Ismeretlen úti céllal vasárnap késő este felszállt a tbiliszi repülőtérről Eduard Sevardnadze grúz elnök különrepülőgépe – jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség repülőtéri forrásokra hivatkozva. A vasárnap lemondott államfő egy Jak-40-es típusú három hajtóműves orosz gyártmányú repülőgépen hagyta el a grúz fővárost. A Jak előzőleg órákon át várakozott indulásra készen a légikikötőben – írja az MTI.
Gorbacsov dicséri, a németek befogadnák Sevardnadzét
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök dicsérte vasárnap Eduard Sevardnadze grúz elnököt, amiért lemondott tisztségéről. A szovjet exelnök moszkvai nyilatkozata szerint Sevardnadze bátran viselkedett, és helyesen döntött. „Döntésének háttere az volt, hogy belátta: mennie kell, ha nem akarja Grúzia kettésza-kadását” – mondta Gorbacsov korábbi szovjet pártfőtitkár, Sevardnadze egykori felettese, amikor még a grúz politikus a Szovjetunió külügyminisztere volt. Gorbacsov, amikor a Szov-jetunió Kommunista Pártjának főtitkárává választották 1985-ben, Eduard Sevardnadze akkori grúz pártvezetőt emelte a szovjet külügyminiszter posztjára. Mind Gorbacsov, mind Sevardnadze kiemelkedő szerepet játszott a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek legelején lezajlott nagyszabású európai változásokban, egyebek között a német újraegyesítés lehetővé tételében. Sevardnadzénak erre az utóbbi érdemére is utalva, Bela Anda, a német kormány (egyébként magyar felmenőkkel rendelkező) szóvivője kijelentet-te, hogy szívesen látják Német-országban a leköszönt grúz elnököt, ha úgy döntene, hogy ott kíván élni. A grúz politikus azt mondta ugyan lemondásának bejelentésekor, hogy nem kíván elmenni Grúziából, de néhány nappal korábban olyan jelentést közölt egy német lap, hogy Sevardnadze közvetítők útján villát vásárolt magának Baden-Baden német üdülővárosban.
Nino Burdzsanadze ideiglenes grúz államfő a CNN amerikai hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy azt hiszi: Sevardnadze elhagyta Grúziát. Sevardnadze, amikor személyesen bejelentette lemondását, hangsúlyozta újságírók előtt, hogy nem távozik Grúziából. „Grúziában maradok, hazamegyek” – mondta az MTI szerint.
A BBC arról számolt be, hogy a grúz ideiglenes elnök üdvözölte a hatalom békés átadását. Ugyanakkor felszólította a lakosságot, hogy térjen vissza a munkába. Burdzsanadze először vasárnap este nyilatkozott a grúz televízióban, miután Sevardnadze lemondott – írja a BBC. Sikerült túljutnunk Grúzia legújabbkori történetének legsúlyosabb válságán – hangoztatta Burdzsanadze. Az új elnök dicsérte a rendőrséget és a hadsereget, hogy a legnehezebb napokban a nép oldalára álltak. Burdzsanadze hangsúlyozta, hogy az elnöki teendők 45 napifg szálltak át rá, amíg az alkotmány szerint meg nem tartják az új választásokat. Burdszsanadze bejelentette: nem tekinti érvényesnek a november másodikai választásokat, és ezért az előző parlament mandátuma hosszabbodik meg. Burdzsanadze kiemelte, hogy Grúziának erősítenie kell kapcsolatait a szomszédos országokkal, és „Oroszország nagy államával”.
Mindez aligha lehet véletlen, hiszen a korábbi grúz vezetés, Sevardnadze alatt kiélezte a viszonyt Moszkvával. Különösen a csecsenek hallgatólagos támogatásával vívta ki Putyin elnök ellenszenvét Sevardnadze kormánya.
Ünneplés Tbilisziben
Közben Tbilisziben óriási ünneplés kezdődött Sevardnadze lemondásának hírére. Az éljenző tömeg előbb tűzijátékot láthatott, majd autókkal vonultak végig a városon, zászlókat lengetett a gyalogosan összeverődött hallgatóság, amelyik a parlament előtt várakozott.
Sevardnadze távozását kétnapos „vértelen forradalom”, illetve „puccs” előzte meg. Vértelen forradalomnak nevezte az eseményt a BBC, puccsnak pedig a német Der Spiegel című lap. Mindenesetre szombaton – a november másodikai választásokon elkövetett csalások miatt feldühödött – tömeg behatolt a grúz parlament épületébe a fővárosban, Tbilisziben. Sevardnadzét menekülésre késztették a behatolók. Az elnök ekkor még rezidenciájára „szaladt”, de hatalmát már nem menthette: egyre több híve pártolt el mellőle, sőt munkatársai beismerték, hogy csalást követtek el a választásokon, hogy megőrizhessék hatalmukat. (Tedo Dzsaparidzét, a grúz biztonsági tanács elnökét, aki elismerte a csalást, rögtön leváltotta Sevardnadze, ám ez már késő volt.)
Sevardnadze helyzetét azonban egy külső erő pecsételte meg: Igor Ivanov vasárnapra virradóra Tbiliszibe érkezett. Az orosz külügyminiszter először a lázadókhoz sietett, felszólalt az elfoglalt Parlament előtt, és gyakorlatilag legitimálta a tüntetést. A grúz ellenzék tehát Moszkva támogatásával kezdhetett tárgyalásokba Sevardnadzéval, aki rezidenciáján többször fogadta a közvetítő orosz diplomatát, Igor Ivanovot, illetve a grúz ellenzék vezérét, Mihail Szaakasvilit.
Egy magyar vélemény
Eörsi Mátyás, az Európa Tanács helyszínen tartózkodó küldött-ségének vezetője a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának nyilatkozva elmondta: egyértelmű csalások történtek november másodikán Grúziában, amikor a választások első fordulóját tartották. Egyes szavazókörzetekben 107 száza-lékos volt a részvétel. A meg-figyelők néhol olyan embereket találtak a voksolás alatt, akik éppen beikszeltek és lepecsé-teltek nagyszámú szavazólapot. Ugyancsak előfordult, hogy a választás utolsó óráiban hat-hét másodpercenként adtak le egy-egy voksot, ami fizikailag lehe-tetlen – magyarázta Eörsi. A magyar politikus szerint egy-értelmű, hogy az ország új veze-tői baráti viszonyt akarnak kiala-kítani a szomszédos országokkal, és ez alatt elsősorban Orosz-országot értette Eörsi. Szerinte a háttérben megállapodtak az ér-dekeltek abban, hogy Sevard-nadze távozik az államfői poszt-ról, de személyes biztonságát Szaakasvili ellenzéki vezető erre az esetre is garantálta. Ezért cse-rébe Sevardnadze egy olyan ve-zetésnek adja át a helyét, amely Moszkvával nagyobb egyetértés-ben tudja kormányozni azt a kis országot, amely Oroszország déli határai mellett fekszik.
Végül Sevardnadze – talán az amerikai és az orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetések nyomán is – beletörődött abba, hogy nem irányíthatja vérontás nélkül tovább Grúziát. (Korábban egyébként Sevardnadze védelmi minisztere úgy nyilatkozott, hogy a grúz hadsereg nem avatkozik be az eseményekbe.) Sevardnadze így este fél hat körül lemondott az államői hatalomról.
Szaakasvili, a Nemzeti Mozgalom jobboldali tömörülés feje a tárgyalást megelőzően azzal fenyegette meg a 75 éves grúz államfőt, hogy ha nem távozik, híveivel megostromolja az elnöki rezidenciát. Azzal is nyomatékosabbá tette fenyegetését, hogy kijelentette: csaknem a teljes hadsereg az ellenzéki erők oldalára állt már – írja az MTI. Szaakasvili fel is szólította a parlament épülete előtt tüntető híveit, hogy vonuljanak az elnöki rezidenciához, és azzal bátorította őket, hogy “a belügyi csapatok, a fővárosi rendőrség, az igazságügy-miniszter, sőt szinte minden miniszter” támogatásáról biztosította már az ellenzéket. A rezidencia ostromára azonban végül is nem került sor, hiszen Sevardnadze engedett, így helyére átmenetileg Nino Burdzsanadze került, aki az utolsó törvényesen megválasztott parlament elnöke volt, s aki Sevardnadze ellenzékéhez csatlakozott az utóbbi időben.
A Kaukázus orosz hatalmi övezet maradt
Megfigyelők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy Grúzia a Közel-Kelet közvetlen szomszédságában található. A világhatalmak, így az USA és Oroszország sem engedhette meg, újabb bizonytalansági tényező keletkezzen a térségben. Jelenleg egyszerre zajlik ugyanis a konfliktus Izraelben, Irakban és Afganisztánban, egy újabb „forró pont” már sok lett volna a világpolitika számára. Nem véletlenül intették ezért Washingtonból is az állítólag Amerika-barát Sevardnadzét a visszafogottságra. Az USA ugyanis most nem vállalkozhatott arra, hogy saját szövetségesének a védelmére siessen, gyakorlatilag az oroszoknak hagyta a konfliktus elrendezését. Az Egyesült Államok így aztán a hatalomváltás után nem sokkal üdvözölte az új grúz kormányt, de arra is figyelmeztetett, hogy a hatalom maradjon az alkotmányos keretek között – írja a BBC.
