Belföld

137 éves az állatkert – anno 150 fajnak adott otthont

Megnyitásának 137. évfordulóját ünnepli szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), amely 1866. augusztus 9-én fogadta először a látogatókat - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

E tiszteletre méltó “életkorral” a budapesti zoo nemcsak Magyarország legrégebbi állatkertje, hanem világviszonylatban is a legkorábban alapítottak egyike – tartalmazza a közlemény. “A ma is működő állatkertek közül (a jelentősebbek száma is bőven ezer felett van világszerte) mindössze két tucat akad, amelyet a budapestinél is régebben nyitottak meg – olvasható az összeállításban.

A világ legrégibb újkori állatkertjei közül 1752-ben nyílt meg a bécsi (schönbrunni), majd a madridi és a párizsi következett. A pesti állatkert alapításának gondolata a reformkorban vetődött fel, a szabadságharc és az azt követő évek azonban nem kedveztek a megvalósításnak – írják.

Az intézmény történetét összefoglalva közlik: a fővárosi állatkert első igazgatója Xántus János volt. A megnyitáskor, 1866-ban körülbelül 150 állatfaj hatszáz egyedét láthatta a közönség, míg ma 509 faj 3506 egyede él a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol 37 tenyészet is működik. A megnyitást követő évben, 1867-ben 104.495 látogató kereste fel a kertet, míg ez a szám tavaly már meghaladta az 1 millió 118 ezret – tudható meg a FÁNK tájékoztatójából.

Az első zsiráf 1868-ban, az első elefánt 1875-ben, az első víziló, a legendás Jónás 1893-ban érkezett az állatkertbe. Az Állat- és Növényhonosító Társaság 1907-ben csődbe jutott, vagyonát elárverezték, a meglévő állatokat és épületeket a főváros vásárolta meg, amely elhatározta: a régi területen új állatkertet alakít ki.

Az 1909-ben megkezdődött újjáépítés során a régi létesítményeket szinte teljesen lebontották, akkor emelték például az Elefántházat, a Kis- és a Nagysziklát, a madárházat, a Majomházat és a Pálmaházat. A teljesen megújult állat- és növénykert 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit. A II. világháborúban szinte valamennyi épület tönkrement, a 2500 egyedet számláló állatállományból pedig csak 15 maradt életben.

Az újbóli felújítás nyomán 1945. május 1-jén immár harmadszor is megnyílhatott a budapesti állatkert. Az elmúlt években a kert felújulása ismét lendületet kapott: az állatházak többsége eredeti szépségében látható, befejeződött a Pálmaház csaknem egy évtizedes felújítása, s mindeközben az állatok életkörülményei is jelentősen javultak.

Várhatóan az ősszel megnyílhat a felújított Akvárium, a közeljövőben megkezdődik az orángutánok belső férőhelyének megnagyobbítása és a régi Majomház felújítása. Az elkövetkezendő évek feladata a 34 méter magas Nagyszikla felújítása és nagy terjedelmű Szavanna-kifutó létesítése.

“A szűkös költségvetés mellett az egyik legnagyobb probléma a területhiány” – tartalmazza a közlemény, amelyből megtudható az is, hogy az állatkert amúgy is kicsiny, 18 hektáros területéből az elmúlt 135 évben oly sokat elvettek, hogy az ma már a 11 hektárt sem éri el.

Ez egyedülálló az európai fővárosokban, másutt ugyanis inkább bővítették az állatkerteket – fűzik hozzá, megjegyezve: e problémára jelentene megoldást a Gödöllőre tervezett Ökopark megvalósítása.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.