Belföld

Túlzó bizottsági igények – megóvták

admin

2003. 11. 18. 09:09

A csatlakozó országok szerint indokolatlan, hogy a bizottság félszáz mezőgazdasági termék esetében a raktárkészletek részletes kimutatását kéri. A biztos szerint nem cél a keleti agrárexport akadályozása.

A tíz csatlakozó ország mezőgazdasági minisztere az uniós országok agrárvezetőinek találkozóján kifogásolta, hogy az Európai Bizottság korábban soha nem tapasztalt részletes kimutatást követel tőlük a csatlakozás idején raktáron lévő árukészlet mennyiségéről.

Diplomaták szerint Brüsszel nem kevesebb, mint 55 mezőgazdasági termék adatait tartalmazó lista elkészítésére kéri a leendő tagokat, holott a bizottság érdeklődése az előző bővítés során mindössze az 5-6 meghatározó ágazattal kapcsolatos raktárkészletre terjedt ki.

A csatlakozók ezzel kapcsolatos fenntartását a szlovák mezőgazdasági miniszter tolmácsolta a hétfői tanácsülésen. Franz Fischler uniós agrárbiztos utóbb készséget mutatott arra, hogy a tagjelöltekkel megvitassák a kérdést.

Fischler: nem cél a keleti agrárexport akadályozása

Fischler ugyanakkor kategorikusan cáfolta azt, a szerinte több sajtóorgánumban megjelent feltételezést, miszerint a bizottság lépése azt a célt szolgálja, hogy a belépés utáni három évben megakadályozza az új tagállamok agrárexportját.

Az agrárbiztos szerint az állítás hamis, hiszen Brüsszel csak a csatlakozás időpontjában rendelkezésre álló raktárkészletekre kíváncsi, a felbecsléssel pedig az a célja, hogy elejét vegye a spekulációnak. Ilyen értelemben bevett szokásnak számít, hogy az újonnan csatlakozó országoktól pontos adatokat kérnek a raktáron lévő áru mennyiségéről, a leendő tagállamok azonban azt sérelmezik, hogy a bizottság egy indokolatlanul hosszú listát vár tőlük. (A listát legkésőbb július 1-ig, vagyis 60 nappal a belépés után kell benyújtaniuk az új tagoknak.)

Termelők kontra egészségvédők

Az öt mediterrán ország – Olaszország, Franciaország, Görögország, Spanyolország és Portugália – a hétfői brüsszeli tanácskozásához időzítve nyílt levelet intézett Fischlerhez, tiltakozva amiatt, hogy a mezőgazdasági biztos elképzelései szerint – megreformálnák a dohánytermesztés közösségi támogatását (ők adják az uniós dohánytermelés túlnyomó részét, évi 348 ezer tonnát). Az öt ország szerint a tervezet hosszabb távon a dohánytermesztés uniós támogatásának teljes megszüntetéséhez vezetne, s ez katasztrofális következményekkel járna országaik dohánytermesztői számára: a szektor teljesen felszámolódna az unióban, több tízezer munkahely megszűnését okozva. Éppen ezért az öt állam mezőgazdasági minisztere – noha nem vitatják, hogy lépni kell az egészség megőrzése, a dohány okozta egészségi kockázatok csökkentése érdekében – az ágazat közösségi támogatásának legalább részleges megőrzése mellett érvelt, s figyelmeztetett: ha követelésük nem ér célt, ők együtt annyi szavazati joggal rendelkeznek, hogy képesek megakadályozni a reform elfogadását. Velük szemben a dohányt nem termelő államok – Svédország vezetésével – támogatják a bizottsági javaslatot, arra hivatkozva, hogy náluk a közvélemény egyre nagyobb része a közösségi támogatás teljes megvonását akarja a dohány egészségkárosító hatásai miatt. Hervé Gaymard francia mezőgazdasági miniszter viszont azzal érvelt hétfőn Brüsszelben, hogy nem szabad egyenlőségjelet tenni a dohánytermesztők támogatásának csökkentése és az egészség megőrzésének szándéka között. Az EU jelenleg teljes dohányfogyasztásának 80 százalékát importálja.

Lázadnak a dohánytermesztők
A miniszteri ülés másik központi témája az úgynevezett mediterrán termékek agrárrendtartásának reformja volt. Az ülés alkalmából a tanács épülete előtt tömegdemonstrációt tartottak az Európa minden részéből – többek között Magyarországról is – összesereglett dohánytermesztők, akik a szektor jövőjét és saját megélhetésüket féltik a Bizottság által javasolt reformoktól. Az Európai Bizottság keddi ülésén hozza nyilvánosságra hivatalos javaslatát a három ágazat (dohány, olívaolaj és gyapot) átalakítására.

A változások lényegében ugyanabba az irányba haladnak, mint a közös agrárpolitika (KAP) júniusban elfogadott reformja. Ennek központi eleme a gazdáknak járó közvetlen jövedelemtámogatások termeléstől való elszakítása, és a direkt támogatások fokozatos csökkentése. Ami a dohányszektort illeti, Brüsszel a jelenlegi támogatási rendszer három év alatt történő fokozatos leépítését javasolja. A leépítés magába foglalja a dohányprémium lépésről-lépésre történő elválasztását a teljesítménytől. A reform keretében fokozatosan felszámolnák a közösségi dohányalapot és a dohánytermő vidékek szerkezetváltását elősegítő pénzügyi alapot hoznának létre.

Az ülés előtt 5 dohánytermelő EU-tagország levélben sürgette, hogy a dohányszektorra is vonatkozzék az a máshol polgárjogot nyert megoldás, hogy a közvetlen kifizetések csak részlegesen szakadjanak el a termeléstől, illetve annak mértékétől. A levél aláírói azzal vádolták meg a bizottságot, hogy önkényesen eltávolodik a luxemburgi elvektől, amelyek lehetőséget adtak a részleges átállásra.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.