A javaslat értelmében kimaradna az állampolgársági törvényből az egyéves magyarországi lakhellyel való rendelkezés, valamint a megélhetés és a lakhelybiztosítás követelménye Magyarországon – közölte a Magyar Demokrata Fórum elnöke a Kárpát-medencei párbeszéd címmel megrendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón.
A pártelnök elmondta: azért kérte a határon túli magyar pártok és szervezetek vezetőinek véleményét a javaslatról, valamint a kettős állampolgárság intézményéről, hogy ne szülessen olyan előterjesztés, amely a határon túli magyarságot érinti, de megvitatásában nem vettek részt az érintettek.
A sajtótájékoztatón a határon túli szervezetek képviselői egybehangzóan üdvözölték az MDF kezdeményezését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt emelte ki: soha nem volt akkora szükség a konszenzuskeresésre, mint most, a határon túli magyar közösségek ügyében. Hangsúlyozta: szükséges, hogy az állampolgárság megszerzésének jelenlegi kritériumai változzanak és ezáltal azok a határon túli magyar személyek, akik ezt kérik, könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz.
A vajdasági magyarok képviselői egybehangzóan közölték, hogy mind az öt magyar párt támogatja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai KMKSZ elnöke az MDF döntését fordulópontnak tartja, és úgy véli, a törvényjavaslat benyújtása “színvallásra fogja késztetni a meghatározó magyarországi politikai erőket”. Hozzátette: reméli, hogy a kettős állampolgárság témája “visszakerül a státustörvény rituális legyilkolása által keletkezett mélypontról” és megfelelő helyre kerül a magyar közgondolkodásban.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen esélyt lát a beterjesztett törvényjavaslat elfogadására, Dávid Ibolya azt válaszolta: biztató jelnek tartja Kasza László és Kovács László pár nappal ezelőtti tárgyalását, és optimista abban, hogy ez egy olyan kérdés, amelyben meglesz a konszenzus a magyar Országgyűlésben.
A konferencia résztvevői által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: “a Kárpát-medencében működő magyar pártok és szervezetek megjelent vezetői és képviselői egyetértenek abban, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos helyzetének megoldása nem a kivándorlás és nem az asszimiláció, hanem a szülőföldön történő boldogulás elősegítése”. A zárónyilatkozat aláírói hangsúlyozták: a nemzeti identitás, valamint a lakó- és munkahely szabad megválasztásának európai elve azt is igényli, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének bürokratikus akadályai enyhüljenek, kivált azok számára, akik, vagy akiknek felmenői egykor magyar állampolgárok voltak. “Ez a magyar kormány és Országgyűlés felelőssége” – szögezi le a zárónyilatkozat.
