Belföld

Axel Springer – jönnek az amerikaiak

Az összeomlott Kirch-médiabirodalom utolsó maradványaitól szabadulhat meg a napokban a Deutsche Bank, amely hitelek fejében jutott a Springer-konszern egy részéhez.

Az amerikai befektetési társaság, a Hellman & Friedman 19,4 százalékos részesedést szerzett a német lapkiadó vállalatban, az Axel Springer AG-ban. Az új tulajdonos a Deutsche Bank részét vásárolta meg, 350 millió euróért.

 A Springer Magyarországon

Az Axel Springer médiatársaság Magyarországon számos megyei napilap és magazin kiadásával foglalkozik. Felmérések szerint a sajtópiacon ez a legnagyobb reklámbevételű cég. A tavalyi adatok alapján az Axel Springer 15,5, a Sanoma Budapest (a Figyelő és a FigyelőNet kiadója) 13,5, a Népszabadság 7,8, míg a Ringier 6,1 százalékos részesedéssel rendelkezik a magyar sajtópiaci reklámbevételekből – írja a Figyelő hetilap legfrissebb száma.

A maradékot is visszaadja a bank

A Deutsche Bank fennmaradó 10 százalékos üzletrészét egy csütörtökön bejelentett részvény-visszavásárlási program keretében a lapkiadó cég fogja visszavenni – írja a némt Handelsblatt az ügy kapcsán. Ugyanakkor az új amerikai befektető, a Hellman & Friedman is nyilvánosságra hozta azon tervét, hogy a most megszerzett csaknem 20 százalékos üzletrészét 5-7 éven belül a tőzsdére szeretné vinni. Ezzel a közkézhányad az Axel Springer AG esetében 30 százalékra növekedhet majd középtávon.

A Springer konszern vezére, Mathias Döpfner üdvözölte az amerikai részvényesek beszállását a cégbe. A lapkiadó első embere azt is bejelentette, hogy a részvények visszavásárlására a társaság alaptőkéjének tíz százalékának erejéig kerülhet sor, és maximálisan 54 eurós árfolyamon. (Vagyis az Axel Springer legfeljebb ennyit hajlandó fizetni az értékpapírokért.)


Axel Springer – jönnek az amerikaiak 1

Mathias Döpfner

Nem minden részvényes örülhet

Az ajánlat egyébként nem minden részvényesnek szól, de a Deutsche Bank máris bejelentette, hogy élni kíván a lehetőséggel. Az ajánlatok elfogadási határideje október 10-étől november 13-áig tart majd. Az Axel Springer szerint a mostani visszavásárlási akció lehetőséget teremt a vállalat számára ahhoz, hogy későbbi felvásárlásokra használhassa fel saját papírjait, és ezáltal a cég értéknövekedéséből maga is részesedhessen.

A Hellman & Friedman cég vezére, Brian Powers a mostani részleges felvásárlás nyomán helyet kap a Springer felügyelőtanácsában, vagyis a cég legfőbb döntéshozatali testületében. Az amerikai befektetési társaság nagy tapasztalatokkal rendelkezik a médiaiparban, és része annak a konzorciumnak, amelyet az amerikai-izraeli médiamogul, Haim Saban hozott létre, és amely nemrégiben megvásárolta a pénzügyi nehézségekkel küszködő Kirch-csoporttól a ProSiebenSat.1 tévékonszernt. Ebben a tévétársaságban egyébként a Springer 11,5 százalékos részesedéssel rendelkezik.


A Deutsche Bank szerepe 

A Deutsche Bank a Kirch-birodalom összeomlása után szerzett részesedést a Springerben is, minthogy ez szolgált biztosítékul egy korábbi, 720 millió eurós hitel fejében. Tavaly októberben a bank már eladott egy 10,4 százalékos csomagot a Springerből a kiadóalapító özvegyének, Friede Springernek, aki ezzel együtt átvette az irányítást az Axel Springer konszern egésze fölött. Megfigyelők szerint a bonyolult ügyletek végeredményeként a Deutsche Bank nagyobb veszteség vagy nyereség nélkül tud megszabadulni a kissé kínos „Kirch-örökségtől”.  

Néhány évig marad a Hellman & Friedman

A Hellman & Friedman pár évig meg kívánja tartani a Springer-részvényeket – írja a Handelsblatt –, aztán 5-7 év múlva megszabadulna tőlük, és a tőzsdén értékesítené őket. „Befektetési horizontunk 5-7 évre terjed általában, és itt is ezt várjuk” – mondta a lapnak Patrick Healy, a Hellman & Friedman ügyvezető igazgatója. „A Deutsche Bankkal és a Springerrel együtt egy második tőzsdei bevezetést tervezünk” – tette hozzá.

A mostani bejelentés német elemzők szerint azt jelenti, hogy a Deutsche Bank végleg meg kíván szabadulni a Kirch-médiabirodalomtól, annak utolsó maradványaitól is. A Kirch csődje egyébként politikai botrányokhoz is vezetett, hiszen Leo Kirch ismert támogatója volt a konzervatív pártoknak Németországban. Ezért keltett különösen nagy feltűnést, hogy egy izraeli-amerikai konzocium vásárolja meg a Kirch-zászlóshajójának számító SAT.1 tévéállomást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik