A cég második negyedévi vesztesége jelentősen meghaladja az elemzők által várt mintegy 4 milliárd forintot, és 10,5 milliárdot tett ki. A féléves eredmény – 12,3 milliárd forint – pedig 69 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál (39,6 milliárdnál). A Mol-csoport összes működési bevétele 698,8 milliárd forintot ért el idén az első félévben, ami 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A rossz második negyedév a devizahiteleken és gázüzletágon elszenvedett veszteség következménye a cég csütörtökön közzétett jelentése szerint. 
Jöhet a tél!
Az első félév végén a gázüzletág vesztesége 12,4 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 3,8 milliárd forinttal. „A Mol felkészült a télre és nem áll fenn a gázhiány veszélye, a cég ugyanis jelentős tartalékokat vásárolt, aminek egy részét Ukrajnában, másik részét Magyarországon tárazta be” – nyilatkozta Mosonyi. A tárolás – Ukrajnában a bértárolás – egyébként 3,6 millárd forint pluszköltséget jelent a magyar olajvállalat számára.
A földgáz üzletág veszteségének jelentős romlása mögött főként a magasabb importárak álltak, amelyek nem tükröződtek az értékesítési árakban. Mosonyi úgy véli, hogy a gáztörvénynek köszönhetően 2004-ben már nyereségessé tudják tenni ezt a tevékenységüket is.
Lengyel-magyar két jó barát?
Mosonyi György nem cáfolta és nem is erősítette meg azt a hírt, hogy a lengyel PKN Orlennel közösen pályáznának a cseh Unipetrolra. Mosonyi úgy nyilatkozott: egyelőre nincs itt az ideje, hogy erről a témáról beszéljen, mivel a cseh állam hivatalosan még nem írt ki tendert az olajvállalat privatizációjáról.
A FigyelőNet kérdésére Mosonyi elmondta, hogy a szerb Beopetrolra – az előzetes hírekkel ellentétben – nem a szlovén Petrollal közösen, hanem egyedül pályázik. A Beopetrol elnyeréséért egyébként az orosz Lukoil olajvállalattal verseng a Mol.
Bővíthető kapacitás
Mosonyi a termelés kapcsán a Jukosszal kötött együttműködésről beszélt. Az idei első félévben ugyanis megint az olajbányászat az oroszországi lelőhelyen. A Mol oroszországi kőolaj-kitermelése azonban közel sem hoz olyan hasznot, mint a hazai termelés, amely igen magas profitrátával dolgozik.
Mosonyi az Adria és a Barátság kőolajvezetékek összekapcsolásának ügyéről annyit mondott, hogy a tervezett 15 millió tonnás kapacitás csak több év múlva érhető el. Az 5-6 millió tonnás kapacitás kiépítése viszont előbb megvalósulhat, ehhez elsősorban a Barátság vezeték egyik szlovákiai szakaszán és az Adria-csővezeték horvátországi részén szükségesek beruházások. A horvát oldalon jelenleg a hatásvizsgálat folyik, minthogy környezetvédők számos kikötést fogalmaztak meg a projekttel kapcsolatban, ami némileg lelassította az ügy intézését.
