Az ÁSZ ezért azt javasolta az ÁAK Rt. vezetésének, hogy a hiányosságokat számolja fel – tartalmazza a jelentés, amelyet az ÁSZ kedden juttatott el az MTI-hez. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet működésének értékelése mellett az ÁSZ vizsgálta az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) működését is.
Az ÁAK-t 2000. augusztus 29-én alapították, pénzforgalmát nem a kincstár bonyolítja, rendszeresen rendelkezett szabad pénzeszközökkel, ezek egy részét számlavezető bankjain keresztül állampapírokba fektette. A jelentés összefoglalója szerint az ÁAK Rt. reálisan számított arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. – a költségvetési törvényben előírtak szerint – tőkét emel a társaságnál 15,3 milliárd forint összegben, ezért 2002. november elején a K&H Equities (Hungary) Értékpapírkereskedelmi Rt.-vel befektetési tanácsadásra keretmegállapodást, értékpapír adásvételére pedig bizományosi keretszerződést kötött.
A befektethető szabad pénzeszközöket növelte, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. 2002 decemberében a földterületszerzések előfinanszírozására tért át, és ugyanezen hónapban, két részletben 10 milliárd forintot utalt át az ÁAK Rt. részére. Az előfinanszírozásnak szakmai indoka nem volt, de jogszabályt nem sértett, ezért személyi felelősséget nem vetett fel az ÁSZ. Az előfinanszírozásra való áttérés eredményeként az ÁAK Rt. számláján több milliárdos összeg állt rendelkezésre és ez volt a forrása a K&H Equities Rt.-nél elhelyezett befektetések döntő hányadának, ezért az ÁSZ az előfinanszírozás gyakorlatának felülvizsgálatát javasolta.
Az ÁAK Rt. a tőkeemelésből és az előfinanszírozásként kapott összegből összesen 16 milliárd forintot a K&H Equities-nél helyezte el, annak ellenére, hogy az NA Rt.-vel kötött finanszírozási szerződés szerint a 10 milliárd forint előleget elkülönített számlán kellett volna tartania – áll az összefoglalóban. Az ÁSZ szerint vezérigazgató a szerződésről és az értékpapír vásárlásról az igazgatóságot nem tájékoztatta, erről szabályozás sem rendelkezett. A befektetett összeggel a brókercég valójában portfoliókezelést végzett. Az ÁAK Rt.-nél a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzés nem működött, a szerződés végrehajtását és a számláján történt tranzakciókat nem ellenőrizte, rendszeres elszámolást nem kért, és utólag tőzsdei ügyleteket is legalizált.
Az ügyviteli és számviteli fegyelem megsértése miatt az ÁSZ a miniszternek a felelősség megállapítására és a fegyelmi intézkedések megtételére tett javaslatot. Az összefoglaló szerint a 16,019 milliárd forint befektetés hozama átlagosan 7,84 százalék, 542 millió forint volt, a befektetett tőke és hozam visszautalásáról az ÁAK Rt. 2003. június 19-én intézkedett. Az ÁAK Rt. és a K&H Equities Rt. között az egyeztetések még nem zárultak le, így a tényleges hozamok megállapítása még nem történt meg.
Az ÁAK Rt. 2003-ban még egy 0,5 milliárd forint értékű ügyletben halasztott fizetéssel, valójában hitelt nyújtott, a K&H Equities Rt. ebben nem vett részt. Az ÁAK Rt. nyilvántartásaiban az ügylethez kért ügyvédi szakvéleményt, a szerződést, illetve az utalásról szóló rendelkezést nem szerepeltette. Az összefoglaló szerint az ÁAK Rt. egyik igazgatósági tagja a GKM delegáltja. “Hiányosságként állapítottuk meg, hogy az igazgatósági tag és a GKM Vagyonpolitikai főosztálya között az információáramlás nem volt biztosított” – áll az összefoglalóban. A társaság belső ellenőrzési rendszere nem működött megfelelően, a felügyelő bizottság ellenőrzési munkaterveiben a működés szabályozottságának és az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésének vizsgálata nem szerepelt, nem volt tudomása az előleg szerződéstől eltérő felhasználásáról. Minderről az ÁAK Rt. főkönyvelője – aki az felügyelő bizottság tagja -, nem tájékoztatta a testületet.
Az ÁSZ megállapította, hogy az egy fős belső ellenőrzés a társaság tevékenységéhez képest aránytalanul kevés. A megállapítások alapján a miniszternek az információáramlás biztosítását és a tulajdonosi ellenőrzés erősítését célzó ajánlásokat fogalmazott meg az ÁSZ, és azt javasolta az ÁAK Rt. vezetésének, hogy erősítse meg az ellenőrzéseket.
Az ÁSZ jelentésében megerősítette, hogy nincs a gazdasági társaságok költségvetési eredetű bevételeinek elkülönített kezelése, nyilvántartása, az elszámolási kötelezettsége és az ellenőrzés szabályainak kötelező készítésére vonatkozó jogszabály. Ez, valamint az ÁAK Rt. pénzbefektetési tevékenységével kapcsolatban tapasztaltak alapján azt javasolta a kormánynak, hogy az állami költségvetésből származó pénzeszközök és az állami vagyon kezeléséről történő parlamenti beszámolás kiterjesztése érdekében kezdeményezze az államháztartási törvény módosítását.
A számvevőszék javasolta továbbá, hogy vizsgálja felül az állami feladatot ellátó társaságok esetében a társasági forma indokoltságát, mérlegelje átalakításukat és írja elő a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterek beszámolási kötelezettségét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
