A Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint a kormányülés napirendjére már fel sem került az a javaslat, miszerint az egyszázalékos kulturális járulékot számtalan tétel mellett kiterjesztenék a mobilszolgáltatásra is. Az ötletgazdától, vagyis a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott
tájékoztatás szerint a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló törvényt módosították volna újfent. Méghozzá úgy, hogy a mobilszolgáltatók is fizessenek pénzt a magyar kultúra támogatását szolgáló alapba.
A három érintett cég, a Pannon GSM, a Vodafone és a Westel háza táján alapos felzúdulást váltott ki az ötlet. Nem tétováztak: közös erővel igyekeztek visszatuszkolni a tárca zsebébe a 2003-ra tervezett árbevétel alapján hárommilliárd forintosra taksált számlát, és tiltakoztak a kormány előterjesztése ellen. Indoklásuk szerint „a mobiltársadalom legszélesebb rétegeit”, mintegy 8 millió embert érintő javaslat teljes mértékben elfogadhatatlan, nem egyezik ez előfizetők érdekeivel, és bevezetése a mobilszolgáltatási díjak emelését vonhatja maga után.
Az IHM ráncolja szemöldökét
Az üggyel kapcsolatban Informatikai és Hírközlési Minisztérium is nyilatkozott. Közölte a távirati irodával: nem támogat egyetlen olyan javaslatot sem, amely szerint a távközlési szolgáltatók, illetve szolgáltatások adóterheinek növelésével lehetne forrásokat teremteni kulturális célokra. A tárca ugyanis rendkívül fontosnak tartja, hogy a távközlési szektor fejlődőképességének javítása mellett egyre olcsóbban lehessen jó minőségű telefonszolgáltatásokat igénybe venni.
Ezzel összefüggésben Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a mobilszolgáltatók felháborítónak tartják, hogy egyeztetés nélkül került a kormány elé az előterjesztés. Még ennél is tovább ment: szerinte a három cég hárommilliárdos pluszkiadása akár “a gazdaságot is lehűtheti”. Mint mondta: egy forint kivonása a távközlési szektorból 2-3 forint kárt okoz a gazdaságnak.
A vezérigazgató-helyettes elmondta: azt természetesnek tartják, ha például a kulturális termékek körében a CD-kölcsönzést megterhelik járulékkal, azt azonban nem, ha olyan szolgáltatásokra is adót vetnek ki, amelyeknek semmi közük a kultúrához. Márpedig, úgymond, a mobilszolgáltatásnak semmi köze hozzá.
Igaz persze, hogy a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek között több olyan is szerepel, amelynek valójában nincs vagy csak igen áttételesen van köze a kultúrához. Ilyen például a híradástechnikai termék között szereplő rádiótelefon is.
Szemérmes szóvivő
A FigyelőNet arra is kíváncsi lett volna, hogy a három mobilszolgáltató jelenleg mekkora összeget fordít szponzoráció formájában a kultúra támogatására, két cég illetékesét azonban csütörtökön nem sikerült utolérni. A Pannon GSM szóvivője, Felkai György nem kívánt konkrét összegget említeni.
Miután a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kulturális Alapprogramnak, amely az ilyen jogcímen évente beszedett közel 8 milliárd forintból gazdálkodik, le kellett mondania a tervezett pluszbevételről, a tárca nyilatkozatot tett közzé. Az abban foglaltak szerint a lemond ugyan a bevételről, de tárgyalásokat kezdeményez a mobilszolgáltatókkal és a vezetékes szolgáltatókkal is arról, hogy a jövőben milyen további szerepet vállalnak a kultúra finanszírozásban.
Sugár András, a Westel vezérigazgatója nem zárkózik el az ötlettől. Az MTI-nek elmondta: cége fontosnak tartja a kultúrát, s megfontolja azt is, hogy az eddigieknél jobban támogassa anyagilag. Azt azonban nem tartják elfogadhatónak, hogy olyan adófizetési kötelezettségeket rójanak rájuk, ami nem szolgálja a távközlési ágazat fejlődését.
