Július elején elszánt újságírók maroknyi csapata menekült a hőség elől a légkondicionált külvárosi bevásárlóközpontba, hogy szemtanúja legyen, amint Magyar Bálint oktatási miniszter kíséretében két üzletben is eladják az első sulinet expresszes számítógépeket. A boltok láthatóan általános nyárközépi vevőínségben szenvedtek, a legfrissebb sulinetes adatok viszont arra utalnak, hogy a számítástechnikai eszközök iránti kereslet azóta meglódult.
Az előzetes számítások szerint fél év alatt 6 milliárd forintot költenek majd el a vásárlók az évi 60 ezer forintos személyi jövedelemadó-csökkentéssel kecsegtető program keretében, a forgalmazók pedig a legkülönfélébb módszerekkel versenyeznek azért, hogy minél nagyobb szelethez jussanak. A játékszabályokat az Oktatási Minisztérium előre meghatározta, szigorú ellenőrző rendszer gyámkodása alá helyezve a résztvevőket. A tárca még a részvételhez benyújtott anyagoknál, minden terméknél előre megvizsgálta az árakat, és olyan plafonértékeket határozott meg, amelyeket nem lehet túllépni. A verseny csak úgy élesedhet, ha az érintett forgalmazók hajlandóak saját hasznuk rovására árat csökkenteni, vagy marketingakciók finanszírozásába kezdenek.
Nehéz helyzetben a marketing stratégák
“A Sulinet Expressz célcsoportja, vagyis az oktatási rendszerhez szinte bármilyen formában kötődő családok a nyári uborkaszezonban marketing szempontból gyakorlatilag elérhetetlenek, így nem csoda, hogy nagyobb akciókra még nem szánták el magukat a résztvevők” – ad magyarázatot Szabó Petra, az Albacomp Rt. marketingigazgatója arra, hogy eddig miért nem volt hangos a média a vezető hazai számítógép-összeszerelő társaság reklámjaitól. Szeptemberre viszont a cég várakozásai szerint általánosan jellemző lesz a kampányok beindulása. 
A stratégiával azonban a Sulinet Expressz esetében a szokásosnál is óvatosabbnak kell lenni. A Sulinet Expresszben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a potenciális vevő egy reklámon felbuzdulva gyorsan végigböngészi a kínálatot, és a program egységesítő jellegéből adódóan nagyon hasonló PC-konfigurációkat talál. Ekkor már nem biztos, hogy az adott márka vagy kereskedő iránti hűség érvényesül, mert akár a terméken belüli kis eltérések vagy a személyes szempontok is a riválisokhoz irányíthatják a célcsoportot.
Az előre meghatározott árak és számítógépes konfigurációk miatt a sulinetes marketinget a hagyományostól egészen eltérő módon kell előkészíteni” – mondja Molnár Imre, a reklámokra eddig láthatóan a legtöbbet költő Hewlett-Packard Magyarország Rt. PC-rendszerek divíziójának igazgatója. A társaság szerint elsősorban az egyedi elemekre kell rávilágítani, a HP például kiemeli majd a gépei esetében különösen kedvezményes tartós bérleti konstrukciót. Szeptembertől kezdve egyébként a HP is a kampány erősítésére készül.
Előnyben a no-name gépek
A programban részt vevők lefedik az egész országot, jelenleg már 147 településen, több ezer kereskedőnél lehet különféle sulinetes eszközöket venni. A kisebb boltok saját helyi elismertségükkel versenghetnek a vevőkért, vagy profitálhatnak az általuk forgalmazott termékek gyártóinak marketingakcióiból. A számítógépek esetében azonban előfordulnak olyan kisebb cégek, amelyek nem valamelyik nagy multinacionális vagy ismert hazai márka, hanem a saját maguk által összeállított PC-verziókkal is indulnak a programban. Az ezekkel a – szakmai zsargonban csak no name, azaz márka nélküli – számítógépekkel kereskedők általában nem tudnak komolyabb összeget ölni gépeik reklámozásába.
“Csak a saját minőségünket hangsúlyozva versenyzünk, és nem is biztos, hogy egy számunka nagy költséggel járó marketingakció érdemben növelné a forgalmat” – mutat rá a kisebb cégek helyzetére Gálfi István, a Qwerty Computer Kft. ügyvezető igazgatója. Egyelőre az árcsökkentés fegyverét sem vetette be a cég, bár abban az esetben, ha a forint nem értékelődött volna le az elmúlt hónapokban, valószínűleg lejjebb mentek volna.
Mindezek alapján úgy tűnhetne, hogy a márkátlan PC-k forgalmazói hátrányban vannak a reklámra sokat költeni képes, erős nevekkel szemben, a látszat azonban csal. A Qwerty például különösebb reklám nélkül az elmúlt két hónapban közel száz saját számítógép-konfigurációt adott el a Sulinet Expresszen belül, és bár a cég üzleteiben márkás gépek is kaphatóak, azokból még alig fogyott. A sokkal nagyobb játékosnak számító, termékeit saját márkanév alatt 140 értékesítési helyen forgalmazó Albacomp szintén a százas határ átlépéséről számolt be, igaz, a társaság hordozható számítógépei eközben nagyon mennek, már több mint négyszázat sikerült a program keretein belül eladni. “Az eddigi eladások összesítése jelentős no name fölényt mutat” – erősíti meg Borbola István, a program szervezését végző Educatio Kht. Ügyvezetője is.
Repülőrajt
Induláskor a szakmai szervezetek úgy vélték, hogy a Sulinet Expressz évente mintegy 100 ezerrel növelheti a Magyarországon eladott PC-k számát. A program a kormányzati szándék szerint kulcsszerepet játszhat a magyar háztartások – egyébként közép- és kelet-európai összehasonlításban is alacsony – számítógépes ellátottságának növelésében. Az eltelt két hónap alatt mintegy 5 ezer PC-t vettek adókedvezményes konstrukcióban, ez több mint 60 százalékát képviseli annak az egymilliárd forintnak, amely az összes eladott sulinet expresszes számítástechnikai eszköz értéke.
A teljes cikk a Figyelő 2003/36. számában olvasható.
