Egyre több kockázati tőke érkezik hazánkba és a közép-kelet-európai térségbe. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) becslései szerint 1990 óta körülbelül ötszáz cégbe mintegy egymilliárd euró (250 milliárd forint) kockázati tőkét fektettek be hazánkban. A tavalyi évben a kifejezetten kedvezőtlen külső hatások ellenére is jelentős növekedést mutatott a kockázatitőke-befektetések volumene és a kedvező tendencia az idén sem torpant meg. Ez az alternatív finanszírozási forma különösen a tőkeszegény közepes vállalatokat karolhatja fel.
A csatlakozás után
Az Európai Unióhoz való csatlakozás várhatóan pozitív hatással lesz a magyarországi kockázati tőke piacra. Nő az ország iránti bizalom, bővülnek a forrásteremtő (fund raising) lehetőségek, és a jogharmonizáció is új távlatokat nyithat a hazai befektetők számára. Amennyiben megfelelő törvényi szabályozással bátorítanák a kockázatitőke-befektetéseket, akkor a nyugat-európai mintát alapul véve a most még tőkeszegény vállalkozások néhány éven belül megerősödve komoly szerepet vállalhatnak az ország további fejlődésében és tőkevonzó képességének növelésében.
Magyar sajátosságnak mondható az intézményi befektetők (például biztosítók és nyugdíjpénztárak) szinte teljes hiánya a kockázati tőke iparágból. Európában a kockázati és magántőke-alapok tőkéjének mintegy felét ezek az intézményi befektetők adják, a hosszú távú megtakarításokat visszaforgatják a növekvő vállalatokba.
Már csak regionális alapok vannak
Az MKME becslése alapján ma a Magyarországon is aktív kockázati- és magántőke befektetésekkel foglalkozó alapok tőkéjének többsége még befektetésre vár. Az alapok nagy része azonban régióban gondolkodik, nem csak egy (önmagában viszonylag kis piacot jelentő) országra szakosodik, így ennek a rendelkezésre álló összegnek legalább egy része minden bizonnyal külföldi, közép-európai befektetésekbe áramlik. Sok múlik tehát azon, mennyire felkészültek a magyar vállalatok a kockázati és magántőke befogadására.
Az unióbeli vállalatokhoz képest jellemzően alultőkésített magyar kis- és középvállalatok például sokat profitálhatnának a kockázati tőkéből. A fejlődésük korai szakaszában lévő, ám jelentős innovációs képességgel és komoly növekedési potenciállal rendelkező cégek tőkéhez juttatása még nehézkes Magyarországon, de a kockázatitőke-alapok számára potenciális befektetési célpontot jelenthetnek.
Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a legtöbb kockázati tőkebefektető is azokra a nagyobb vagy a közepes méretű cégekre koncentrál, amelyek esetében már csökkent a cégalapítás utáni, illetve a fejlődés legkorábbi szakaszára jellemző nagy üzleti és vállalkozási kockázat, ugyanakkor még rövid távon is jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek.
Az európai statisztikák hasonló képet tükröznek: a befektetési célpontok több mint 75 százaléka kevesebb mint 100 főt foglalkoztatott, igaz, ezek a kis cégek kevesebb mint negyedét kapták a befektetett összegeknek. Az átlagos befektetési érték 2,3 millió euró volt. A földrajzi eloszlást tekintve, a befektetett összeg 38 százalékát Nagy-Britanniában, 21 százalékát Franciaországban, tizedét pedig Olaszországban kötötték le.
Sikeres kivásárlások
A kockázatitőke-befektetők természetesen profit reményében fektetnek be, azért hogy a cég fejlesztése során elért növekedést kihasználva 5-10 éven belül jó áron tovább tudjanak adni a részesedésükön. A hazai piacon eddig nem túl gyakori kivásárlási tranzakciók között figyelmet érdemel például a Hungarocamion értékesítése. Nem csak azért, mert a piac sikeres esetnek tekinti, hanem azért is, mert a céget egy magyar vállalkozás vette meg annak érdekében, hogy egy nemzetközileg versenyképes méretű szállítmányozási vállalatot hozzon létre.
Jelentős tranzakciók
Egy tavalyi, 34 alapot érintő megkérdezésen alapuló becslés szerint majdnem mindegyik szegmensben nőtt a tranzakciók száma Magyarországon és a befektetett tőke volumene is. A 2002-es év első tíz hónapjában 29 ügyletben mintegy 120 millió dollárt fektettek be, többségét hat nagy tranzakció során. A viszonylag kicsi hazai piacon egy-egy jelentős tranzakció is alapvetően meg tudja változtatni az összesített adatokat.
A Magyarországéhoz hasonló méretű európai országokat elemezve látható, hogy a kockázatitőke-befektetések mértékét tekintve nincs okunk szégyenkezni. Az egy főre jutó, illetve GDP-arányos mutatók tekintetében 2002-ben jelentősen meghaladtuk Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot.
