Belföld

Ösztönzés vagy alamizsna – újabb támogatás munkanélkülieknek

admin

2003. 09. 23. 12:55

Az új juttatás eméletileg az aktív álláskeresőket segíti, a gyakorlatban azonban a munkanélküli-járadék meghosszabbítása, és senkinek sem hoz hasznot – vélik munkaügyesek.

Új ellátási formát vezettek be 2003. július 1-jétől munkanélküliek részére álláskeresést ösztönző juttatás (ÁKJ) néven. A mindenkori öregségi nyugdíj 85 százalékát kitevő jövedelemhez önálló álláskeresési feladatot és egyéb

nehezen teljesíthető célkitűzéseket is kapnak az igényjogosultak. A munkaügyi kormányzat pedig kipipálhatja a negyvenöt feletti munkavállalóknak megígért intézkedéscsomag újabb elemét.

A juttatást azok a regisztrált munkanélküliek igényelhetik, akik legalább 180 napig kaptak munkanélküli-járadékot, és rendszeresen együttműködtek a munkaügyi kirendeltségekkel. A program feladata, legalábbis megalkotói szerint, az aktívan állást kereső és regisztrált munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása. A megvalósításban résztvevő vezetők és beosztottak azonban sokkal inkább a munkanélküli-járadék meghosszabbítását látják benne megtestesülni. Főleg azzal a kiegészítéssel, amely a 45 év felettiek számára kiterjesztett, 270 napos ellátást engedélyez.

Ki kaphat “zsebpénzt”?

 

A 7/2003 (VI. 12.) FMM rendelet szerint:
• Aki munkanélküli-járadékos (MNJ) ideje alatt minimum 90 napos intenzív együttműködést vállalt,
• és az MNJ lejárta előtt legalább 90 nappal igényelte az ellátást.
• Legalább 180 napig munkanélküli-járadékra jogosult volt, azaz közel 900 nap biztosított idővel rendelkezett.
• Megszüntetése akkor lehetséges, ha a kirendeltség által felajánlott munkahelyet nem fogadja el. A saját keresés eredményességéről nem szól semmilyen szabályozás.
• 45 év alatt 180 napig, 45 év felett 270 napig jár.
• Az ellátás szüneteltethető rövid távú munkavégzés vagy képzés idejére.
• Továbbfolyósítása 200 napon belül igényelhető. 

Aktíva – passzíva

A papíron megtervezett ellátásról a munkaügyi szakemberek vélekedése is megoszlik. Valójában mit is kap az ügyfél? További passzív ellátást, mint a munkanélküli-járadék vagy a korábban megszüntetett jövedelempótló támogatás? Vagy ezúttal jól számon kérhető munkafeladatokat is adnak az álláskeresőknek? Valójában aktív eszközről beszélhetünk, amely valódi munkakeresésre ösztönzi a résztvevőket vagy újabb alamizsnaosztásról?

A támogatás működtetésének leírása számos kérdést vet fel, amikor olyan fogalmakkal operál, mint az „emelt szintű együttműködés igénye” a kirendeltségek és az ügyfelek között. Az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő ügyfeleket a jogszabály kiemeli a többiek közül, és külön hangsúlyozza az önálló álláskeresés, valamint a munkaügyi központtól származó állásajánlat mérlegelésének és elfogadásának fontosságát.

A megkérdezett munkaügyi dolgozók egy emberként állítják, hogy nem értik az új szabályozás elképzeléseit. A foglalkoztatási törvény értelmében több mint tíz éve kötelező az ügyféllel közösen együttműködési tervet készíteni. A munkaügyi szervezetnek alapfeladata az állásfeltárás, illetve az ügyfél ösztönzése az önálló álláskeresésre, saját munkaerő-piaci helyzetének tisztázására.

Vagy csak ez, vagy más

 

Az álláskeresést ösztönző juttatást a módszertani ajánlás nem javasolja összevonni más aktív eszközökkel és passzív ellátásokkal.
• Intenzív álláskeresés támogatása, amely maximum háromhavi bérletpénz, azaz utazási költségtérítést jelent, nem adható.
• Az Álláskeresők Klubjában, az intenzív álláskeresésre való felkészülés idejére, a munkanélküli-járadékát már kimerített ügyfél nem kaphat keresetpótló juttatást.  

Programhibák

Az ÁKJ megállapításához szükség volt a Dbase alapú Ügyfélszolgálati Rendszer újabb módosítására. A több mint egy évtizede kialakított, alapvetően DOS-os környezethez készített ügyfélkezelő szoftver további fejlesztése a számítástechnikusok szerint az ÁKJ tekintetében nemcsak értelmetlen, hanem felesleges is, hiszen már kialakított protokollok másodszori elhelyezését hajtja végre a programban. Duplikálja azokat az algoritmusokat, amelyek eredetijét már a kilencvenes évek elején beletervezték az akkortájt valóban modern adatbázis-kezelő rendszerbe.

A kilencvenes évek elején már létezett a Szent István Egyetem Tanárképző Intézete és az akkori munkaügyi szervezet közös munkája során kidolgozott együttműködési terv, amely első interjúból, közbenső interjúból állt össze. Szerepe kifejezetten a regisztrált álláskereső aktivizálása, pontosabb piaci, szakképzési céljainak megfogalmazása volt.

A kirendeltségi munkatársak szerint az évek során vállukra rakott munkafeladatok miatt eddig sem volt már idejük az együttműködési terv részletes kidolgozására, a most megkapott számítástechnikai programkiegészítések inkább csak a géppel töltött munkaidőt növelik tovább. Ezzel az ügyféllel folytatott igényfeltáró beszélgetés lehetőségét és mélységét csökkentik.

A módosított jogszabály emelt szintű együttműködést ír elő a regisztrált ügyfélnek, holott maga a munkaügyi szervezet alaptevékenysége az állásközvetítés, valamint az önálló álláskeresés támogatása. „A munkanélküli-járadékost háromhavonta elég volt behívni, az új eszközzel ezt havonta kell megtennünk – mondják a munkaügyi kirendeltségek dolgozói. – A valódi álláskeresők eddig is bejöhettek, akár naponta is, sőt a munkanélküli-járadék megállapítása sohasem volt feltétele a kirendeltségi szolgáltatások igénybevételének.”

Túlterhelt munkaügyisek

 

A munkaügyi kirendeltségeken egyszerűen nincsen elegendő képzett szakember (munka- és pályatanácsadó, álláskeresőklub-vezető) akik a spekulatív álláskeresésre felkészítenék a juttatásban részesülőket. Nincs mód az önálló álláskeresést folytató ügyféllel a rendszeres, tutorszerű megbeszélések lefolytatására, valódi álláskereső mivoltának ellenőrzésére és segítésére. Nincs lehetőség a spekulatív álláskeresés támogatására. Ebben az ebestben az álláskereső előzetes hirdetés nélkül keres fel vállalatokat. A módszer lényege, hogy a gyakorta kevés informális kapcsolattal rendelkező munkanélkülieket bejuttassák az informális, rejtett módon elkelő állások világában. Az intenzíven állást kereső ügyfelet a folyamatos interjúk, informális megbeszélések, folyosói félmondatok tulajdonképpen trenírozzák a majdani éles interjú mind precízebb és professzionálisabb lefolytatására. 

Sok műhűhó

Ugyanakkor az együttműködési terv kitöltése csak részben veszi figyelembe a mai magyar munkaerőpiac alapvető folyamatait, mint például a KKV szektorban bevett szóbeli megállapodások intézményét. Többek között azt kéri az együttműködő regisztrált ügyféltől, hogy az önállóan felkeresett munkahelyeken elutasítás esetén is kérjen írásbeli igazolást az aktív álláskeresésről, amely tartalmazza a cég adatait, mint például az adószámot.

A valóságban a kisvállalkozók, egyéni vállalkozók többsége nem tudja, vagy nem akarja tudni saját cégének azonosító adatait. Ezek hiányában azonban a munkanélküli álláskeresőt szankcionálja a munkaügyi központ kirendeltsége. A vállalkozót többnyire utol sem érik.

Hasonlóan tisztázatlan kérdés, hogy az „eredmény” címszó alá pontosan mit és hányszor vihet fel egy-egy ügyintéző. Például: a századik helyről elutasított álláskeresőt magatartása miatt nem alkalmazzák, vagy egyszerűen ilyen a piaci-társadalmi helyzet? Az álláskeresés valódi költségeinek megtérítésére nincs mód, hiszen a jogszabály legfeljebb öt alkalommal engedélyezi a helyi oda-vissza utazás megtérítését. A telefonálásra, levelezésre, hirdetési újság beszerzésére, internethasználatra nem kínál semmiféle elgondolást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.