Sokan csodálkoztak májusban az első negyedéves gyorsjelentési szezon után. A befektetőket nemcsak az eredmények lepték meg, hanem a tőzsde reakciója is. Történt pedig, hogy mind a négy nagy papír az előzetes várakozásokat meghaladó eredményről számolt be, mégis estek az árfolyamok. Ezúttal is valami hasonló játszódott le, csak fordítva. A vállalatok első féléves eredményei elmaradtak az elemzői konszenzustól, a tőzsde mégis szárnyra kapott.
Ennek az az egyik oka, hogy az elemzői várakozások és a befektetők várakozása között különbség van, elsősorban nem a számok, hanem a hangulat tekintetében. Érezhető módon óvatosan közelítették meg a gyorsjelentéseket a befektetők, hiszen nehéz volt felmérni, hogy a rossz gazdasági teljesítmény és a forintpiaci volatilitás milyen károkat okozott ezeknek a vállalatoknak.
A megnyugvást ezen a téren kétségkívűl az OTP szerdai eredménye hozta meg, amely messze felülmúlta a legderűlátóbb elemzői várakozást is. Ez jelzés volt a piac számára, hogy eltúlzottak voltak a félelmek, és indokolatlan volt hazánk súlyozását csökkenteni a nemzetközi portfóliókban.
Barométer vagy mi?
A múlt héten ismerhettük meg a tíz legfontosabb tőzsdei vállalat közül nyolcnak a gyorsjelentését, és csak az OTP eredménye haladta meg az előzetes várakozásokat. Álljunk meg itt egy pillanatra, mielőtt a meglepő tőzsdei reakciót taglalnánk. Az amerikai mondás szerint a tőzsde a gazdaság barométere. Ha a tőzsdei vállalatok teljesítménye alapján akarnánk megítélni a gazdaság egészét, akkor azért nehezebb dolgunk lenne, mint a tengerentúlon, hiszen odaát a tőzsdei vállalatok összértéke a GDP 65 százalékára rúg, míg hazánkban ez az adat csupán 15 százalék. Ettől függetlenül a Danubius eredménykimutatása tökéletesen tükrözi a turizmus gondjait, a Rába a 90-es évek húzóágazatának számító, exportra termelő gépipar válságáról ad tükörképet, míg a Mol helyzete figyelemfelkeltő lehet, miszerint a kormány a jól hangzó ígéretek ellenére sem teremtett piackonform szabályozási környezetet, habár kétségtelenül történt előrelépés ezen a téren. Összefoglalva, a gazdaság helyzete romlott az elmúlt időszakban, de válságról csak egyes szektorokban és egyes vállalatok esetében lehet beszélni.
És itt érdemes nemzetközi összehasonlításba helyezni a hazai eseményeket. A magyar piac teljesítménye elmaradt a régió egyéb piacaiétól, több figyelmet kapott Oroszország, vagy akár Lengyelország.
Ez mindenekelőtt a forint piacán kialakult válságoknak miatt történt így. A nemzetközi befektetők sötét lónak tekintették hazánkat, ahol az árfolyam fél év alatt 13 százalékot ingadozik, ahol az inflációs előrejelzések 25 százalékos sávban ingadoznak és ahol – a Szász-ügy legutóbbi rendőrségi magyarázata szerint – a lakosság reggelente seprűnyéllel jár biciklizni… Nehéz felbecsülni, hogy mennyire árt hazánk megítélésének a pénzügyminisztérium hadviselése a PSZÁF és az MNB elnökei ellen.
A forint erősödése és a BUX szárnyalása arra utalt, hogy a valamelyest megnyugodtak a kedélyek, és a nemzetközi befektetők is indokolatlannak tartják a hazai tőkepiac ilyen mértékű alulsúlyozását. Ez pedig azt jelentheti, hogy a lendület kitarthat, habár lesznek benne hullámvölgyek.
Az egyik ilyen völgy kiváltója lehet az MNB hétfői inflációs jelentése. Ebben az átfogó tanulmányban hozza nyilvánosságra a jegybank az inflációs prognózisát, és félő, hogy a piaci várakozásoknál magasabb számokkal lep meg mindannyiunkat. Ez kétségtelenül a forint gyengülésének irányába hatna rövid távon.
Pénz-és állampapírpiac
A forint- és állampapírpiacon a „magas kamatlábak nyugodt környezetben” című előadást láthattuk. A politikusok még nyaralnak, nyilatkozataikkal nem háborgatták a befektetőket. Az inflációs adat a várakozásoknak megfelelően 4,7 százalékos lett. A hír- és ingerszegény környezetben pedig érvényesítette hatását az a hatalmas kamatprémium, ami az amerikai és az európai hozamokhoz képest fennáll. Nyugodt környezetben jó befektetési célpont Magyarország, csakhogy hamarosan véget ér az uborkaszezon.
Az amerikai tőzsdéken is a bika volt az úr. A Dow csak lépegetett felfelé, de a Nasdaq heti chartja egy égbe mutató meredek egyenes vonal. A tech-papírok emúlt két heti korrekciója után ismét nekilendültek az árfolyamok. A befektetők vételi lehetőséget láttak az enyhe visszaesésben.
Ez a jelenség, amelyet „buy-on-dips”-nek nevezünk, tartósan emelkedő piacra utal. A befektetők nem tartják túlértékeltnek a technológiai papírokat, vagy annak tartják, de csak legyintenek. Hiszen nem az a fontos, hogy megfelelően árazzák a részvényeket, hanem az árfolyamnyereség. Az ezredfordulón már láthattunk hasonló légvárépítést, csak sokkal nagyobb méretekben. De ez a lufi is nagyot tud pukkanni, hiszen a fundamentumok semmit sem javultak az elmúlt hónapokban.
Az egyik szektor, amelynek papírjait érdemes eladni most a tengerentúlon: az áramszolgáltatók. Nem a 23 órás áramszünet árbevétel-kiesése miatt, hanem a bizalmi válság és az esetleges kártérítési kötelezettségek miatt. A sötétség okozta kellemtlen élményeken kívül, úgy látszik, komolyabb károkat nem okozott a gazdaságban a hatalmas műszaki káosz. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy kinyitott a New York-i tőzsde, és ha nagyon takaréklángon is, de folyt a kereskedés, azt sugallva, hogy az élet megy tovább.
