Az Európai Unió direktívája a dohánytermékekre csak minimális adótartalmat szab meg, a felsőhatárt nem állapít meg. Minden egyéb kérdésben egységesek a szabályok. Az unió nagyon szigorúan szabályozza a dohánytermékek gyártását és kereskedelmét, a cigaretta belső összetételét, a kátrány, a nikotin és a szénmonoxid tartalmát, előírja a csomagoláson elhelyezett egészségügyi figyelmeztetéseket, korlátozza a dohányreklámot. A szigorúságot oly mértékben komolyan veszi az unió, hogy az EU épületeiben a jövő év májusától tilos a dohányzás, és ez nemcsak az ott dolgozókra, hanem vendégeikre is érvényes lesz.
Az Unióban a cigaretta minimális jövedéki adószintje a kiskereskedelmi eladási ár 57 százaléka plusz 1000 szálanként 60 euró. Magyarország a többi csatlakozó országhoz hasonlóan 2008. december 31-ig kért és kapott átmeneti mentességet a minimális adószint eléréséhez. Ennek ellenére, a januártól hatályos törvény szerint Magyarországon a jövedéki adó mértéke meghaladja az Európai Unió által meghatározott minimális 57 százalékot. Az év elejétől a cigaretta jövedéki adója összességében 35 százalékkal nő. Januártól az 1000 szálanként fizetendő tételes adó 4950 forintról 6450 forintra emelkedik és a kiskereskedelmi eladási ár után fizetett 20 százalékos adótartam pedig 23 százalékra növekszik. Ezzel a legnépszerűbb kategóriába tartozó cigaretta kiskereskedelmi ára Magyarországon 440 forint lesz, ami forintban számolva megközelíti a spanyol árakat, de jelentősen meghaladja a csatlakozó országokban alkalmazottakat.
Szlovákiában például a magyarországi jövedéki adóemelést követően már 30-40 százalékkal lesz olcsóbb a cigaretta, mint itthon és a határon túli vásárlást könnyíti majd május elejétől a vámhatár megszűnése. Forintban számolva Szlovákiában 440 forintos termékkel azonos kategóriában 282 forint egy doboz cigaretta ára, Szlovéniában pedig 380 forint. A Magyar Dohányipari Szövetség számításai szerint Magyarország európai uniós csatlakozása után a határon túli vásárlások akár 20 százalékos keresletcsökkenést is okozhatnak Magyarországon, ami közel 30 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okozhat. A szövetség szerint a hazai piac ilyen mértékű csökkenése megrendítheti a közel 30.000 főt foglalkoztató dohányipari vertikum helyzetét.
Az Európai Unióban Franciaországban volt az idén a magyarországinál lényegesen alacsonyabb, de dinamikus cigaretta áremelés, azzal a szándékkal, hogy a többletbevételeket az egészségbiztosító hiányának mérséklésére fordítsák. Éves összehasonlításban a forgalom egy év alatt 8 százalékkal csökkent, a remélt egy milliárd eurós többletbevételnek csak alig egynegyede folyt be a kincstárba. Szakértők szerint az áremelések következtében frankhon a cigaretta csempészek célállomása lett, míg korábban tranzitország volt. A tapasztalatok alapján a francia kormány végül visszavonta az újabb, 2004. januárjától tervezett 20 százalékos adóemelést. Az Európai Unió jelenlegi tagállamaihoz képest Magyarországon euróban számolva ugyan alacsony a cigaretta ára, de a vásárlóerőt tekintve magas. Magyarországon most még 505 forint a Marlboro, a jelenlegi euró-forint árfolyamon nem egészen 2 euró, Franciaországban 4,6 euró, míg a vele szomszédos Spanyolországban 2,50 euró, Belgiumban 3,70 euró, Olaszországban pedig 3,3 euró.
A magyarok egyébként a napi 4,5 szálas európai átlagnál többet, 6 cigarettát szívnak. A legmértékletesebbek a svédek alig két szállal, míg a görögök napi 8 szál cigit füstölnek el. Az Európai Unió folytonosan szigorodó szabályai, összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szándékaival, jól felfogott gazdasági érdekeket is szolgálnak. Európában ugyanis a bronchitis és a tüdőrák által okozott halálozások száma 2020-ra megduplázódik. Ezeknek a betegségeknek az egy ötödéért pedig a dohányzás a felelős. A légzőszervi megbetegedésekkel összefüggő pénzügyi kihatás az EU-ban eléri az évi a 102 milliárd eurót, amiből a legnagyobb tétel, 48 milliárd euró a munkából való kiesés vesztesége és további 17,8 milliárd euró pedig a kórházi ellátás költsége.
