Belföld

Új év, új adószabályok – második rész

Változik az adózás rendje, májustól módosulnak a vámjogszabályok és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok. Bevezetik a regisztrációs adót és a környezetterhelési díjat, és módosul a jövedéki adó törvény.

Az adózás rendjéről szóló törvény

Az adózás rendjének szabályait a törvényalkotó új törvényben, részben változtatott szerkezetben fogalmazta meg.

2004. február 1-jétől a 3000 legnagyobb adóteljesítményű adózó köteles adókötelezettségét elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíteni. Az APEH e kötelezettség teljesítéséhez az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatásokat ingyenesen nyújtja. Az adóteljesítmény értékhatárát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. A törvény e rendelkezése már a kihirdetésekor hatályba lépett!

Bevezetésre kerül az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás módszere, mely a gépjárműadózást és bizonyos esetekben a személyi jövedelemadózást hivatott egyszerűsíteni, mentesítve az adózókat a bevallási kötelezettség alól.

A törvény kibővíti a feltételes adómegállapítás lehetőségét a konkrét szerződések és jogügyletek mellett a szerződés-típusokra és szerződés-csomag típusokra is. A törvény 300 ezer forintra növeli a feltételes díjának legkisebb összegét, míg a legmagasabb érték 7 millió forint (szerződéstípus és szerződés-csomag típus esetén 10 millió forint) lesz. A kérelem jogerős elutasításával egyidejűleg köteles a Pénzügyminisztérium a díj 75 százalékát visszautalni.

A kezességvállalás szabályai alkalmazhatóak az osztalékadó-mentességhez, amennyiben a kifizetéskor nem áll fenn még két éve folyamatosan az előírt legalább 25 százalékos részesedés.

Új típusú képviseleti formaként a törvény bevezeti a pénzügyi képviselő fogalmát és feltételrendszerét. Az a külföldi vállalkozás, mely belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatosan nem köteles gazdasági célú letelepedésre, adókötelezettségeit pénzügyi képviselő útján is teljesítheti. A külföldi vállalkozás a pénzügyi képviselővel együtt egyetemlegesen felel az adókötelezettségek teljesítéséért.

A fellebbezés határideje utólagos adómegállapítás esetén 30 napra nő az eddigi 15 nap helyett.

A törvény bevezeti a részjogerőt. Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő volt, lehetőség van csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében elrendelni az új eljárást és egyebekben a határozatot helyben hagyni.

Megszűnik az önkormányzatok jogköre, hogy az adózás rendjétől eltérően az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint mérsékeljék az adótartozást.

A törvény bezár egy kiskaput. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést csak akkor fogadja el az adóhatóság az adóbírság megállapításakor, amennyiben a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

Adóhatósági adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése 300 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, míg a transzfer árakkal kapcsolatos dokumentációs kötelezettségeknek való meg nem felelés 2 millió forinttal.

A konverzióval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek határideje kitolódik április 30-ára (eddig február 28. volt a határidő).

Az értelmező rendelkezések között kigyűjtötték az adózás során leggyakrabban használt fogalmakat. Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, ezeket az értelmezéseket kell az anyagi adójogszabályoknál is alkalmazni.

A csatlakozást követően, az EU más tagországaival kereskedelmet folytató vállalatokra jelentős többlet adminisztrációs terheket ró majd – más tagállamok vállalkozásaival összehasonlítva, hogy nemcsak a Közösségen belüli termékértékesítésekről kell vevőnkénti összesítésben, negyedévente bevallást benyújtaniuk, hanem a Közösségből származó termékbeszerzéseikről is, eladónkénti részletezettséggel.

Ezen felül a Közösség egyetlen más tagállamában nem alkalmazott, szolgáltatásnyújtásra és igénybevételre vonatkozó, részletes bevallást is el kell majd készíteni.

A vonatkozó jogszabály:
Az adózás rendjéről szóló törvény 

Vám

Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától, vagyis májustól az EU vámjogát kell alkalmaznia. Ennek érdekében került megalkotásra a Közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény. Jelenleg a jogszabály tervezete áll rendelkezésre, így azokat a legfontosabb elemeket soroljuk fel, melyeket a törvény biztosan tartalmazni fog, mert azok részei a csatlakozási szerződésnek.

• A jelenlegi magyar vámjogszabályok a csatlakozással hatályukat vesztik és 2004. május 1-jétől a következő európai uniós jogszabályok bírnak közvetlen hatállyal a vámigazgatási eljárásokban:
a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról;
b) a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú tanácsi rendelet végrehajtásáról;
c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról;
d) a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nomenklatúráról, valamint a közös vámtarifáról a módosításaikkal együtt.

• A csatlakozást követően az Európai Unióból vagy a csatlakozó országokból származó áruk, melyek a csatlakozás időpontjában ideiglenes behozatali, vámraktározási, árutovábbítási, aktív feldolgozási, vámfelügyelet melletti feldolgozási, passzív feldolgozási vagy vámszabadterületi betárolás vámeljárás, illetve átmeneti megőrzés vagy kiviteli ellenőrzési vámeljárást követően a kibővített Közösségben szállítás alatt állnak, a közösségi szabad forgalomba bocsátáskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, ha származásukat igazolják.

• A gazdasági vámeljárások közül az aktív és passzív feldolgozási vámeljárás, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás jelenleg érvényes, a magyar szabályozás szerint kiadott engedélyei lejártukig, de legfeljebb a csatlakozás időpontjától számított egy évig használhatók.

• A pénzügyminiszter és a vámhatóság által kiadott engedélyek (így például a vámszabadterület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedélyek, kezességvállalási engedélyek, halasztott vámfizetési engedélyek) a csatlakozás napjával érvényüket vesztik.

Környezetvédelmi termékdíj

2004. január 1-jével nem kerül módosításra a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, csak bizonyos, korábban már kihirdetett változások lépnek életbe. Az alábbiakban a legfontosabb ilyen változásokat foglaljuk össze:

• Változnak a termékdíjtételek: számos esetben akár 30-50 százalékkal is nőhetnek.
• Nőnek a kötelezően előírt hasznosítási arányok. Ennek a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség megszerzésének kapcsán van jelentősége.
• Csomagolás esetén a kötelező hasznosítási arány teljesítésével a jelenlegi 100 százalékos mentesség helyett csak 80 százalékos mentességet lehet szerezni a termékdíj-fizetési kötelezettség alól.

Fontos megemlíteni, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályok mindenképpen módosításra fognak kerülni, hiszen Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával megszűnnek a vámhatárok az uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben, így a vámhatóság nem fogja tudni kivetni termékdíj-köteles termékek importja (Közösségen belüli beszerzése) esetén a termékdíjat. Az új jogszabály, vagy a jelenlegiek módosításának előkészítése folyamatban van.

Regisztrációs adó

A személygépkocsikra kivetett fogyasztási adó Magyarország EU-csatlakozása után (de lehet, hogy már korábban; lásd: Már februártól regisztrációs adó az autókra) meg fog változni. A változás oka az, hogy az EU egyik alappillérét alkotó vámunióhoz történő csatlakozás okán nem lesz lehetősége a magyar vámhatóságnak, hogy a másik tagállamokból érkező gépkocsikra az államhatáron fogyasztási adót vessen ki. A változás miatt megszűnő adónem helyett – új adónemként – a regisztrációs díj kerül bevezetésre mind a más EU tagországokból behozott, mind a harmadik országokból importált személygépkocsik után. A tervezett adó kivetése a személygépkocsik (új és használt) Magyarországon történő első forgalomba helyezésekor, az egyes kategóriákra tételesen megállapított fix összegben történik. Az adótételek megállapításának fő szempontjai a gépkocsik kora és azok környezetvédelmi besorolása.

Lásd még a FigyelőTrend Jön a regisztrációs adó című cikkét!

Környezetterhelési díj

A környezetterhelési díj új adónemként 2004. január 1-jétől kerül bevezetésre. A környezetterhelési díjra vonatkozó legfontosabb szabályokat az alábbiakban foglaljuk össze a jelenleg rendelkezésre álló törvénytervezet alapján:

• környezetterhelési díjjal terhelt tevékenységek: vizeket, levegőt, talajt terhelő kibocsátás.
• kötelezettek köre: a bejelentés-köteles helyhez kötött légszennyező forrást üzemeltető kibocsátók, a vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végző kibocsátók, a rendelkezésre álló közcsatornát nem használó és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelvezetést alkalmazó kibocsátók.
• környezetterhelési díjjal sújtott anyagok (többek között): kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, higany, foszfor, só, cianidok.
• környezetterhelési díj bevezetése: levegőterhelési és vízterhelési díjak 2004. január 1-jétől, talajterhelési díj 2005. január 1-jétől fokozatosan, a bevezetés első évében például a teljes díjtétel 40 százalékát kell megfizetni.

A vonatkozó jogszabály:
A környezetterhelési díjról szóló törvény 

Jövedéki adó

A jövedéki adó rendszerét tekintve jelentős változásokra számíthatunk Magyarország EU-csatlakozása okán, ugyanakkor a hatályos jövedéki törvény (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény – „Jöt”) már 2004. január elsejétől is tartalmaz – a szokásos éves adómérték-módosulások és pontosítások mellett – fogalmi változásokat.

A legfontosabb változásokat, a teljesség igénye nélkül, az alábbiakban foglaljuk össze:

A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (és másodfokon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) illetékes szerv lesz a jövedéki adó területén is. Szerepe főként az újdonságként bevezetett, a jövedéki termékekre vonatkozó kötelező érvényű vámtarifa besorolások kiadásánál lesz.

Új fogalom a felhasználói engedélyes is, amely a törvényben önálló jövedéki konstrukcióként kerül bevezetésre. A felhasználói engedély lényege, hogy az engedélyes jogosult a beszerzett teljesen denaturált alkohol kiszerelésére és értékesítésére.

Koncepcionális változás – amely az EU-csatlakozás okán került már most a Jöt-be – az úgynevezett „kereskedelmi adóraktárak” bevezetése, ennek az a lényege, hogy a jelenlegi rendszerű adóraktárak mellett (amelyekben saját tulajdonú jövedéki terméket lehetett előállítani, betárolni, raktározni és más termék előállításához felhasználni) ezentúl más személy tulajdonában lévő jövedéki terméket is be lehet az adóraktárba tárolni, fel lehet használni és lehet raktározni.

A vonatkozó jogszabály:
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása 

Energiaadó

Szintén az EU jogszabály-alkotási irányvonala érvényesül az energiaadóról szóló törvény megalkotásában. A törvény preambuluma a környezetvédelem, az energiatakarékosság és az igazságos közadóztatás ideálját említi az elérendő célok között. A törvény hatálya szerint, az új adó a villamos energiát és a földgázt illetően az alábbi adóalanyokat terheli:

• a közüzemi szolgáltatót, aki közüzemi fogyasztónak – a lakossági fogyasztó kivételével–energiát értékesít;
• az energiakereskedőt, aki feljogosított fogyasztónak – a lakossági fogyasztó kivételével – energiát értékesít;
• a feljogosított fogyasztót, aki belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol,
• a feljogosított fogyasztót, amennyiben energiát importál;
• jogi személyt, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személyt, aki saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiából állítja elő, vagy a termelt energia felhasználása a meghatározott célra történik;
• a közüzemi szolgáltatót, aki az energiakereskedő vagy a hálózati engedélyes saját célra használ fel energiát, nem értve ide a hálózati engedélyes esetében a hálózati veszteség pótlása céljából történt felhasználást.

A tervezett adó mértéke villamos energia esetén megawattóránként 186 forint, földgáz esetén gigajoule-onként 56 forint. Az új adónem önadózás útján teljesítendő, az adóztatási feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség szervei látják el.

A vonatkozó jogszabály:
Az energiaadóról szóló törvény 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.