modernizációs programját. A tervek szerint 2005 után az ukrán vasmű acéltermelése meghaladja az évi 5 millió tonnát.

A Donbass tervei


A Donbass terveiről tudni kell, hogy az ukrán cég számára a magyar Dunaferr az Európai Unió piacaira való bejutás miatt válhat fontossá. A Donbass honlapján közölt információk szerint az ukrán cég Nyugat-Európában az olasz és a német piacon jelen van ugyan, de például Angliába, Franciaországba nem exportálja termékeit.


A nyugati terjeszkedésnek azonban nemcsak a Dunaferr lehet a záloga, legalábbis a Donbass számára. Az ukrán cég az elmúlt hetekben, hónapokban három privatizációs pályázaton is részt vett: Lengyelországban a csesztohovai vasműt (Huty Czestochowa) próbálja megszerezni, hazájában egy dnyepropetrovszki céget akar felvásárolni (a Dzerzsinszkijről elnevezett kohászati centrumot), és e folyamat harmadik eleme a magyar cég megszerzése is. (Azért írunk csupán szándékokról, mert az Ukrajnában és Magyarországon meghirdetett privatizáció győztese a Donbass lett ugyan, de a magánosítási szerződéseket még nem kötötték meg.)


Jól látható tehát, hogy a Donbass regionális szerepre tör, a magyar-lengyel-ukrán vállalatok megszerzésével és tevékenységének összehangolásával komoly sikereket érhet el más országok piacain is. Régóta várt folyamat kezdődhet meg ezzel: a magyar kohászat cégeit többször próbálták már integrálni a kelet-közép-európai piacok működésébe, ám mindeddig ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Legutóbb például a szlovákiai VSZ Holding, a kassai vasmű szerezte meg a diósgyőri kohászati létesítményeket, ám ez az akció sem járt eredménnyel, akárcsak egy későbbi próbálkozás, amely olaszok kezébe adta Diósgyőrt.


A kérdés tehát most az, vajon képesek-e az ukránok nyereségesen működtetni a Donyeck-medence, Közép-Lengyelország és Dunaújváros kohászati létesítményeit. Ebben egyébként komoly segítséget nyújthat nekik a svájci acélgyártó és kereskedelemmel is foglalkozó vállalakozás, a Duferco, amely tagja a Dunaferr-ről tárgyaló konzorciumnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik