Az ÁSZ átfogó vizsgálat keretében értékelte a GKM fejezet 2000-2003. közötti működését. Az összefoglaló szerint a pályázati mechanizmus kiépítése megfelelő volt a tárcánál, a támogatások kezelését külső szervezetek a pályázatok értékelését tárcaközi szakmai bizottságok végezték, a bírálati szempontrendszer csak általános követelményeket rögzített, de esetenként mutatószám-, illetve összehasonlító pontrendszert is alkalmaztak.
Az ÁSZ megállapította, hogy a támogatások eredményességét monitoring rendszer keretében évente értékelik, a rendszer azonban nem teljes körű, ezért javasolta ennek teljes kiépítettségét. A támogatások hosszú távú eredményességének értékelését 5-10 éves működési időt követően záró ellenőrzés keretében végzik el. Az ÁSZ megállapítja, hogy a pályázók figyelmetlensége miatt a hiánypótlások aránya a 70 százalékot is meghaladta, a szerződések megkötése a késedelmes visszaküldések miatt például 2002-ben átlagosan 120 napot vett igénybe, de előfordult egy éves késedelem is.
Az ÁSZ kifogásolta, hogy a közreműködők nem tartották be a rendeletben meghatározott határidőket. A pályázók gyakran kezdeményezték – egyes pályázatoknál többször is – a szerződések módosítását. Mindezek miatt a pályázati idő hosszú volt, ez rontotta a pénzek felhasználásának hatékonyságát, ezért a miniszternek javasolták, hogy intézkedjen a határidők következetes betartásáról és az indokolatlan módosítások szankcionálásáról. A pályázók késedelme miatt a közreműködők rendszeresen elálltak a szerződéstől, de az újabb pályázatok kezelése ismét időt vett igénybe. A költségvetési pénzek védelmét biztosíték, bankgarancia, vagy jelzálogjog bejegyzés megkövetelésével biztosították.
A támogatások nyomon követésére kialakított Pályázati Információs Rendszer használatát a minisztérium nem követelte meg, ezért a közreműködők által készített jelentéseket részben manuálisan állítják elő, így nem volt megbízható és nem támogatja az interneten keresztüli használatot – áll az összefoglalóban. A megállapítások alapján az ÁSZ a pályázati információs rendszer használatának felülvizsgálatát javasolta. A részletesen vizsgált támogatásoknál megállapították, hogy a pályázók a szerződésben vállaltakat jellemzően megvalósították, problémát az alkalmazott munkanélküliek gyakori kilépése jelentette.
Az ÁSZ kifogásolta, hogy a miniszter hatáskörében felhasználható keret, valamint a turisztikai előirányzat terhére az eredeti célhoz nem igazodó felhasználás is történt. Az összefoglaló rámutat, hogy a gazdaságfejlesztési célokat 2001-től fejlesztési stratégia alapján jelölték ki, elsősorban a gyógyturizmus, a versenyképes beruházások és a munkahelyteremtés ösztönzése volt a meghatározó. A célkitűzéseket esetenként számszerűsítetten is megfogalmazták, a konkrét elvárásokat a pályázati kiírások, a vállalásokat a pályázatok tartalmazták.
A támogatási források dinamikusan nőttek, 2002 közepétől azonban csökkentek, jellemzővé vált a pályázatok forráshiány miatti elutasítása, megszűnt az előleg igénybevételének lehetősége. Vizsgálat során az ÁSZ megállapította, hogy a minisztérium tevékenységét a vizsgált időszakban jelentős feladatmódosulások érintették. A fejezet kiadási előirányzata megnégyszereződött, 2003-ban már 325,7 milliárd forint volt, kibővült a szervezeti struktúra, a minisztérium a korábbi 18 helyett már 44 önálló és 4 részben önálló költségvetési szerv felügyeletét látta el.
Az ÁSZ szerint az irányítási tevékenységre kedvezőtlenül hatott a gyakran oda-vissza irányú feladatváltozás, például a turizmus irányításánál. A Szervezeti és Működési Szabályzat 11 alkalommal változott, a változások elsősorban a gazdasági-pénzügyi területnek és az ellenőrzésnek jelentett többletterhet. A jelentés szerint az ágazati szabályozás hiányos, mivel a turizmusról szóló törvény – az ÁSZ erre vonatkozó korábbi javaslata ellenére – nem készült el, ugyanis a tárca a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia kidolgozása előtt a törvény szükségességét nem tartja időszerűnek. Mindezek alapján az ÁSZ a stratégia kidolgozásának felgyorsítását ás a szabályzatok teljes körűvé tételét javasolta a miniszternek.
A minisztérium 2002 végén a tárca operatív feladatait ellátó 27 saját alapítású gazdasági társaságban és 31 közhasznú társaságban és 11 társaságban rendelkezett tartós részesedéssel. A hét garancia szövetkezetet a bankok nem tekintették partnernek, az ügyfelek szolgáltatásait nem vették igénybe, ezért fenntartásuk átgondolására tett javaslatot az ÁSZ. Az ÁSZ a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását alapvetően megfelelőnek tartotta. Az előirányzatokon belül 2001-től kiemelt jelentőségű Széchenyi-tervhez kapcsolódó támogatási célelőirányzatok egységes, átlátható szabályozását miniszteri rendelet biztosította. A támogatások kezelését, felhasználásának ellenőrzését külső szervezetek látták el. Az ÁSZ kifogásolta, hogy a szerződéseket későn kötötték meg.
Az ellenőrzés a miniszterelnök felkérése alapján kiegészült, az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK Rt.) pénzbefektetési tevékenységének célvizsgálatával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
