Belföld

Magyar értékelés a WTO cancúni kudarcáról

admin

2003. 09. 17. 14:16

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kudarcba fulladt miniszteri értekezlete után romlottak az esélyei annak, hogy le lehet zárni a dohai fordulót - értékelte a Cancúnban rendezett találkozót Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője és Major István helyettes államtitkár keddi sajtóértekezletén.

A WTO 2004 elején kívánta lezárni a 2001 óta, nagy zökkenőkkel folyó kereskedelmi liberalizációs tárgyalás-sorozatot, az úgynevezett dohai fordulót azzal, hogy addigra létrejöhet a 146 WTO-tagország kompromisszuma az újabb kereskedelmi liberalizációs lépésekről, illetve folytathatók a szolgáltatások kereskedelméről megkezdett tárgyalások és új
területekre, a versenyszabályokra, a beruházásokra, a közbeszerzések átláthatóságára és a kereskedelemtechnikai szabályokra is kiterjeszthető a liberalizáció.

Gottfried Péter elmondta: a kedvező előjelek – köztük az EU mezőgazdasági reformja, az EU és az Egyesült Államok között a
mezőgazdasági kedvezmények ügyében született kompromisszum – ellenére a cancúni tanácskozás kudarccal zárult, de nem a mezőgazdasági kereskedelemben mutatkozó ellentétek miatt, hanem azért, mert nem jött létre egyetértés arról, hogy a WTO milyen új területeket vonjon be a tárgyalásokba.

“Ez volt az a töréspont, ami miatt az elnök úgy döntött, hogy
felfüggeszti az értekezletet, reménytelennek minősítve a további erőfeszítéseket. A tárgyalások így el sem jutottak a mezőgazdasági liberalizáció témakörének megvitatásához” – tette hozzá.

Major István hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kereskedelemben is rendkívül élesek voltak az ellentétek, mivel a fejlődő országok egy vegyes, fejlett agrárszektorral rendelkező csoportja igényt formált arra, hogy ugyanolyan jogokat szerezzen, mint a szegényebb országok, kötelezettségeket azonban nem vállaltak volna.

Hongkong, Szingapúr, Izrael, vagy a szintén versenyképes
mezőgazdaságú Brazília, Argentína és Chile is egy homogén fejlődő országcsoport tagjának akarja tekinteni magát. “Öröklött előjogokra tartanak igényt olyan országok is, amelyek egy főre jutó nemzeti terméke meghaladja a 30 ezer dollárt” – mondta Major István, és hangsúlyozta: a versenyképes fejlődő országoknak le kellene nyelniük a keserű pirulát, hogy az agrárkereskedelemben méltányos megállapodás születhessék.

Magyarország most a WTO történetében először az EU-delegáció tagjaként vett részt a tárgyalásokon és álláspontja beépült az uniós javaslatokba.
“Bár uniós csatlakozásunk után teljes külkereskedelmünk mintegy 90 százaléka liberalizált lesz, érdekünkben áll a kereskedelmi liberalizáció a harmadik országokkal bonyolódó forgalomban, mind az árucserében, mind a szolgáltatások terén” – hangsúlyozta Gottfried Péter.

Az MTI kérdésére, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak az agrártámogatások mérséklésére tett javaslata középtávon miként érinti a magyar agrárkereskedelem esélyeit, elmondta: amennyiben ki tudjuk használni versenyképességi előnyünket, hasznunk származhat a további könnyítésekből.

A WTO miniszteri értekezletének tapasztalatait összegezve Major István felvetette a mások által is firtatott kérdést, hogy vajon fenntartható-e a WTO kompromisszumra épülő döntéshozatali rendszere. Miközben a WTO-t bírálatok érik “antidemokratikus döntéshozatala” miatt, Cancúnban éppen a szervezet konszenzusos döntési rendszerének működése vált kérdőjelessé, ehhez ugyanis a tagországok részéről nagyfokú kompromisszumkészség, rugalmasság szükséges – mondta.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.