A megszorító intézkedések az idei költségvetés kiadásait 35 milliárd forinttal, a 2004. évi büdzsé kiadási oldalát pedig 105 milliárd forinttal fogják vissza. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint a jegybank indokolatlan mértékű, 3 százalékpontos kamatemelése ellehetetlenítette a jövő évi költségvetést. “Nem áramlott ki olyan mértékű tőke az országból, ami indokolta volna a kamatemelés mértékét” – mondta.
A kutató szerint a kormány helyesen választotta meg azokat a tételeket, ahol a költségekből le tud faragni. “Reformok kidolgozására és végrehajtására már nem maradt idő, ezért csak a kiadások visszafogása mellett dönthetett a kabinet” – mondta.
“Elhibázott a lakástámogatási rendszer, amit Járai Zsigmond jegybankelnök is elismert” – mondta. Petschnig Mária Zita szerint elsősorban nem a kamattámogatás visszafogásával lefaragott kiadás mértéke a lényeg, hanem az, hogy a költségvetés szerkezete javulhat, erősödhet a felhalmozás a fogyasztással szemben.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a döntésekre azért volt szükség, hogy a kormány egyértelműen jelezze: eltökélt a hiány csökkentésében. “Ebből a szempontból a megtakarítás összegénél jelentősebb a bejelentés gesztus értékű hatása” – mondta.
A lakástámogatások visszafogásával összefüggésben Hegedűs Miklós az eddigi gyakorlat igazságtalanságára hívta fel a figyelmet. Elmondta: a nagyobb összegű hiteleket eddig is a felső közép, vagy e feletti osztály élvezhette. “Jogosan vetődött fel a kérdés: miért támogassa az állam az adófizetők pénzén az átlagosnál magasabb színvonalon élőket” – mondta.
Hegedűs Miklós felhívta arra is a figyelmet: a lakástámogatás jelenlegi rendszere azért sem volt hosszú távon tartható, mert a megemelt alapkamat csökkentésére várhatóan még egy fél évig, nyolc hónapig várni kell. Hegedűs Miklós nem zárta ki, hogy jövőre további megszorító intézkedéseket hoz a kormány, erősítve a bizalmat a forint és a gazdaságpolitika iránt.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. kutatója is egyetértett azzal, hogy elsősorban a befektetői bizalom megszerzése érdekében volt szükség a megszorító intézkedésekre. Hozzátette, hogy a gazdaság romló egyensúlyi helyzete további devizapiaci pánikot vetített előre.
A kutató emlékeztetett: a devizatartalékok csökkentek, a kamatok emelkedtek és az árfolyam gyengült, ami véleménye szerint strukturális problémákat jelzett. Hozzátette, hogy az egyébként kedvezőnek nevezhető gazdasági növekedés beindulása, önmagában tovább mélyíthette volna az egyensúlytalanságot. Bartha Attila a szerdán meghozott döntésektől elsősorban a gazdasági szereplők megnyugtatását várja.
A lakástámogatási rendszer szigorításától a kutató szerint elsősorban a megtakarítások és a hitelfelvétel közötti kedvezőtlen arány javulása, azaz a megtakarítások növekedése remélhető. Hozzátette: a korábban 15 millió forintos plafon 5 millió forintra csökkenése, a fővárosi használt ingatlant vásárlók esetében ugyan egy átlagos lakás értékének nem éri el a felét, vidéken azonban még mindig magas összegnek számít. “Az intézkedést követően visszaszorulhat a spekulációs lakásvásárlások száma is” – mondta és nem zárta ki, hogy a támogatási rendszert a kormány tovább szigorítja a jövőben.
Bartha Attila elképzelhetőnek nevezte, hogy fiskális oldalról a most hozott döntések elégségesek a jövő évi kitűzött célok teljesítéséhez, ám hangsúlyozta, hogy a rövid távú, akut problémák kezelésén túl továbbra sincs megnyugtató válasz a gazdaság középtávú kihívásaira.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
