A főmunkatárs elmondta, hogy Magyarország teljes egészében bekapcsolódott a globális tőkemozgásba és a migrációs folyamatokba. Melegh Attila úgy vélekedett, amennyiben megmaradnak Magyarországon a hagyományos munkaintenzív, a feldolgozó iparágat érintő tőkebefektetések, fel kell készülni további nem magyarországi munkaerő alkalmazására.
A megállapítások alapját az adja, hogy az intézet az idén felmérést készített az orosz, a finn és a magyar viszonyok összehasonlításáról. A felmérésből kiderült, hogy Magyarországon transznacionális migrációs csoportok jelentek meg, és ezáltal beilleszkedett a globalizáció folyamatába. Melegh Attila szavai szerint Magyarországon megjelentek Nyugat-Európából a nagyon magasan képzett migrációs csoportok, valamint az alacsonyan képzett munkaerő, elsősorban Ukrajnából és Romániából.
A külföldi munkaerő ágazati összetételét nézve visszaszorult a bányászat, a sport és a kultúra, és folyamatosan nő a külföldiek aránya az építőiparban, a kereskedelemben. Melegh Attila kiemelte a kínai migránsok szerepét. A magyar etnikum után a második legnagyobb számú csoport a kínai. A kínai migránsok jellemzően nem integrálódnak, és a közelmúlt tapasztalatai alapján szoros kapcsolatot tartanak fent a kínai vállalatokkal, bizonyos szektorokban helyezkednek el.
Regionális szinten vizsgálva viszonylag jó munkaerőpiaci helyzettel, relatíve magas tőkebefektetéssel rendelkezik Északnyugat-Magyarország, kevés az ott-tartózkodó külföldiek száma. Közép-Magyarországon is viszonylag jó a munkaerőpiaci helyzet, magas a tőkebefektetés aránya, sok a kisvállalkozás és viszonylag sok külföldi tartózkodik ott. “Várható, hogy a régió attraktivitása fent fog maradni” – jegyezte meg a tudományos főmunkatárs. Hangsúlyozta: feszültségek lehetnek ugyanakkor a keleti- és déli határvidékeken, ahol magas az ott-tartózkodó külföldiek száma, rossz a munkaerőpiaci helyzet és viszonylag alacsony a tőkebefektetések aránya is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
