A következő ötven évben Dél-Európában egyre fokozódik majd az aszály, és egyre hosszabbra nyúlik az igen magas hőmérsékletű forró időszak, az Alpok elveszíti hósipkáját, s a “hóhatár” a skandináv félsziget északi részébe húzódik, adja hírül az Expatica News.
Kiszorulunk az Alpokból?
Az Alpokban már most is csak nagyon ritkán lehet sízni 2000 méter alatt. Az átlaghőmérséklet emelkedésével tovább csökken a talaj menti fagy időszaka. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Alpoknál turistáskodók nyáron az eddiginél gyakrabban lesznek téve a kőlavinák, a sárlavinák, a földcsuszamlás veszélyének, s a hólavinák is gyakoribbá válnak.
Az aszályos időszakok és a hirtelen áradások kölcsönhatása a szakértők szerint nem jelent ellentmondást. Az éghajlat ugyanis egyre szélsőségesebbé válik, s ennek egyik legjelentősebb oka a levegő szennyezettsége, vagyis a mértéktelen emberi beavatkozás a természeti folyamatokba.
Előtérbe kerül az alkalmazkodás
Bár a veszély felismerését követően történtek bizonyos intézkedések a levegőszennyezés következményeinek ellensúlyozására, a további szennyezés mértékének korlátozására, ezeknek eredményei várhatóan nem mutatkoznak a következő ötven év alatt. A Föld éghajlatának hosszú időre van szüksége a változáshoz, rendkívül lassan reagál a külső hatásokra. Szakértők szerint ma már túlságosan késő, hogy akár a vészintézkedésektől is az éghajlati változások rövid távú megfékezését várjuk, így mindinkább előtérbe kerülnek az alkalmazkodás feladatai.
Forrás: www.euro.hu
