Belföld

Tojásünnep Söjtörön

Medgyessy Péter kormányfőt szombaton Söjtörön kifütyülték a MIÉP által mozgósított tűntetők, és megakadályozták, hogy elmondja avatóbeszédét Deák Ferenc felújított szülőháza előtt.

Szombaton a Zala megyei Söjtörre, Deák Ferenc szülőfalujába utazott a Medgyessy-kormány, amelynek tagjai – a Budapesttől Zalaegerszegig közlekedő intercity vonaton, majd a söjtöri polgármesteri hivatalban – kihelyezett ülést tartottak. Medgyessy Péter miniszterelnök az ünnepi kormányülés előtt tartott beszédében elmondta: – „Ennek a kormánynak, amely megalakulása pillanatától konszenzusteremtésre törekszik, különösen fontos, hogy méltó módon megemlékezzen Deák Ferencről, a deáki hagyományokról”.

Beszéd egy mondatban


Tojásünnep Söjtörön 1

A tanácskozás után a kormánytagok Deák Ferenc 80 millió forintból felújított szülőházának avatására vonultak, ahol Tamás Kálmánné polgármester mondott köszöntőbeszédet. Ezután Medgyessy Péter lépett a mikrofonhoz, de a sípokkal, kereplőkkel hangoskodó, őt szidalmazó csoport miatt nem mondta el a kúriaavatóra megírt beszédét, ehelyett a következő szavakkal adta át a haza bölcsének szülőházát: „Deák Ferenc azt mondta, jobban szeretem a hazát, mint gyűlölöm az ellenségeimet. Ezt tudom ajánlani mindannyiunknak. Nézzük meg a házat.”

Az incidenst a Söjtörön, a kormányülés, illetve a kúriaavatás megzavarása céljával aznap politikai nagygyűlést tartó MIÉP-tagok és -szimpatizánsok okozták. Az ünnepségre érkező kormánytagokat tojással, krumplival és faforgáccsal dobálták meg, s többen azt kiabálták: „Hazaáruló!” A tüntetők kormánytagot nem találtak el, a Deák-kúria falát igen. A rendőrök az egyik hajigáló fiatalembert előállították, meghallgatása után pedig elengedték.

 “Egy szem dió és krumpli repült”

 A kihelyezett söjtöri kormányülést a Köztársasági Őrezred szokásosnál több taggal biztosította, mivel tudomása volt “a MIÉP-es készülődésről” – mondta el a biztosítás parancsnoka. Kardos Imre ezredes, parancsnok-helyettes beszámolt arról is, hogy a MIÉP egy héttel ezelőtt lakossági fórumként jelentette be tervezett rendezvényét, de végül a labdarúgópályán tartott nagygyűlést. Feljelentéssel élt a Zalai megyei Rendőrkapitányságon a MIÉP Heves megyei elnöke a söjtöri Deák-emlékház avatáson őt ért atrocitás miatt – közölte a párt szóvivője. A rendezvényen Kelemen Mártát, a MIÉP Heves megyei elnökét civil és egyenruhás rendőrök jelenlétében ütötte arcon egy férfi. Kelemen Márta szemüvege eltörött, sérüléséről a kórházban látlelet készült – mondta el Győri Béla. Az elkövetőt lefényképezték, tudják a nevét, ellene a megyei elnök feljelentést tett. Hasonló módon jár el Tóth Csaba, a szervezet Tolna megyei vezetője, akit egy idősebb hölgy “ököllel arcul vágott, leköpte és obszcén szavak kíséretében szidalmazta”. Esetében ismeretlen elkövető ellen tesz feljelentést Tóth Csaba. Ennél az esetnél is jelen voltak a rendőrök – közölte a szóvivő. Győri Béla cáfolta, hogy a rendezvényen tojással dobálták volna meg az emlékházat. Elmondása szerint “egy szem dió és krumpli elrepült”. “Olyan rendőrkordon volt, amit átdobni (…) olimpiai céldobó bajnoknak lehet” – mondta. “Mi voltunk ott vagy kilencszázan, rendőr meg kétszer annyi” – közölte. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese szerint a helyszíneket megfelelő erőkkel biztosították. Kisházi Gábor őrnagy cáfolta, hogy kilencszáz MIÉP-es, s hogy kétszer annyi rendőr lett volna jelen.

Politikusok a felbujtók

Kovács László, a szocialista párt elnöke gyalázatos dolognak tartja, hogy a jobboldal radikálisainak autóbuszokkal Söjtörre szállított csoportja Deák Ferenc, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija születésének 200. évfordulóját használta fel aljas célra. “A tettért nemcsak azok felelősek, akik az incidensben részt vettek, hanem azok is, akik politikájukkal, kétértelmű nyilatkozataikkal bátorítást adtak a gyűlölködésnek” – mondta az MSZP elnöke. A történtek ellentétben állnak az európai politikai kultúra alapelveivel – fűzte hozzá.

Jánosi György, az MSZP Országos Választmányának elnöke úgy fogalmazott: “A jobboldal elérkezettnek látta az időt, hogy ismét választás elé állítsa az országot: társadalmi békében, nyugalomban akarnak élni, avagy a társadalmi megfélemlítés légkörében, a radikális jobboldal túlsúlyos szerepvállalásával”.

Megkérdőjelezett legitimitás

Mélységes felháborodást keltett, hogy ismét saját ünnepeinket zavarják meg egyesek – nyilatkozta Kuncze Gábor vasárnap. „Azt nem vitatja senki, hogy mindenki dobálhat tojást, vagy burgonyát, ha ezzel valamilyen véleményt akar kifejezni” – hangoztatta az SZDSZ elnöke, hozzátéve: lehet vitatkozni, lehet akár az utcán is politizálni, „de megengedhetetlen nemzeti ünnepeink megzavarása”.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint – már nem először – kétségbe vonták a kormány legitimitását. “Ennek előzményei vannak” – mutatott rá, megjegyezve: “a kormány legitimitásának megkérdőjelezése annak idején a választási csalásokkal történő játszadozással kezdődött és azóta is folytatódik különböző kétértelmű nyilatkozatokkal”.

A pártelnök közölte: ilyennek tartják a történtekkel kapcsolatos Fidesz-nyilatkozatot, amely – mint mondta – megint kettős beszédet tartalmazott. “Úgy tettek, mintha elhatárolódnának a szombaton történtektől, de a nyilatkozat további részében bátorítást adtak azoknak, akiknek ez az eszköz szimpatikus” – mondta. Miután a Fidesznek ebben elsődleges felelőssége van, sokkal határozottabb elhatárolódást várnak tőlük és erre szólítják fel az összes parlamenti pártot is.

„A demokrácia szíve a szólásszabadság”

Orbán Viktor, a Fidesz elnökének megítélése szerint a szólásszabadság mindenkire, így a miniszterelnökre is vonatkozik. “Magyarországon ma demokrácia van, a demokráciának talán a szíve közepe a szólásszabadság; ha a miniszterelnök úr mondani akar valamit az embereknek, akkor az a helyes, ha elmondhatja – mert szólásszabadság van, s az a miniszterelnökre is vonatkozik” – mutatott rá a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hozzátette: az embereknek is joga van elmondani a véleményüket, “s a miniszterelnök helyesen teszi, ha meghallgatja azt, amit neki szánnak”. “Az a fontos, hogy ez ne egyszerre történjen, hanem egymás után”. “Ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elő ilyen méltatlan helyzetek” – összegezte álláspontját Orbán Viktor.

Boross Péter volt miniszterelnök úgy vélekedett: “Ami Söjtörön történt, az árt a jobboldalnak, és ami árt a kormányképes jobboldalnak, azt el kell ítélni”. Véleménye szerint Medgyessy Péternek el kellett volna mondania a beszédét.

Kosáry Domokos akadémikus szemtanúja volt az eseményeknek, mivel felkérték, tartson történelmi előadást Deák Ferenc felújított szülőházának avatásán. A 90 éves történész elmondta: “Nagyon szégyelltem, hogy mások ezt egy politikai tüntetésre használták fel”. Hangsúlyozta: “Deák Ferenc és Söjtör nem azt érdemli, hogy Pestről leutazzanak politikai tüntetést csinálni”. Az akadémikus beszámolt arról is, hogy “a faluban mélységes felháborodást” tapasztalt, s ő maga is osztozik a helyiek felháborodásában.

Söjtörön is felháborodtak

Tamás Kálmánné, Söjtör polgármestere úgy vélekedett: akik Deák Ferenc szülőházánál sípoltak, dobáltak és bekiabáltak, a kiemelkedő államférfi emlékét gyalázták meg. Hozzátette: ez volt az álláspontja a történtekről nemcsak a függetlenekből álló söjtöri képviselő-testületnek, hanem a különböző pártállású tucatnyi polgármester vendégnek is.

A Söjtörön vasárnap találkozóra összegyűlt Deák-leszármazottak egyike, Nógrádi László (Fidesz) országgyűlési képviselő a lelkes, békés és tartalmas zalai bicentenáriumi rendezvények és az emlékház-avatón történtek éles kontrasztjára mutatott rá. “Egy igaz magyar ember számára elképzelhetetlen, hogy a Himnusz hangjai alatt, majd egy mindenki által tisztelt történelmi személyiségnek szentelt ünnep során ilyen kegyeletsértést kövessen el” – mondta.

Sárhegyi Gellért, a község plébánosa arról beszélt, hogy tizennyolc évi söjtöri szolgálata alatt először szégyellte magát. “Amikor a tervezettnél később megáldottam a megszépült Deák-szülőházat, felötlött bennem, hogy ilyen méltatlanná tett légkörben még nem osztottam papi áldást. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik