A párizsi Le Monde szerint a legnagyobb EU-befizetők ezzel válaszoltak azokra a lengyel és spanyol követelésekre, hogy ne változtassanak az európai uniós döntéshozatali mechanizmuson. A lengyelek és a spanyolok ugyanis ragaszkodtak a Nizzai Szerződésben kiharcolt szavazati arányokhoz, amelyet a német-francia hatalmi csoportosulás megpróbált most módosítani, méghozzá a lakosságarányos döntéshozatali szempontokat is érvényre juttatva. (Megfigyelők szerint Franciaország támogatta ugyan a német elképozelést, ám a régi szavazati rendszer fennmaradása számára igen kedvező helyzetet teremtett, nem borult fel ugyanois a kényes német-francia egyensúly az unión belül. Erről bővebben Uniós alkotmány – kinek az érdeke? című írásunkban olvashat!)
Miután a Varsó és Madrid nem adta be a derekát, most keményebb nyilatkozatokat tett a hat legnagyobb EU-befizető, köztük Franciaország és Németország. Párizs és Berlin szerint az EU költségvetése nem lépheti át a közösség GDP-jének egy százalékát. Ezzel korlátozni szeretnék saját befizetéseiket, és ily módon nehezebb helyzetbe hozhatnák Lengyelországot és Spanyolországot, illetve a többi csatlakozó országot, amelyek nagy arányban kaphatnak a támogatásokból. A spanyolok már most is részesednek a támogatásokból, a lengyelek a jövő évi bővítés után tarthatnának erre igényt.
A franciák és a németek Romano Prodihoz, az EU bizottság elnökéhez címzett december 15-ei levelükben utaltak a költségvetési korlátozásokra. A francia-német javaslathoz rögtön csatlakozott Svédország, Hollandia, Ausztria és az Egyesült Királyság is.
