Kifejtette: jelenleg Lengyelország a maastrichti kritériumok közül kifejezetten jól áll az inflációt tekintve, az egy évre visszatekintő pénzromlás egy százalék alatt van. Az utóbbi időben azonban a GDP-arányos költségvetési deficit megugrott, és az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya is közelít a 60 százalékos előírt maastrichti szinthez.
Grzegorz Wojtovicz aláhúzta: “Lengyelországnak az európai unióba való 2004-es belépését követően az ország várhatóan 2005-ben lép be az EU árfolyamrendszerébe, az ERM-II-be.” Ismertette: Lengyelországnak már a közeljövőben el kell kezdeni a tárgyalásokat arról, milyen ütemben csatlakozzék az euróövezethez, milyen menetrend alapján váltsa fel a zlotyt az euró.
Grzegorz Wojtovicz, aki hatéves megbízatása után 2004 februárjában távozik a Monetáris-politikai Tanácsból, aláhúzta: a testület azt javasolhatja az új monetáris döntéshozó szervnek, hogy a következő években is 2,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékos sávon belül kell tartani a lengyel inflációt, és le kell szorítani a költségvetés hiányát.
A lengyel bankrendszer helyzetéről elmondta: az elmúlt években kedvező változások zajlottak le a bankszférában. Míg 1994-1995-ben mintegy 80 kereskedelmi bank működött Lengyelországban, számuk 56-ra csökkent. A többség külföldi tulajdonban van, a tulajdonos anyabankok pedig az Európai Unióban működnek. A lengyel bankrendszer relatív jó helyzetben van, likviditása és tőkeellátottsága is kedvező – húzta alá.
Hangsúlyozta: a bankok többségének tőke-megfelelési mutatója jóval az előírás szerinti 8 százalék fölött van, átlagban 11 százalék. Kiemelte: az a veszély sem fenyeget, hogy a bankok jórészét fiókokká alakítanák át az európai unióba való belépés után, mivel a megfelelő működése érdekében szükség van a helyi tapasztalatokra.
Gondnak ítélte azonban, hogy a bankrendszeren belül jelentős a kétes és a rossz hitelek aránya, ezek az össz-hitelállományon belül mintegy 20 százalékot tesznek ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
