A gazdálkodók 2003-ban mintegy 120 milliárd forintot költöttek gépek és technológiai eszközök beszerzésére. Így több, mint 20 ezer gazdaság költött fejlesztésre. Az agrárkormányzat 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással számolt, ám a pályázatokat értékelve mintegy 4 milliárd forinttal több igényt fogadtak be. A gépberuházások mellett mintegy 50 milliárd forint értékű építés is megvalósult az ágazatban és 20 milliárd forint jutott ültetvénytelepítésre.
Az aszály 100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okozott. Az agrártárca irányítója szerint nincs realitása, hogy e károkat az állam teljes mértékben átvállalja, ám a lehetőségekhez képest igyekezett enyhíteni a károkat. Ezt szolgálta a 60 milliárd forintos csomag, 10 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 50 milliárd hitel. A vissza nem térítendő támogatásra mintegy 94 ezer termelő több, mint 38 milliárd forint igényt nyújtott be. Így egy-egy termelő 25,4 százalékos térítést kap. A 2004 évi termelés anyagi hátterének biztosítására még további hitellehetőségeket kíván biztosítani a kormányzat – mondta Németh Imre.
“Úgy gondolom, hogy szégyellni valónk nincs, hiszen a Medgyessy-kormány kormányzásának másfél évében az elemi károk enyhítésére annyi forrást biztosított, mint a megelőző 10 évben összesen” – tette hozzá.
Németh Imre fontosnak nevezte, hogy 2003-ban háromszor annyi termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) jött létre, mint az előző 4 évben. A 2003-ban 67 TÉSZ-t ismertek el előzetesen, 1 szervezet pedig a végleges elismerés nyomán tevékenykedik és 50 TÉSZ áll közvetlenül elismerés előtt. Beszerzői és értékesítő szervezetből (BÉSZ) 100 alakult. A termelői csoportokból 200 nyert előzetes elismerést, és 105 kapott összesen 1 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást.
A miniszter szerint a Nemzeti Földalap (NFA) intézményrendszerével sikerült megújítani a földhaszonbérletet, és megteremteni a földjelzálog-hitelezési rendszert, valamint az állami földvagyon teljes nyilvántartását. Sikeres volt a “földet életjáradékért” akció, már 500 szerződést kötöttek, és a földjüket az állam számára eladók havonta átlag 20-22 ezer forintos járadékot kapnak – mondta.
Folyik az EU-jogharmonizáció, az intézményrendszer kiépítésében is sikerült behozni a lemaradást. Regisztráltak 234 ezer magyar termelőt. Most a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePAR) segítségével az egyes parcellák azonosítása folyik. A települések 60 százalékában már kihelyezték a térképeket, hogy a gazdák kiválasszák saját területeiket. Folyik az állat-nyilvántartási rendszer kidolgozása és a gazdálkodók uniós felkészítése is.
Németh Imre szerint az EU-támogatásokhoz való hozzájutást lehetővé tevő kifizető ügynökségi feladatokat ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is egyre hatékonyabb. A folyamatos létszámfeltöltés mellett már minden megyében van kirendeltsége, elkezdődött a számítógépes rendszer összehangolása is.
A miniszter emlékeztetett rá: az EU elfogadta a magyar, összevont területalapú kifizetési rendszert, amelynek alapján a magyar gazdák hozzájuthatnak az uniós forrásokhoz. Így Magyarországon közvetlen kifizetésként mintegy 17 ezer forint jut egy hektárra. Az úgynevezett jó mezőgazdasági állapotban lévő terület, amelyre támogatás igényelhető, 4,48 millió hektár. Támogatást kaphatnak e rendszer alapján a juh-, kecske- és húsmarhatartók, valamint a tejkvótával rendelkezők, továbbá a dohány, a rizs és a szántóföldi növényeket termesztők.
Nemzeti forrásból 2004-ben 157 milliárd forint jut, az unió kasszájából 136 milliárd forint. Az agrárium kaphat még a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból is. A miniszter jelezte: a nemzeti támogatásból elsősorban azokat kívánják segíteni, akik az uniós pénzekből kimaradnak. Németh Imre hozzátette: fontos, hogy a SAPARD-forrásokból rendelkezésre álló pénzek se maradjanak az EU kasszájában. A pályázaton elnyert mintegy 13,5 milliárd forinton túl azt a mintegy 35 milliárd forintot is igénybe kellene venniük a gazdálkodóknak, amely még rendelkezésre áll, pályázattal nincs lekötve.
A szaktárca vezetője utalt arra, hogy jövőre a támogatás feltételrendszerének megváltozásával szükséges a jogi szabályozás modósítása is. Magyarország az EU-tól nem csak az időarányos támogatást fogja megkapni május 1-jétől decemberig, hanem a teljes évi összeget. Ezért az FVM-ben már a csatlakozás előtt is bizonyos feltételeket figyelembe kell venni. A magyar jogszabályokat úgy kell alakítani, hogy azok kiegészítsék az EU-rendeleteket, ahol nincs szabályozás, ott az uniós jogszabályok lesznek irányadóak.
Németh Imre emlékeztetett arra, hogy az új szőlő- és bortörvényt és Földtörvény módosítását is tárgyalja majd a parlament. Emellett az agrártárcának további jogszabályokat is ki kell még adnia, amelyek a kifizető ügynökség működését, továbbá az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos teendőket szabályozzák.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
