A hitelintézetek összesített mérlegfőösszege egy év alatt 24 százalékkal nőtt és 2003. június végén megközelítette a 11 ezer milliárd forintot. A számottevő gyarapodás a szakosított hitelintézetek aktivitásának közel 200 százalékos emelkedésének köszönhető, ami azzal magyarázható, hogy 2002 januárjában egy új szakosított hitelintézet kezdte meg működését.
A bruttó hitelállomány a bankrendszer szintjén 33 százalékkal, 6.839 milliárd forintra bővült. A vállalkozói hitelek volumene 9 százalékkal nőtt, s bár a hitelportfolión belül még mindig ez a tétel teszi ki a legnagyobb részt (58 százalékot), a tavalyi első félévhez képest (65 százalék) súlya csökkent.
A vállalkozói hitelek visszaszorulásának oka a lakossági hitelexpanzió folytatódása. A bankrendszer lakossági kölcsöneinek volumene 83 százalékkal bővült, ezen belül a nagybankoké 30 százalékkal, a középbankoké másfélszeresére, a kisbankoké pedig duplájára emelkedett. A legnagyobb növekedés a szakosított hitelintézeteket jellemzi, amelyeknél ötszörös a bővülés.
A lakáshitelek volumene az egy évvel ezelőttihez képest csaknem háromszorosára nőtt. A nagybankok a tavalyi 81 százalékhoz képest a piac 45 százalékát uralják, a szakosított hitelintézetek részaránya erősen megnőtt: 48 százalékkal részesednek a tavalyi 11 százalékkal szemben.
A bankrendszer hitelekre elszámolt értékvesztése a portfolió jelentős bővülése ellenére csupán 3 százalékkal nőtt, a bankcsoportok szerint azonban erősen szóródnak az adatok. A hitelintézetek portfoliójának 92 százaléka minősül problémamentesnek, a kétes hitelek aránya alig 1 százalék. A bankrendszer által megképzett céltartalék 22 százalékkal növekedett.
Az ügyfélforrások az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal, 6.301 milliárd forintra nőttek. A lakossági betétek állománya 7 százalékkal, a vállalkozói betéteké 16 százalékkal bővült. Ezzel egyidejűleg az ügyfélforrások aránya az összes forráson belül a tavalyi 65 százalékhoz képest 58 százalékra mérséklődött.
A külső források közül a hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok volumene több mint kétszeresére nőtt, ami egyrészt a kisbankoknak tudható be, másrészt a szakosított hitelintézetek speciális forrásstruktúrájának.
A bankszektor adózott eredménye a tavalyi első félévhez viszonyítva 38 százalékkal nőtt. A nagybankok és a szakosított hitelintézetek eredményessége az átlagosnál nagyobb mértékben javult, a kisbankoké és a lakás-takarékpénztáraké viszont csökkent.
A kamatbevételek és a kamatkiadások egyaránt mintegy 14 százalékkal nőttek, a kamatkülönbözet hasonló mértékben gyarapodott. A jutalékeredmények 32 százalékkal emelkedtek, az eredményt rontja viszont az általános igazgatási költségek 9 százalékos növekedése.
Az eszközarányos nyereség (ROA) a bankszektor egészére nézve 0,9 százalék. Egyedül a lakás-takarékpénztárak mutatója negatív, a nagybankoké 1 százalék, a kis- és középbankoké 0,3 százalék, míg a szakosított hitelintézetek átlagos mutatója 0,7 százalék.
A tőkearányos nyereség (ROE) a bankszektor szintjén 10 százalék körüli, efölötti értéket realizáltak a nagybankok (11 százalék), és a szakosított hitelintézetek (13 százalék), míg a középbankok 4 százalékos sajáttőke-megtérülést értek el.
